Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tizenkettedikes anyag - 2. rész [11]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Trianon, az antant döntését befolyásoló tényezők:

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

  • Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalűára állása esetén megkapja majd Erdélyt
  • A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Francaiországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
  • A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
  • A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

Hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan súlytani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.

A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki hyíres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

III. A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva!

A területi rendezés részei:

  • Felvidék => Csehszlovákiához került
  • Erdély => Romániához került
  • Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került
  • Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elvették országunk kétharmadát és határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.

Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.

Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

Ellenforradalom és Trianon

 

Az ellenforradalom: A baloldali, polgári, kommunista törekvések és forradalmak (Károlyi vezette forradalom és Tanácsköztársaság) ellen fellépő magyar erők alkották az ellenforradalom magját. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi ellenkormánya, majd 1919 augusztusában Horthy Miklós állt az ellenforradalom élére. A Monarchia leszerelt tengernagya nemzeti hadsereget hozott létre és a Dunántúlon saját területet rendezett be. (Fővezérség, központja: Siófok.) Innentől három hatalmi tényező uralta az országot:

  • - Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett
  • - A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
  • - Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Horthy hatalomra jutása:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését! Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára! Az alku nyomán a románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre, majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. (A választásokon a Kisgazda Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött.) Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Kormányzóvá választás: Magyarország államformája a király nélküli királyság lett. Oka: a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát senki nem akarta, de a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni.

A király kiválasztásának kérdése:

A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.

Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt)

Az ország másik része Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. (Szabad királyválasztók pártja)

Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat.

Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották és fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak!

FILM HORTHYRÓL (44 perc) Tőkéczki László és Bencsik Gábor történésszel Film Horthyról (2 óra 24 perc)

Horthy Miklós bemutatása, röviden:

  1. Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.
  2. Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.
  3. Ezt követően 1919 nyarán saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.
  4. Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal, George Clerk követtel. Megállapodott vele: ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy legitim magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára! 
  5. Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.
  6. Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!
  7.  Horthy Miklóst 1920 március 1-én választották meg Magyarország kormányzójává. Tisztségét egészen 1944 október 15-ig viselte.
  8. A Horthy kort 5 dolog jellemezte leginkább: a revízionizmus, a konzervatív jobboldali nacionalizmus, a tekintélyuralom, a buzgó keresztényi vallásosság és a szigorú baloldal ellenesség - antiliberalizmus.

Fehérterror és antiszemitizmus:

A fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok ellen. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar.

Az antiszemitizmus okai hazánkban 1919 után: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a  lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidószármazásúak (vallásúak).

A Horthy-kor és a Teleki kormány

Horthy-kor 5 lényegi eleme: 

  1. A revízió vágya. Revízió: az igazságtalan trianoni diktátum "visszacsinálására" való törekvés.
  2. Keresztényi vallásosság, mely mindvégig jellemezte a korszakot. Volt vallásoktatás, és az egyházakat erősen támogatta az állam.
  3. Nacionalista magyarságtudat. Nacionalizmus = a saját nemzetünk kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezése és legfőbb értéknek tekintése.
  4. Tekintélyuralom (a Szent Korona, az állami vezetés, a kormányzó, az arisztokrácia feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen tisztelete)
  5. Szigorú baloldal ellenesség és antiliberalizmus.

Az első Teleki-kormány (1920-1921):

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horhy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül

A Teleki kormány, alig 9 hónapos működése során 5 fontos intézkedést hozott:

Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)

Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken.Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.

Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)

A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá.

Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

Királypuccsok:

Magyarországon 1919 és 1921 közt még megosztott volt a lakosság abban, hogy ki legyen hazánk új uralkodója. Két párt létezett ezen a téren: legitimisták, akik szerint IV. Károlynak kell visszatérnie a trónra és a szabad királyválasztók, akik más országból hívtak volna uralkodót, vagy nemzeti királyt akartak keresni! Teleki inkább legitimista volt. IV. Károly látva, hogy sokan támogatják, elhatározta, hogy visszatér Magyarországra és ő lesz az ország uralkodója újra. Kétszer próbálkozott a hatalomra kerüléssel:

királypuccs: 1921 márciusában IV. Károly Budapestre utazott, ám miután a környező országok és az antant tiktakozni kezdtek, Horthy elutasította hatalomátvételi szándékát

királypuccs: 1921 októberében a király Ausztriából Sopronba repült, majd ott híveiből ellenkormányt nevezett ki, majd néhány száz emberével megindult Pestre. Horthy azonban katonákat mozgósított és a budaörsi csatában legyőzte.

