Törióra

Ajánlott anyagok és cikkek

2016. július 17. - Harmat Árpád Péter

A kilencedikes anyaghoz ajánlott:

10-es anyaghoz ajánlott:

11-es anyaghoz ajánlott:

12-es anyaghoz ajánlott:

A reformkor 1830 és 1848 között [64]

A reformkor 1830 és 1848 között

/Harmat Árpád Péter/

Reformkor fogalmak

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, kötelező, állami kárpótlású örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot.

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökíthették földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Diéta: Az országgyűlések másik elnevezése a diéta. A diéták 1526 és 1848 közt Pozsonyban zajlottak a Magyar Királyi Kamara épületében. (Ma könyvtár) Alsóháza a nemesi vármegyék által delegált követekből állt (megyénként két követtel, összesen 49 megyéből 98 követtel) Felsőháza főrendekből állt, akik származásuk jogán alkották a felsőházat. Ők voltak a grófi, bárói és hercegi családok nagykorú férfi tagjai. A törvényeket mindig az alsóház dolgozta ki, de a felsőháznak kellett jóváhagynia a királyi szentesítés előtt.

/Alsóház: 104 szavazatból állt. Ebből 98 szavazata volt a 49 megye követének + 4 szavazata Horvátországnak és a kiváltságos területeknek, illetve 1 szavazata a városoknak (72 követ) és egy szavazata az apátságoknak (34 követ). Jelen volt még az üléseken 222 szavazat nélküli személy (főrendek követei és az ítélőtábla tagjai.) Összesen 430 személy.

7.) Városok szavazati joga: Az alsóházban az ország szabad királyi városai is képviselhették magukat, ám szavazati jogukat erősen korlátozták. Összesen egyetlen szavazatot ért csupán akaratuk. A reformkorban Kossuthék célul tűzték ki, hogy ezen a helyzeten változtassanak, és a városokat is egy-egy szavazat illesse meg.

8.) Sajtószabadság: Mivel az újságokat jelentősen korlátozta a Habsburg főhatalom, és az úgynevezett cenzúra révén nem engedélyezte a rendszert kritizáló írások megjelenését, a reformkor nagyjai követelték a sajtó - azaz az újságok - szabadságát.

9.) Vármegye rendszer, vagy municipiális rendszer: A reform-kori Magyarországon a vármegyék nagy önállósággal bírtak. A királyi utasításokat megvitatták és olykor vissza is utasíthatták. Emellett saját vagyonnal, bevételekkel rendelkeztek. Élükön a király által kinevezett ispán és a megyei nemesek által választott alispán állt. Rajtuk kívül saját tisztviselőik voltak (írnokok, jogászok, szolgabírák). A megyegyűlésben az adott vármegye nagykorú férfi nemesei lehettek jelen. Minden megye két követet küldhetett a diétára. A követ utasításokon vitatták meg, hogy a két követ hogyan szavazzon majd Pozsonyban.

Magyarország a napóleoni időkben

II. József uralma okozta problémák:

  • A magyar nemesek 1790 -re lázadásra készültek II. József ellen, magyarellenes törekvései (pl. vármegyerendszer felszámolása) miatt. A magyarok a porosz uralkodóval terveztek összefogni a Habsburgok ellen. Ekkor azonban váratlanul meghalt II. József.
  • Ausztria a délvidéken háborút vívott a törökök ellen.

Az új uralkodó, II. Lipót (1790-1792)

Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.

Másrészt megbékítette a magyar nemeseket.

  • Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
  • Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
  • Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást
  • A magyarok szent koronáját visszaadta, és Budára vitette.
  • A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
  • Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között.

Nemesi mozgalmak szerveződése:

  • Megindul a magyar nyelv gondozása. Testőrírók (Bessenyei György, Orzy Lőrinc) nyelvművelése
  • Jozefinisták - az udvarral kompromisszumokra kész nemesség Magyarország modernizációját akarta
  • Hazafias nemesség társadalmi összejöveteleken, díszmagyarban megjelenve ugyancsak nemzeti-társadalmi reformokat akart.
  • A francia forradalom hatására megjelentek a magyar jakobinusok.

Jakobinus mozgalom:

  • Elindítója, Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották.Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége.Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.
  • Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).
  • A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)
  • A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.
  • Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1794 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

jakobinusok.JPG

Magyarországa  napóleoni háborúk idején:

  • Engedelmes kitartás Ausztria mellett Napóleon elle: adók, újoncok megszavazása.
  • Napóleon 1809-es kiáltványára nem reagálunk. Oka: épp jó a viszony az udvarral (betartja a sarkallatos törvényeinket) + konjunktúra van a háború miatt. Győrnél csatát is vállalunk Napóleonnal (1809)

Gazdaság és társadalom a 19. század elején

I.) Háborús fellendülés: A napóleoni háborúk időszakában 1799 és 1815 között gazdasági fellendülés jellemezte hazánkat. Ennek oka: a harcterekre küldött osztrák hadsereg ellátását, etetését a magyar birtokosok biztosították, amiért az udvar magas összegekben fizetett.

II.) A háborús fellendülést mutatta, hogy pompával megépített nemesi udvarházak létesültek

III.) Visszaesés, recesszió, devalváció: Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegykibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció.

IV.) Viszonyromlás az Udvar és a magyar nemesség közt: A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt.

V.) A nemesség helyzete: A körülbelül 600-700 ezres magyar nemesség vagyonilag nem volt egységes. Több csoportra oszlott:

  1. Arisztokraták, nagybirtokosok: ők adták a minisztereket, főispánokat. Több tízezer holdas birtokaik voltak. (1 hold = 5755 m2) Szinte mindannyian udvarhűen viselkedtek és elleneztek mindenfajta változást. Aulikus nemesek is mondták őket. Ide tartozott például a Széchenyi-, Zichy-, Andrássy-, Dessewffy-, Festetics-, Eszterházy család. A konjunktúra (fellendülés) idején sokan közülük korszerűsítették birtokaikat (istállózás, vetésforgó, új fajták) és áttértek a jövedelmezőbb majorsági gazdálkodásra. Vagyis a jobbágytelkek helyett a majorságaikat bővítették (nincs adó + robotoltathatnak ezeken a földeken) Ide tartozott például Széchenyi és Batthyány Lajos is.
  2. Köznemesek: Lényegesen kisebb birtokkal és vagyonnal rendelkeztek. Nem volt elég tőkéjük fejlesztésekre. Sokan elszegényedtek közülük. A vármegyei életben aktívan részt vettek. Jelen voltak a megyegyűléseken, és ők adták a megyegyűlések tisztviselőit is. Fokozatosan eladósodtak így a reformok iránt fogékonyak lettek. Ebből a körből került ki Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós is.
  3. Bocskoros vagy hétszilvafás nemesek: Elszegényedett, pár holdas birtokokkal rendelkező és földnélküli nemesek tartoztak ide. Egy részük polgári pályát választott (orvos, ügyvéd lett). Nagy részüket a reformkorban rendszerese megvesztegette az udvar, hogy a reformok ellen szavazzanak.

VI. Jobbágyság és polgárság

  • A jobbágyok közé tartozott a lakosság kb. 75% -a. Egy nagyon kis részük egész telken gazdálkodott (ami lehetett 22-62 hold is), de többségük töredék telken élt. Sok volt a földtelen, bérmunkából élő zsellér is.
  • A városok lakóinak többsége polgár volt. Ide tartozott a lakosság 10-14% -a. Például: iparosok, kereskedők, tanárok, orvosok ... stb. Többségük városokban élt. A polgárságon belül fokozatosan növekedett az értelmiség aránya (30-40 ezret is elérte 1830-ra)

Széchenyi István eszmerendszere

Széchenyi István (1791-1860)

  1. Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására.
  2. Reformkor kezdete: Miután beutazta Nyugat-Európát és Angliát (1822) hazatérve 1830-ban megírta a Hitel című művét. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.
  3. A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.
  4. Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).
  5. Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte
  6. Széchenyi gazdasági tevékenysége:
  • Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
  • Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
  • Kereskedelmi Bank egyik alapítója
  • Tisza szabályozása - 1840 -es években
  • Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849
  • Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

A liberális ellenzék

I. A kolerafelkelés: 1830 -ban kolera-járvány jelent meg Észak-Magyarországon, mely Ázsiából Oroszországon és Lengyelországon keresztül érkezett hazánkba. Mintegy negyedmillió magyar halt meg, és parasztfelkelés kezdődött. A lázadás oka: a kutakat a nemesi vármegye utasítására fertőtlenítették, amire a parasztok azt hitték, hogy a nemesek meg akarják mérgezni őket. A felkelést leverték, de az eset rávilágított. muszáj törődni a jobbágyság helyzetével, különben újabb lázadások várhatóak.

II. Kossuth Lajos felbukkanása:

  • Kossuth Észak-magyarországi köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász. A Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni. A koleralázadás során ős csillapította le a zempléni parasztokat.
  • Az első reformországgyűlésen (1832/36) már jelen volt, mégpedig felsőházi tagok követeként (szavazati és felszólalási jog nélkül). Megbízói kérésére Országgyűlési Tudósításokat írt, melyet százak olvastak, és a diéta vitáit mutatta be. Tájékoztatta az embereket például arról, hogy a diétán nagy vita zajlott az önkéntes örökváltságról, melyet végül csak a következő, 1839/40-es országgyűlés fogadott el. (A gazdag-parasztok és városok megválthatták magukat.)
  • Az ellenzék vezérei ekkoriban: Kölcsey Ferenc (Himnusz: 1823) és Wesselényi Miklós voltak.
  • Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

III. Az Udvar támadása: Az Udvar 1835-re megelégelte Kossuth, Kölcsey és Wesselényi szerintük lázadó ténykedését és támadásba lendült:

  • A megyékben sorra lefizették a bocskoros nemeseket, hogy azok ne támogassák a reform gondolatokat.
  • Kölcsey 1835-ben képviselői megbízása lemondásárra kényszerült, mert megyéjében (Szatmár) a bocskoros nemesek konzervatív követutasítást szavaztak meg, mely ellentmondott reformer elveivel.
  • Letartóztatták Wesselényit majd Kossuthot (1835-1837). Három évet kapnak, Kossuth le is üli, Wesselényi viszont felmentést kap súlyos szembetegsége miatt.

IV. Az ellenzék átmeneti győzelme:

  • Mialatt Kossuthék börtönben voltak, összeült a második reform-országgyűlés 1839/40-ben. Az ellenzék vezére Deák Ferenc lett (Zala megyei jogász és birtokos), aki a képviselők élére állva addig nem szavaztatta meg a királynak az újoncokat, amíg az meg nem ígérte: szabadon engedi Kossuthot (és a politikai foglyokat). A király meghátrált, Kossuth 1840 júniusában szabadulhatott. (Szabadulása után nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".)
  • A király elfogadta az önkéntes örökváltságot, ami azonban csak a parasztok 1% -án segített, a szabad gyáralapítási törvényt és a zsidók egyenjogúságát.
  • Kossuthnak megengedte Metternich kancellár, hogy a Pesti Hírlap főszerkesztője és újságírója legyen. Úgy vélte: így jobban ellenőrizheti, mintha Kossuth titokban írna. Amellett titokban megegyezett Kossuth főnökével, Landerer Lajos kiadóval, hogy azonnal kirúgja Kossuthot, ha túl veszélyessé válik. A Pesti Hírlap révén Kossuth országosan híres lett, 3 éven át írta cikkeit (1841-1844). Ismertette az országgal a reform gondolatokat, főleg a kötelező örökváltság és közteherviselés fontosságát. Végül Metternich megelégelte és kirúgatta. De addigra a legnépszerűbb ellenzéki politikus lett (3 évvel később, 1847-re belőle is képviselő válhatott) Miután Kossuthot eltávolították a Pesti Hírlaptól, az Iparegyesület Hetilapjában kezdett írni.