A királypuccsok következményei: megalakul a Kisantant (1921 június), és a magyar országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1921 végén)!

FOGALMAK:

1.) Bolsevikok 2.) vörösök-fehérek 3.) Vix-jegyzék 4.) tanácsköztársaság 5.) államosítások 6.) ellenforradalom 7.) kormányzó 8.) vörösterror 9.) fehérterror 10.) antiszemitizmus 11.) konszolidáció 12.) revízió 13.) nacionalizmus 14.) tekintélyuralom 15.) Numerus clausus 16.) Rend törvény 17.) Vitézi-rend 18.) királypuccs 19.) Nemzeti hadsereg 20.) ellenkormány 21.) Kisantant

SZEMÉLYEK:

1.) Romanovok 2.) Lenin 3.) Sztálin 4.) Karl Marx 5.) Trockij 6.) Tisza István 7.) Károlyi Mihály 8.) Ferdinand Vix 9.) Kun Béla 10.) Georges Clemenceau 11.) George Clerk 12.) Horthy Miklós 13.) Teleki Pál 14.) Apponyi Albert 15.) Szamuely Tibor

Fogalmak kidolgozva: ITT 

A trianoni békekötés

I. A békekonferencia:

Az első világháborúban vesztes 5 országgal külön-külön kötöttek békét a győztes antant hatalmak. Így külön békeszerződés született Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Az öt békeszerződést Párizs környékén, 5 helyszínen írták alá! Velünk magyarokkal Versailles egyik épületében, a Nagy-Trianon kastélyban született meg a békeszerződés.

A trianoni béke döntnökei a francia, angol és olasz vezetők voltak: Georges Clemenceau (Klemanszó), Lloyd George és Vittorio Orlando.

A békekonferencia 1920 január 15 és 1920 június 4 közt foglalkozott Magyarországgal. Közben az eredeti magyar békeküldöttség, - melynek gróf Apponyi Albert volt a vezetője, és fő tagjai gróf Bethlen István illetve gróf Teleki Pál voltak - lemondott (május 19-én), így a békeszerződést új küldöttek írták alá: Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter

A trianoni béke aláírásának napját, JÚNIUS 4-ÉT a Nemzeti Összetartozás napjának nyilvánította 2010-ben az országgyűlés.

1920 június 4.

II. Az antant döntését befolyásoló tényezők:

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalűára állása esetén megkapja majd Erdélyt

A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Francaiországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.

A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton

A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

Hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan súlytani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.

A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki hyíres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

III. A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva!

A területi rendezés részei:

  1. Felvidék => Csehszlovákiához került
  2. Erdély => Romániához került
  3. Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került
  4. Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elvették országunk kétharmadát és határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.

Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.

Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

A tömegek kora (5 anyag)

Népesedés és világgazdaság

Az USA előretörése az 1920-as évekre:  

Az USA az első világháborút követően nagyhatalommá változott. Ennek egyik oka, hogy óriási hadserege nélkül az antant nem tudott volna győzni a háborúban, másrészt hatalmas ipara a földgolyó legerősebbje lett. 1920-ban a világ ipari termelésének 42% -át adta egymagában az USA.

Amerikában a 20-as években megkezdődött a futószalag-gyártás, mely szinte mindenb terméknél tömegtermelést jelentett. Első helyen és az autógyártás volt: 1928-ban az USA 4,5 millió gépkocsit állított elő.

Az 1920 és 1929 közti időszakot "aranykornak" is nevezik az USA -ban. Ennek vetett véget az 1929-1932 közti nagy világválság!

A nagy gazdasági világválság: 

1929 október 24-én összeomlott a new-yorki tőzsde. Ezzel kezdetét vedte a több mint 3 évig tartó nagy világgazdasági válság. Oka: az amerikai farmerek 1928-29 -ben a nagyobb haszon reményében túl nagy területeket vettek művelés alá. Emiatt túl sok mezőgazdasági terméket próbáltak eladni, amire viszont nem volt kereslet. (Túl sok búza, kukorica .. stb). A túltermelés miatt lezuhant a termékek ára, a farmerek tönkrementek és velük együtt mindazon ipari cégek is, akik beszállítóik voltak. (A nagy mezőgazdasági szövetkezeteknek számtalan cég gyártotta a traktort, kombájnt, egyéb berendezést.) 