Politikai irányzatok

I. A reformkorban 4 politikai irányzat alakult ki:

  1. Újkonzervatívok (fontolva haladók, pl. Dessewffy Aurél): Csak óvatos és kis-léptékű reformokat támogató fiatal arisztokraták tartoztak ide. Csupán három dolgot támogattak: magyar nyelv ügye, hitelintézet felállítása, önkéntes örökváltság megszavazása.
  2. Konzervatívok (pecsovicsok): Az arisztokrácia udvar-hű része és a maradi nemesség tartozott ide. Ők voltak Kossuthék legfőbb ellenfelei, mert minden reformot elleneztek. Kossuth pecsovics gúnynévvel illette őket.
  3. Centralisták (Eötvös József, Szalay László, Treffort Ágoston): Francia mintájú, parlament-központú (és nem a vármegyékre építő) modern polgári államot akartak. Főleg értelmiségiek támogatták őket. Kis támogatottságú irányzatot alkottak.
  4. Liberálisok (Kossuthék): Főleg a köznemesség tartozott ide és néhány arisztokrata (pl. Batthyány). Legfőbb vezetők: Kölcsey, Kossuth, Deák Ferenc, Klauzál Gábor.

II. A Kossuth - Széchenyi vita:

  • 1841 és 1844 közt, amikor Kossuth a Pesti Hírlapnál dolgozott, lezajlott az első vita köztük, mégpedig nyilvánosan, különböző újságok cikkeiben. Kossuth a Hivatás című cikkében az arisztokráciát kritizálta, mire Széchenyi egy önálló röpiratban a "Kelet népében" válaszolt: a Kossuth vezette köznemesség csak a lázításhoz ért. Kossuth válasza: "Felelet" Megvédte rétegét.
  • Széchenyi egy mérsékelt középpártot akart szervezni Deák és Batthyány bevonásával, de nem követték, így lassan elszigetelődött.
  • A három fő különbség Kossuth és Széchenyi közt: 1. a szükséges reformok kiindulópontja mi legyen (társadalom vagy gazdaság), 2. mely réteg vezesse a reformokat (arisztokrácia vagy köznemesség), 3. Milyen legyen a viszony az Udvarral (meggyőző vagy ellenséges)

A nemzeti eszme Magyarországon

I. Régi és új nemzetfelfogás: A hagyományos, régi (középkori gyökerű) nemzetfelfogás szerint a magyar nemesség jelenti a magyar nemzetet. Az új, liberális nemesség értelmezése szerint viszont a nyelvi - etnikai - történelmi közösség. Az 1830 -as években megerősödő liberális magyar nemesség leginkább a magyar nyelv ügyében és hivatalossá tételében tartott össze

II. A magyar nyelv ügye: Az ellenzéki nemesség Magyarország hivatalos nyelvévé a magyar szerették volna tenni a latin helyett. Amikor pedig II. József 1784-ben a német nyelvet akarta rendeletileg előírni, a nyelvkérdés a Habsburgokkal való szembenállás egyik szimbóluma lett. A reformkor első két országgyűlése 1832 és 1840 közt még nem tudta elérni a magyar hivatalossá tételét, ez csak a harmadik reform-diétán sikerült, 1844-ben!

III. A nemzetiségek problémája: A reformkorra a Magyar Királyság lakosságának fele nem magyar ajkú volt, és számtalan nemzetiséget alkotott. (Pl.: románok, szerbek, horvátok, szlovákok) Kossuthék azt gondolták: ha reformjaikat végrehajtják és megvalósul a jogegyenlőség illetve a jobbágyfelszabadítás, akkor a nemzetiségek örömmel lesznek majd tagjai a "magyar politikai nemzetnek" és nem fognak küzdeni saját nemzetiségi elkülönülésükért. Sajnos tévedtek, a nemzetiségek önálló nyelvük, vallásuk, kultúrájuk és teljes elkülönülésük végrehajtását követelték, és szembe helyezkedtek Kossuthék törekvéseivel. A bécsi udvar pedig kihasználta ezt és fegyverként használta fel őket velünk szemben.

IV. A magyarosítás: Kossuthék az ország összes óvodájában, iskolájában és egyházában kötelezően a magyart szerették volna bevezetni, még a nemzetiségek lakta területeken is. Ez volt a magyarosítás programja. A nemzetiségek ellenálltak. Közben azért zajlott asszimiláció is, vagyis békés módon történő magyarrá válás, de ez kis léptékű volt és csak a nemesség illetve városi lakosság körében zajlott.

V. A nemzetiségi mozgalmak:A nemzetiségek a reformkorban (1830-1848) kezdték el komolyabban kutatni saját múltjukat és gondozni nyelvüket. Különböző pártokat, mozgalmakat egyesületeket hoztak létre annak érdekében, hogy a magyarokkal szemben érvényesítsék érdekeiket. Mozgalmaik élén többnyire egyházi értelmiségiek (egyházi vezetőik) álltak. A magyar reformnemesség és a nemzetiségek közt az 1840-es években már komoly ellentétek feszültek.

A virágzó reformkor

A reformkor gazdasági-kulturális jellemzői: A reformkorban, azaz 1830 és 1848 közt az ország jelentős fejlődésen ment keresztül, szinte minden értelemben. Ennek elemei a következők voltak:

  1. Növekedett a népesség. Az 1800-as évek első felében 9,5 millióról 13,2 millióra nőt az ország lakossága. Megszaporodtak a városok és főleg Budapest óriási népességszám növekedésen ment keresztül. Míg 1812-ben még csak 62 ezren éltek Pest Budán, addig 1846-ra a alakosságszám elérte 148 ezret! Bár az 1838-as dunai árvíz nagy károkat okozott, utána tervszerű városfejlődés indult meg. 1849-re elkészült a Lánchíd, kikövezték az utakat, megcsinálták a közvilágítás.
  2. Fejlődő mezőgazdaság: Nagyobb arányban kapásnövények termesztése (kukorica, burgonya, cukorrépa), istállózás, vetésforgó.
  3. Fejlődő ipar: Törvények a szabad gyáralapításról, váltótörvény, zsidóság emancipációja. Védegylet terve. A Védegylet lényege az volt, hogy Kossuthék megpróbálták arra ösztönözni a lakosságot, hogy magyar termékeket vásároljanak. Aki csatlakozott az megfogadta: 6 éven át csak magyar termékeket vásárol. Cél: fellendüljön a hazai ipar. A kísérlet nem hozott gazdasági eredményt, de összefogta az ellenzéket.
  4. Közlekedés: Úthálózat fejlődés, folyamszabályozás (Duna - Tisza szabályozása Széchenyi támogatásával), Az első hazai vasútvonal: Pest-Vác közt 1846-ban jön létre.
  5. Művészetek: Klasszicizmus, romantika. Nagy reformkori alkotók: Kölcsey, Vörösmarty. A Himnuszt 1823-ban írta Kölcsey és 1844 -ben zenésítette meg Erkel Ferenc.
  6. Oktatás: A reformkorban bővült a tanulószám, a pesti egyetemnek 1500 hallgatója lett. Megszületett a 2. és 3. Ratio Educationis. (Az első még 1777-ben Mária Terézia rendelete volt.) A 2. és 3. oktatási törvények előírták a tankötelezettséget 6 és 12 éves kor között 1806-ban és szabályozták a tanítók képzését is.

Az ellentétek kiéleződése

I. A hatalom második támadása magyar reformerek ellen: A bécsi Udvar 1845 -ben újra támadásba lendült. (Az első támadásuk Kossuthék letartóztatásakor volt, 1837-ben.) A második támadás során új alkancellárt neveztek ki Magyarország élére, mégpedig gr. Apponyi Györgyöt, Erdélyben pedig: Jósika Samut. Feladatuk lett a reformerek visszaszorítása. Közben bevezették az adminisztrátori rendszert is, vagyis a megyékbe hivatalnokokat küldtek, akik megvesztegetésekkel befolyásolták a közgyűléseket konzervatív irányba.

II. A galíciai felkelés és a jobbágykérdés: A Habsburg Birodalom egyik közeli tartományában, Galíciában a helyi nemesség lázadását (1846-ban) úgy verte le az udvar, hogy saját parasztjaikat fordította uraik ellen. Az eset felhívta Kossuthék figyelmét arra, hogy javítani kell a magyar jobbágyság helyzetén, különben itt is hasonló helyzet alakulhat ki. Kossuth megírta a "Teendők legfőbbikét". A reform nemesség számára fő cél lett a jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri örökváltság.

III. Az ellenzék megszerveződése: 1846 és 1847 közt megszerveződött az egymással szemben álló két tábor. Előbb 1846-ban létrejött a Konzervatív Párt Dessewffy Emil és Somssich Pál vezetésével, majd létrejött az Ellenzéki Kör (1847-ben)! Az ellenzék (liberális reformerek) kiadták az Ellenzéki Nyilatkozatot. Alkotók: Kossuth, Deák, Eötvös József, Szemere Bertalan. Ebben leírták céljaikat. Közben létrejött a radikálisok szervezete is, akik főként pesti értemiségiek voltak (művészek, tanárok, diákok), pl.: Petőfi, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Irányi Dániel. A pesti Pilvax kávéházban tartották üléseiket, ahol forradalmat terveztek és nemzeti függetlenséget.

IV. Az utolsó rendi országgyűlés: 1847- novemberében ültt össze az országgyűlés. Kossuth és Széchenyi is követ lett, mindketten az alsóházban. A diéta fele udvar-hű volt (konzervatív) fele Kossuthékat követte. A gyűlés egészen a párizsi forradalom híréig kevés eredményt hozott de megfogalmazta a reformkor 8 legfőbb követelését:

Közteherviselés bevezetése, a jobbágyfelszabadítás, az önálló, magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormány megteremtése, az Erdéllyel való unió, a királyi városok egyenlő szavazati joga, a sajtószabadság, és a feudális kötöttségek – mint az ősiség, a 9-ed, 10-ed és robot – végleges eltörlése

 Harmat Árpád Péter

9.Újkor A Francia forradalom és Napóleon [58]

23-24. óra: A francia forradalom előzményei

Könyv: 63. oldal

I. Válság Franciaországban

  • 1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.)
  • 2.) A rengeteg költséges háború, - pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború - tovább szegényítik az államkasszát, így kölcsönök felvételére kényszerül a király. Eladósodik az ország.
  • 3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítik őket. Végeredmény: Franciaországban 1770-1789 közt pénzügyi és szociális válság alakul ki. A nép egy része 1789-re már éhezik!

II. Az 1789-es rendi gyűlés előzményei

  • Röpiratok, Sieyes abbé: Mi a harmadik rend? Politikai hatalmat akartak, mert ők a nemzet
  • Vita a szavazásról: hány képviselője legyen a harmadik rendnek, és együtt ülésezzen e a három rend. Végül: 300 nemes + 300 pap + 600 harmadik rend. De továbbra is rendenkénti marad a szavazás.
  • Választások: minden 25 év feletti férfi szavazhatott, de azok akik nem nemesek csak közvetve szavazhattak. A képviselők fele harmadik rendhez tartozott + sok pap és reform párti nemes

szavazat.JPG

III. Rendi gyűlés: 1789 május - július

  • A harmadik rend közös ülést követelt. A király megtagadta és bezáratta a harmadik rend üléstermét. Válaszul a 3. rend képviselői a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornaterme) esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel.
  • A király meghátrált, beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend, vagyis fölénybe kerüljenek a harmadik rend képviselői. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba.
  • A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom!

IV. Új átmeneti hatalmi berendezkedés

  • Új városi tanács és nemzetőrség alakult. A polgármester Jean Bailly, nemzetőr parancsnok: Gilbert La Fayette. XVI. Lajos megint meghátrált, elfogadta kinevezésüket. (Mellére tűzték a kokárdást.)
  • Vidéken megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.
  • Új átmeneti berendezkedés jött létre: a nemzetgyűlés nekilátott egy új alkotmány létrehozásának, miközben a  király részt vehetett az üléseket vétójoggal. (Tiltakozhatott tv.javaslatok ellen, melyeket ebben az esetben újra kellett tárgyalni) A király elfogadta ezt, mert sarokba szorult. Október 5-én Párizs éhező asszonyai betörtek versaillesi palotájába, és Párizsba kényszerítették.