A válság hatásai: 

  • A válság először egész Amerikát, majd Nyugat-Európát, végül Közép-Európát is elérte, mivel az USA  és más országok közt rengeteg üzleti kapcsolat alakult ki az 1920-as évekre.
  • Hatalmas munkanélküliség alakult ki mindenhol, mely a legtöbb országban a 30% -ot is elérte. Az életszínvonal esni kezdett.
  • Óriási lett az infláció, a pénz elértéktelenedett.
  • Összeomlott a bankrendszer: az emberek otthon tartották pénzüket, a bankok sorra tönkrementek.
  • Súlyosbította a helyzetet, hogy sok ország védve saját válallkozóit, gyárait leállította a külső kereskedelmét.

A válság megoldása: Két ember érdeme volt, hogy 1933 végére az USA kilábalt a válságból és ezzel a világot is kihúzta belőle:

  • John M. Keynes brit közgazdász közzétette azon elképzelését, hogy a válság csak úgy oldható meg, ha az állam beavatkozik a gazdaságio folyamatokba.
  • Franklin Dealno Roosevelt, aki 1933 márciusától 1945 áprilisáig volt az USA elnöke, Keynes elvei alapján megalkotta a New Deal (új irányvonal) programját. 
  • New Deal program: Négy eleme a következő volt: 1. a pénzügyi szektor megerősítése, 2. munkahely teremtés, 3. mezőgazdaság talpraállítása, 4. a közvélemény megnyerése a vásárlói kedv felszításához!
  • ​Pénzügyek: Roosvelt létrehozta az Értékpaprí Felügyeletet, mely ellenőrizni kezdte a bankokat, majd garantálta a kisbefektetők betéteit 5 ezer dollárig (Azért, hogy újra igénybe vegyék az emberek a bankokat.)
  • Munkahely teremtés. Olyan megoldás kellett, ami munkát ad, de nem duzzasztja tovább a túltermelést. Ez végül a Tennessee folyó szabályozási munkáit jelentette. Százezrek dolgoztak rajta, minimális fizetésért, de ezzel jelentősen lecsökkent a munkanélküliség és az embereknek is lett valamicske pénze.
  • Mezőgazdaság: Roosevelt maximálta a bevethető földek nagyságát, a farmereknek pedig haladékot adott hiteleik fizetésére.
  • Közvélemény: gyakori rádiós beszélgetéseiben (kandalló előtti beszélgetések) Roosevelt elérte, hogy a laksosság amerikai termékeklet vásároljon (kék sas jelvény) és használja a bankokat. Ezeken túl: munkásokat védő törvbények születtek. 

Európai jóvátétel és adósságcsapda:

Az első világháborúban összeomlott német gazdaság nem tudta kitermelni a rá kirótt jóvátételt, így a németek nem tudtak fizetni Angliának és Franciaországnak, azok pedig így szintén fizetésképtelenekké váltak Washington irányába. A láncolat nem működött tehát addig, míg Németország talpra nem áll. A franciák hittek abban, hogy a németek tudnának fizetni ha akarnának, így nyomást próbáltak gyakorolni Berlinre. A francia hadsereg 1923 –ban megszállta a Ruhr-vidéket. Ám a terv nem működött: a német lakosság ellenállt a megszállás pedig óriási költségeket jelentett a franciákra nézve. 

A „jóvátételi csapda” megoldását végül az úgynevezett Dawes-terv hozta el 1924-ben, amikor az amerikaiak kölcsönök és befektetések Németországnak adásáról döntöttek. A „tőkeinjekciók révén a német gazdaság az 1920-as évek végére, és az 1930-as évek elejére talpra állhatott, és fizetni tudta kötelezettségeit Nyugat-Európa felé. Ezzel pedig az angolok és franciák is fizetni tudtak Amerikának. 

Népességhelyzet és Kelet-Európa leszakadása:

A világban népességrobbanás történt a két világháború közt, főleg az Európán kívüli vidékeken. Amellett Kelet-Európa leszakadt a nyugattól. Az átlagos nemzeti jövedelem 1913-ban 44% -a, 1938-ban 39% -a volt a nyugati államokénak!

Gyorsuló világ

Technikai fejlődés 1900-1939 közt: 

Tömegessé vált a telefon használat

Kialakult a film és a mozi. Budapesten az első mozi: 1906-ban nyitott meg. Az első szinesfilmet 1917-ben, az első hangosfilmet 1927-ben forgatták.

Óriásit fejlődött a repülés. Louis Blérot 1909-ben elsőként repülte át a La Mance csatornát (Anglia-Francaio.közt), majd Charles Linbergh 1927-ben az Atlanti óceánt. Később, 1939-ben már rendszeres repülőjáratok voltak Amerika és Európa közt.

Tudományos fejlődés 1900-1939 közt: 

  • Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, mellyel nagyot lépett előre az orvostudomány.
  • Albert Einstein 1905-ben alkotta meg a relativitáselméletet, mely lökést adott a matematika és fizika fejlődésének.
  • Ernest Rutherford 1919-ben felfedezte a maghasadást, majd Fréderic Joliot Curie a mesterséges rádioaktivitást végül pedig Enrico Fermi 1942-ben Chicagóban beindította az első ember éltal kiváltott nukleáris láncreakciót.
  • Rutherford, Curie és Fermi munkássága alapján Robert Oppenheimer az USA -ban létrehozta a világ első atombombáját (ez volt a Manhattan-terv). Első atomrobbantási kísérlet: 1945 július 16.
  • Az orvostudomány fejlődése 1900-1939 közt: 
  • Karl Landsteiner 1901-ben felfedezte Bécsben a vércsoportokat.
  • Később, 1921-től kezelhető lett inzulinnal a cukorbetegség
  • Felfedezték a vitaminokat és megjelentek a védőoltások
  • Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől általános lett az antibiotikumok használata.
  • Filozófia: Friedrich Nitzsche életfilozófiája gyorsan terjedt, majd megjelentek a neopozitivisták (természettudományok tényeire támaszkodó irányzat). Jelentős lett az egzisztencialista filozófusok hatása is. Ilyen volt: Jean-Paul Sartre és Martin Heidegger.

Tömegtársadalom és modern kultúra

Változások az életmódban: A gyárakban általános lett a tömegtermelés, az élet felgyorsult. Az embereknek több szabad ideje lett, így módjuk lett a szórakozásra és a sportokra is. Az első foci világbajnokságot: 1930 -ban rendezték, az első újkori olimpiát pedig 1896-ban (Athénban). Később az 1920-as évekre eljött a rádió aranykora, majd a két világháború közt megjelentek a mozik, a hangosfilm. Az 1920-as évek nagy mozisztárja Charlie Chaplin lett, aki fekete-fehér némafilmekben szerepelt. A magaskultúra és a tömegkultúra elvált egymástól. 

Nők emancipációja: Olyan törekvés, mely a nők számára ugyanolyan szintű jogokat követel mint ami a férfiaknak is biztosított. Másik elnevezése: feminizmus. Az 1913-as és 1914-es években az angliai a szüfrazsett-mozgalom harcolt mindezért. Végül az 1920-as évek elejére a Föld sok országában kaptak válaszutójogot a nők. Napjainkban Nyugat-Európában és az USA -ban a legmagasabb a női egyenjogúság és az iszlám országokban a legalacsonyabb.

IV. Tömegek és elitek a magyar társadalomban

Népeség: a magyar népesség 1920-ról 1941-re jelentősen megnövekedett (7,9 millióról 9,3 millióra nőtt). Ennek fő oka, hogy javult az egészségügyi ellátással együtt a népszaporulat, miközben mérséklődött a kivándorlás. A lakosság kétharmada katolikus volt. Legnagyobb szervezetük: KALOT (Agrárifjusági Legényegyletek Országos Testülete)

Társadalom: Rendies, középkori hagyományokon nyugodott. Legfelül még a Horthy-korban is az arisztokrácia állt. Közülük kerültek ki a főispánok és országvezetők. A Horthy-kor első három nagy miniszterelnöke: Teleki Pál, Bethlen István, Károlyi Gyula (1920-1932 közt) mind gróf volt. Alattuk volt a nagypolgárság, az az 50 család, akiknek kezében összpontosult a gyárak többsége. Az arisztokrácia és nagypolgárság után a kettős középosztály következett. Egyik része: úri középosztály, a városi, megyei hivatalnokokat adta, másik része a polgári középosztály pedig az ügyvédek, orvosok, bankárok, módos kereskedők zömében zsidó polgárokat jelentette. (1930-ban a magya lakosság 5,1% -a volt zsidó) Végül a társadalom alján: a parasztok, munkások  és cselédek álltak.

Parasztok: A lakosság 50% -a tartozott ide. Túlnyomó részük: törpebirtokos, vagy földnélküli zsellér volt. A társadalmi mobilitás alacsony volt, vagyis nehezen sikerült egyik rétegből a másikba emelkedni, parasztból a középosztályba jutni. 