Személyek, akiket tudni kell:

  • XVI. Lajos => Franciaország királya az 1789-ben kezdődő forradalom időszakában (1774-1792)
  • Sieyes abbé => a harmadik rend egyik fontos képviselője
  • Desmoulins => forradalmár, a Bastille elleni ostrom egyik vezetője
  • Jean Bailly => forradalmár, Párizs polgármestere a forradalom kezdetén
  • Gilbert La Fayette => nemzetőrparancsnok a forradalom kezdetén

V. A forradalom szakaszai

  • 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789 július 14 - 1792 augusztus 10.
  • 2.) A girondista köztársaság szakasza: 1792 augusztus 10 - 1793 június 2.
  • 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793 június 2 - 1794 július 27.
  • 4.) Thermidori köztársaság szakasza: 1794 július 2 - 1799 november 9
  • 5.) Napóleon uralma: 1799 november 9 - 1815 június 18. (Waterloo)

KÉPEK:

25.óra: Az alkotmányos monarchia

könyv: 63. oldal

I. Pénzügyi válság megoldása:

Pénz helyett úgynevezett assignatákat bocsátott ki a nemzetgyűlés. Ezek az assignaták az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. Segítségükkel egy időre megoldották a pénzügyi válságot, de idővel infláció (pénz értéktelenedés) kezdődött.

assignata.JPG

Az 1791-es új alkotmány:

Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1789 nyara és 1791 szeptembere közt működött. Létrehozta Franciaország új alkotmányát, mely alkotmányos monarchiává változtatta a francia államot.

  • 1.) Az új alkotmány törvényekben biztosította a szabadságjogokat
  • 2.) Az új rendszerben a királyság mint államforma megmaradt, de a mindenkori uralkodó jogai erősen korlátozottak lettek. A király nem oszlathatta fel a nemzetgyűlést, és bár formailag ő nevezte ki a minisztereket, nem hozhatott semmilyen önálló rendelkezést az adott intézkedéshez tartozó miniszter ellenjegyzése nélkül. A király vétójoga megmaradt, de egy-egy rendelkezésnél csak egyszer élhetett vele.
  • 3.) A képviselők sértetlenséget kaptak (mentelmi jog)
  • 4.) Új közigazgatási rendszer jött létre, a megyék erős önállóságot kaptak. A hatalmi ágakat elkülönítették (a bírói rendszer választott lett)
  • 5.) A választójog kiszélesedett, de cenzusos maradt.

Az egyház alárendeltsége

  • A parlament az új alkotmány értelmében beleszólhatott az egyház belső ügyeibe is.
  • Az egyházmegyék a megyerendszerhez igazodtak, a papokat , püspököket a nép választotta.
  • A papoknak fel kellett esküdniük az új alkotmányra
  • A papok 90% -a a forradalom ellensége lett

Forradalmi klubok alakulása

A legjelentősebb klubot Párizsban a Szent Jakab utcában hozták létre (egy dominikánus kolostorban). Tagjait jakobinusoknak hívták (az utca után, ahol üléseztek kapták nevüket). Jelentős volt még a Jakobinus klubból kivált Cordelier klub. Fontos vezetők: Maximilien Robespierre, Georges Danton, Camille Desmoulins, Louis Saint-Just.

forradalmarok.jpg

A nemzetgyűlés fontos pártjai:

  • Királypártiak (Feuillant) => arisztokraták
  • Girondisták (Girond megyei követei és pártolóik) => gazdag nagypolgárok. Vezetőik: Ducos, Dumouriez
  • Jakobinusok => városi szegények. A sans-culotte lakosság (hosszúnadrágosak, nem a nemesek térdnadrágját viselték). Vezetőik: Robespierre, Danton, Desmoulins,Marat, Saint-Just

sansculotte.JPG

A király szökése (1791 június 20)

XVI. Lajos Belgiumba próbált szökni, ahol királypárti fegyveresei várták. Segítségükkel tervezett majd visszatérni. Két hintóval mentek, az elsőben öccse utazott. Ám a határos Varennesben egy postamester felismerte. Állítólag profiljáról, mely a pénzérméken is szerepelt. A francia katonaság visszakényszerítette Párizsba. Itt fel kellett esküdnie az alkotmányra. Ám a Cordeliers klub (Danton és Desmoulins) nagy királyellenes tüntetést szervezett a Mars mezőre. A forradalmi kormányzat véresen verte le a tüntetést. (1791 július 17.)

Új parlament: törvényhozó nemzetgyűlés (1791 október - 1792 augusztus 10.)

  • Eltérő álláspontok alakultak ki a külpolitikát illetően. A Girond megyeiek háborúpártiak voltak, mert bíztak a győzelemben és a forradalom európai kiterjesztésében. A király is háborúpárti volt, de ő azért mert reménykedett a forradalom leverésében.
  • Király elleni felkelés (1792 augusztus 10-én) Oka XVI. Lajos folyton vétózott, például a vidéki nemzetőrök felrendelését is. A tömeg bevette a királyi palotát (Tuileriák). A királyt őrizetbe vették.
  • Pillnitzi Nyilatkozat (1792 augusztus 27.) => II. Lipót, II. Frigyes Vilmos fenyegetése volt a francia nemzetgyűlésnek. Engedjék el a királyt és állítsák vissza jogait, különben támadni fog Ausztria és Poroszország.

26-27.óra: A girondiak köztársasága

könyv: 68. oldal

I. A konvent, nemzetgyűlés összetétele Az új nemzetgyűlést, vagyis törvényhozó testületet Konventnek nevezték. Korábban három párt alkotta: királypártiak (arisztokraták), girondiak (nagypolgárok), jakobinusok (városi szegények), de ez sokat változott. Eltűntek például a királypártiak. Az új összetétel:

  • Girondiak => gazdag polgárok képviselői, a konvent 27% -a
  • Jakobinusok => városi szegények képviselői, a konvent 13% -a
  • Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

II. Porosz-osztrák támadás: 1792 augusztus:  Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1792 augusztusában). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból.

III. A király kivégzése: 1793 január 21.: A párizsi tömeg és a jakobinusok is XVI. Lajos kivégzését követelték. A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád: népének, hazájának elárulása volt. A döntő bizonyíték akkor került elő, amikor november 20 -án egy lakatosmester követelte Jean Roland belügyminisztertől munkadíját. Ugyanis a királynak készített egy titkos fali kazettát, amit XVI. Lajos elfelejtett kifizetni. A kazettát megnézték a forradalmárok és ott levelezést találtak, melyben az uralkodó az osztrákoktól katonai beavatkozást követelt. A levelek bizonyították a király hazaárulását. Így a párizsi Concorde téren lefejezték. Guillotine => Joseph-Ignace Guillotin doktor javasolt egy fájdalommentes lefejezőgépet. Később ezreket fejeztek le a segítségével.

nyaktilo.jpg IV. A francia nemzet és a győzelmek:

A forradalom eltörölte a korábbi nemzetképet. Megszületett a francai nemzet, melynek mindenki (szegények is) tagja lehetett, ha azonosult a forradalom eszméivel. A változás nyomán a nép összefogott és Jemappes -nél Dumouriez vezetésével győztek (1792 november 6.), majd elfoglalták Belgiumot.

V. Válságjelenségek:

  1. A francia forradalom továbbterjedésének veszélye miatt összefogtak az európai királyságok, és 1793-ban létrehozták az első franciaellenes koalíciót. Ebben Ausztria és Poroszország mellett résztvett Anglia, Hollandia, Spanyolország és Portugália is.
  2. A koalíció visszafoglalta Belgiumot, Dumouriet pedig átállta az ellenséghez.
  3. A parasztkatonák erőszakos összegyűjtése (újoncozás) + begyűjtések, rekvirálások miatt egyre több helyen kezdődtek parasztlázadások, a legjelentősebb Vendée megyében indult.
  4. Párizsban éhinség és nyomor uralkodott.

VI. A girondiak bukása:

 A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a girondi Konvent ellen fordult. Az elégedetlenek élére álltak a jakobinusok (Robespierre, Saint-Just, Danton). A tömeg a nemzetőrök támogatásával végül 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.

28.óra: A jakobinus diktatúra

Könyvben: 72. oldal /A jakobinus diktatúra éppen egy évig tartott 1793 nyara és 1794 nyara közt/

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

  • A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
  • Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Előzménye volt, hogy egy girondista nő megölte Robespierre közvetlen harcostársát. Ő volt Jean-Paul Marat. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet és Jean Billyt is/
  • A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

III. Belső viszály a jakobinusok közt: Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki.

IV. Robespierre bukása: Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

29.óra: A Direktórium évei

Könyvben: 74. oldal

I. Az új alkotmány és berendezkedés: Az új rendszer vezetői visszavonták a jakobinus rendelkezések többségét és új irányító testületeket alakítottak:

  • Direktórium
  • Ötszázak Tanácsa
  • Vének Tanácsa

A Thermidori Köztársaság nevét onnan kapta, hogy a jakobinus-naptár július havát használták megnevezésként, melyben a thermidor, azaz hőség jelölte ezt a hónapot. Ekkor kerültek hatalomra ugyanis (1794 júliusában).

II. A Thermidori Köztársaság (Direktórium) idején a hatalom újra a jakobinusok előtt irányító girondi jellegű gazdag nagypolgárok kezébe került.

III. A hatalom jellege, gondjai: Összesen 5 évig tartott a Direktórium időszaka (1794-1799) melyet állandó lázadások jellemeztek. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével.

IV. Az ország legfőbb vezetői ekkoriban: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

V. Napóleon hatalomátvétele: Napóleon 1796-ban tábornokként került az itáliai francia sereg élére. Itt óriási sikereket aratott az osztrákok elleni harcokban. Békére kényszerítette II. Ferencet (campoformioi béke). A nép megismerte Napóleon nevét és megszerette. Fokozta népszerűségét az is, hogy 1798-ban Egyiptomban is sikereket aratott, ahol legyőzte a nagy ellenfél Anglia seregét. (Közben Nelson admirális Abukirnál ugyan elsüllyesztette az angol flottát, de Napóleon akkor is népszerű maradt.)

Viszont odahaza a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: hazatér Egyiptomból és átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

30.óra: Napóleon uralma

I. A hatalmi rend 1799 és 1804 között: Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is. A másik két konzul csak tanácsadó lett. A nép örömmel fogadta az új rendszert, mert az egyszemélyi vezetés belső nyugalmat és rendet teremtett!

II. Napóleon törvényei:

  • Törvényesítették a forradalom alatti tulajdonváltozásokat
  • Létrehozták a Francia Nemzeti Bankot (1800)
  • Ipart támogató törvények születtek
  • Megszületett a Code Civil egy új polgári törvénykönyv. Lényege: Eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat
  • Kialakították a középiskolák, egyetemek modern rendszerét.
  • Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Vállalta hogy visszafogja a vallásellenes mozgalmakat, és anyagilag is támogatja az egyházat, de a pápának is el kellett fogadnia, hogy Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.

III. Napóleon harca a Második Koalícióval:

A 2. franciaellenes koalíciót Ausztria és Anglia mellett Oroszország, Nápoly és a törökök alkották (illetve Portugália). A koalíció rosszul működött az oroszok és az osztrákok nem fogtak össze. Napóleon külön-külön győzte le őket Észak Itáliában. Döntő csata Marengónál zajlott 1800-ban. Ausztria nagy vereséget szenvedett. Ausztria Lunevillnél, Anglia Amiensben kötött békét Napóleonnal.

IV. Napóleon hadvezetési stílusa

  • Napóleon hadereje tömeghadsereg volt. Nagy létszámú, minden rétegből
  • Seregeit a meghódított országgal tartatta el
  • Tehetséges hadvezér volt: gyorsan mozgatta csapatait és ügyesen használta a tüzérséget
  • Katonái szerették, mert osztozott sorsukban, mindig köztük volt

V. Napóleon császárként

  • Koronázása: 1804 december 2-án történt
  • Rendeleti kormányzás
  • Győzelmeket aratott, és ez népszerűvé tette, pedig közben az állandó háborúk felemésztették Franciaország javait
  • A fő ellenfél végig Anglia. Tengeren nem tudta megtámadni, a híres angol flotta miatt. Ez Trafalgarnál 1805-ben le is győzte Napóleon hajóhadát.
  • Családtagjait ültette a meghódított országok trónjaira.

VI. Napóleon harca a 3., 4., 5. koalíciókkal

  •  Napóleon új hajóhadat hozott létre Anglia ellen, válaszul Ausztria viszont erős koalíciót szervezett és megtámadta Franciaországot. Ez volt a 3. koalíció. Ám Napóleon megállította őket és 1805 októberében nagy erejű ellentámadással átlépte a Rajnát majd Ulmnál győzelmet aratott. Ezt követően nyílt útja lett Bécsig, ahová be is vonult. A döntő csatát Bécstől északra vívta meg Austerlitznél (1805.dec.2) az orosz-osztrák haderővel. Óriási győzelmet aratott. Ausztria kénytelen volt aláírni a Pozsonyi békét és ebben lemondani Velencéről.
  • Napóleon három új államot hozott létre a meghódított területeken: Itáliai Királyság, Holland Királyság, Rajnai Szövetség. (Utóbbi a Német-Római Birodalom helyett alakult.) A Holland és Nápolyi trónra testvéreit ültette.
  • A Rajnai Szövetség Napóleon védnöksége alatt működött, ami sértette Poroszország érdekeit. Így létrejött a 4. koalíció (1806). Ám Napólon rögtön támadást indított a poroszok ellen és hármas győzelmet aratott a porosz-orosz seregeken: Jéna, Auerstadt és Friedland mellett. Bevonult Berlinbe és kontinentális zárlatot hirdetett Anglia ellen (megtiltott mindenkinek mindennemű kapcsolatot Angliával) Poroszország és az oroszok kénytelenek voltak aláírni a Tilsti békét (1807)
  • Napóleon a spanyolok ellen is hadjáratot indított (1807). Megszállta az Ibériai félszigetet. De a franciák ellen gerillaháború kezdődött.
  • A spanyol ellenállás újabb koalícióra ösztönözte Ausztriát és Angliát, így összefogtak és megtámadták Franciaországot. Ez volt az 5. koalíció. Az első csatát meg is nyerték, Napóleon elszenvedte első vereségét Aspernnél (1809). Ám Napóleon ellentámadást kezdett és Győrnél a magyarokat, Wagramnál az osztrákokat győzte le. Megkötötték a schönbrunni békét. Ausztria elvesztette benne Galíciát és Salzburgot. Emellett Napóleon arra kényszerítette I. Ferenc császárt, hogy hozzáadja lányát: Mária Lujzát.

VII. Napóleon bukása és a 6.-7.koalíció

  • Nagy francia támadás Oroszország ellen: Königsbergtől Moszkva felé. Borogyinónál francia győzelem
  • Napóleon bevonul Moszkvába, de a város elhagyatott.
  • A franciáknak haza kell vonulniuk Oroszországból, de hideg van és nincs élelmük.
  • A hatodik koalíció a meggyengült franciák ellen alakult, ám közben Napóleon új hadsereget szervezett. Az új sereg mégis veszít a Lipcsei csatában (1813) melyet népek csatájának is szoktak nevezni. A győztes porosz-osztrák erők 1814 március 31 -én vonulnak be Párizsba. Napóleon lemond és Elba szigetére (olasz partok) száműzik.
  • Napóleon csak egy évet marad Elbán, majd 1815 március 20 -án megszökik és visszatér Franciaországba. Rengetegen csatlakoznak seregéhez, így bevonul Párizsba. (XVIII. Lajos elmenekül). Következik a "száznapos napóleoni uralom" időszaka. Végül azonban megszerveződik a hetedik koalíció, és Waterloo -nál (1815 júni.18) végleg legyőzik Napóleon. Ezúttal Szent Ilonára száműzik, ahol 6 évvel később meghal.

napoleoni_koaliciok.jpg

Témazáró nagydolgozat 11 témaköre

/11 db kérdés lesz a 11 témakörből/

1. A francia forradalom előzményei kiváltó okai: 3 válságtényező (az udvar pazarlása, költséges háborúk, rossz termés - éhinség) Röpiratok, a harmadik rend fogalma, céljai

2. A forradalom kezdete: Labdaházi eskü, Bastille ostroma, nagy félelem mozgalma és annak következményei: Emberi Polgári Jogok Nyilatkozata, nemesek lemondása néhány kiváltságukról.

3. A forradalom szakaszai

4. Az alkotmányos monarchia időszaka: pénzügyi válság, az 1791-es alkotmány, az egyházzal való viszony, forradalmi klubok és a pártok, a király szökése, a király elleni felkelés, Pillnitzi Nyilatkozat.

5. A girondi köztársaság időszaka: az új konvent összetétele, a király kivégzése, a válságjelenségek (4 db), a girondiak bukása

6. A jakobinus diktatúra: Leszámolás a külső és belső ellenségekkel, a prairiali törvények, Robespierre bukása

7. A direktórium évei, vagy thermidori köztársaság: A thermidori elnevezés oka és berendezkedése, Napóleon hatalomátvétele

8. Napóleon hatalomra jutása és törvényei

9. Napóleon első harcai, hadvezetési stílusa és császári jellemzői

10. Napóleon harcai a koalíciókkal: A 3., 4., és 5. koalíció elleni hadjáratok, főbb csaták, Austrelitz, Wagram, Lipcse, Waterloo

11. Napóleon bukása: Az orosz hadjárat, Lipcsei csata, Napóleon 100 napos visszatérése és a waterlooi csata

 

7.Újkor Mária Terézia és II. József [55]

mariaterezia2.jpg15-16. óra: Mária Terézia

I.1.Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

mariaterezia.jpg

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

  • 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása
  • 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

I.2.Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum: elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát.

II.Mária Terézia reformjai

  • 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
  • 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
  • 3.) URBÁRIUM (1767)
  • 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777)
  • 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
  • 6.) Államtanács felállítása
  • 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

II.1.Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

vamhatar.jpg

II.3.Urbárium (1767) más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

  • Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
  • Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
  • Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
  • Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
  • Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

jobbagytelek.jpg

II.4.Renedeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott.

II.5.Oktatási reformok:

  • A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
  •  Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

III.Mária Terézia viszonya a magyarsághoz.

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

III.1.Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

17-19. A felvilágosult abszolutizmus Európában

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

  • II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
  • II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
  • Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

masodik_jozsef.jpgII. József uralkodása

I..Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

II. Viszonya a magyarokkal:Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

  • 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
  • 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

  • 1.) Türelmi rendelet (1781)
  • 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
  • 3.) Jobbágyrendelet (1785)
  • 4.) Nyelvrendelet (1784)
  • 5.) Közigazgatási reform (1785)
  • 6.) Adóreform

III. Egyházi reformok:

Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok)

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak.

IV. Jobbágyrendelet (1784):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

V. Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

V. Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: A birodalma lázongott tervei ellen, és a törökök elleni háborúban a megyék megtagadták az újoncot és adót. Végül a fronton szerzett betegségben elhunyt a király, mielőtt kitört volna hatalma ellen a lázadást. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

6.Ókor FOGALMAK Kelet és Hellasz [50]

Szükséges fogalmak, személyek:

 

  1. Forrás
  2. segédtudomány
  3. Herodotosz
  4. paleolitikum, mezolitikum, neolitikum
  5. háziasítás
  6. Mezopotámia
  7. sumérok, akkádok, asszírok
  8. despotikus hatalom
  9. Hammurapi
  10. folyamvölgyi civilizációk, kereskedőállamok, katonaállamok
  11. patriarchális rabszolgaság
  12. szatrapiák
  13. hieroglif írás
  14. piramisok, zikkuratok
  15. politeizmus, monoteizmus
  16. Ré isten
  17. Ozirisz, Ízisz
  18. mumifikálás
  19. akhájok, iónok, dórok, aiolok
  20. Mükéne
  21. polisz
  22. démosz
  23. helóták
  24. hoplita
  25. peroikoszok
  26. geruszia
  27. ephoroszok
  28. krüpteia
  29. ekklészia
  30. arkhónok
  31. areioszpagosz
  32. bulé
  33. héliaia
  34. sztratégosz
  35. Drakón
  36. Szolón
  37. timokrácia
  38. phülé
  39. türannosz
  40. peiszisztrátosz
  41. Kleiszthenész
  42. cserépszavazás
  43. metoikosz
  44. közvetlen demokrácia
  45. Periklész
  46. I. Dareiosz
  47. Xerxész
  48. Miltiadész
  49. falanx
  50. Themisztoklész
  51. triérész
  52. Ariszteidész
  53. thermopülai szoros
  54. déloszi szövetség
  55. kalliaszi béke
  56. peloponnészoszi háború
  57. II. Philipposz
  58. Nagy Sándor
  59. hellenisztikus államok
  60. hellenizmus

 

Szükséges tankönyvek [19]

A 2015/2016 -os tanévre tervezett tankönyvek (LINK: ITT)

/Harmat Árpád Péter/

 

1.) Szakiskolai képzéshez: Csorba F. László, Dr. Hunya Márta, Kerber Zoltán Kerberné Varga Anna, Kerpen Gábor, Mayer József, Singer Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv 9-10. évfolyam. Első kötet. /FI-511010901/

9_99tk_szakmunkas.jpg

2.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a kilencedikesek számára: Száray Miklós Történelem 9. a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára /NT-17142/

9_99tk_9es.jpg

3.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a 10-esek számára: Száray Miklós Történelem 10. a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára /NT-17242/

9_99tk_10es.jpg

4.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a 11-esek számára: Ujvári Pál Történelem a 11. évfolyam számára /MK-2915-5/

9_99tk_11es.jpg

5.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a 12-esek számára: Bihari Péter - Doba Dóra Történelem a 12. évfolyam számára /MK-2914-7/

9_99tk_12es.jpg

6.) Három éves érettségiző képzésben a 9a és 10l osztályok számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea: Történelemkönyve szükséges Kiadó: Mozaik, Budapest, 2013. Jó könyvnek tartom, könnyen tanulható belőle az anyag. Tele van szemléltető ábrákkal, térképekkel és rajzokkal. Összesen 67 leckét tartalmaz az őskortól a középkor legvégéig (1492) Mátyást még tartalmazza. /MS-267OU/

torikonyv_9.jpg

 

 

Tananyagfelosztás [18]

A 9-es tananyag:

  • Őskor és az ókori kelet
  • Az ókori görögök
  • Az ókori Róma
  • -------------------------------------
  • Kora-középkori Európa
  • Magyar őstörténettől Mátyásig

A 10-es tananyag:

  • Kora-újkor, felfedezések, reformáció, Habsburgok
  • Angol polgárháború, francia abszolutizmus, oszmánok
  • Magyar állam: három részre szakadás, Bocskai, Erdély, török kiűzése, Rákóczi
  • -----------------------------------------------------------
  • Felvilágosodás, francia forradalom, Napóleon
  • Ipari forradalom és az 1800-as évek Európája
  • A reformkor és az 1848/49-es forradalom

A11-es tananyag:

  • Nemzetállamok kora: Krími háború, Német-olasz egység, USA polg.h., gyarmatosítás, szövetségi rendszerek
  • A dualizmus kora
  • ---------------------------------------------
  • Az első világháború és következményei, forradalmak, Trianon, Horthy-kor kezdete
  • Tömegek kora, New Deal, társadalom Magyarországon
  • Az Európán kívüli világ
  • Diktatúrák Európában: Hitler, Mussolini, Sztálin
  • Az 1920-as és 1930 -as évek Magyarországa: Bethlen, Gömbös, Darányi, Imrédy, Teleki

A 12-es tananyag

  • A második világháború és következményei, Holokauszt, Mo a háborúban
  • A hidegháború kora
  • Az 1956-os forradalaom és szabadságharc
  • Az Európán kívüli világ
  • Az európai egység
  • Rendszerváltás Magyarországon
  • Társadalomismeret