Munkások: Életkörülményeik sokat javultak: 1928-tól már volt TB és nyugdíj, illetve 8 órás munkaidő, fizetett szabadság.

V. Anyagi és szellemi kultúra Magyarországon

Életmód az 1920-as és 1930-as évek Magyarországán:

Jelentősen felértékelődött Budapest. Itt élt a népesség 23% -a, ide összpontosult az ipar legnagyobb része és az életszínvonal is messze itt volt a legmagasabb4

A Horthy-korszak fontos oktatási minisztere volt 1921 és 1931 közt Klebelsberg Kuno. Összesen 3500 tantermet építtetett, megújította az oktatás rendszerét és a tanárképzés. Csökkent az írástudatlanok száma (15 ről 6% -ra) Két új egyetem is létrejött: Pécsett és Szegeden!

Javult a közegészségügy: csökkent a csecsemőhalandóság és visszaszorították a tüdőbajt.

Felélénkült a társadalmi élet: 1932-ben 14 ezer kulturális szervezet, egyesület működött

Nagyot fejlődött a kultúra: 1908 és 1941 közt a Nyugat című folyóirat fontos értékeket közvetített. Fontos írói voltak: Babits, Kosztolányi, Karinthy és Ady. Emelett 1939-re már közel félmillió lakásban lett rádió. 

Másként gondolkodók: 

A keresztéyn-nemzeti-konzervatív ideológiával egyet nem értők egy részét a népiesek alkották. Népi írók tartoztak ide (pl. Illyés, Féja Géza, Veres Péter), a másik tábort a baloldali értelmiségiek vagyis az urbánusok képezték. A másként gondolkodó közemberek egy része az 1918/19-es nagy kivándorlási hullámot követően a z 1930-as években távozott külföldre, sok tudosunkkal együtt. Itthon maradt viszont Szent-György Albert biokémikus, aki 1937-ben lett a "C" vitamin izolálója.

Az Európán kívüli világ (3 anyag)

 

I. Az amerikai kontinens és a nagy világválság

Az arany 20-as évek: 

Jelentős gazdasági fejlődés zajlott az USA -ban 1920-1929 közt. Elterjedtek az autók.

A feketebőrű lakosságot azonban főleg délen másodrendű polgároknak tekintették és elkülönítették. A Ku-Klux-Klan sok feketét gyilkolt meg.

Bevezették az alkoholtilalmat 1919-1933 közt (prohibíció), amitől beindult a szeszcsempészet. A korszak híres gengszere volt Chicagóban Al Capone, akinek bűnszervezete ezer főt számlált miközben kezében volt a rendőrség fele és a bírók egy része is.

Közben 1929 és 1933 közt jött a világválság, 5-ről 13 millióra nőtt  a munkanélküliek száma

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)

Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.

1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)

Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.

Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett. 

II. Gyarmatok és gyarmatbirodalmak

A két világháború közti időszakban (1918-1939) az Európán kívüli világ 85% -a néhány nagy gyarmatosító hatalom kezében volt. A legtöbb gyarmattal Nagy-Britannia rendelkezett: 30 millió km2 -t birtokolt. A második helyen Franciaország állt 12 millió km2-es birodalommal. Mindkét ország területeinek egy részét még a kora-újkorban szerezte, egy részét a 19. században és egy keveset pedig az első világháború végén. Amikor 1918-ra Németország veszített az első világháborúban, gyarmataik többsége Angliához és Franciaországhoz került. Például: Mezopotámia (Irak) és Palesztína a briteké, Szíria-Libanon a franciáké lett. Elvben a Népszövetség nevében igazgatták ezeket, valójában magukévá tették.

A gyarmatok ébredése: 

Az 1920-as években a gyarmatok egy része önállóságot kezdett követelni, de csak keveseknek sikerült ezt elérnie. Ilyen volt Egyiptom, mely 1922-ben korlátozott önállóságot nyert Angliától. A többi gyarmat csak a második világháború után lett független. 

Brit gyarmatok: 

Fehér gyarmatok. Azok a gyarmatok, melyekben fehér lakosság élt, hamar domíniumok lettek. Ez azt jelenti, hogy szinte teljes önállóságot kaptak. Például Kanada (1867), Ausztrália (1907), Új-Zéland (1907), Dél-Afrikai Unió (1910). Később, 1926-ban létrejött a Brit Nemzetközösség. 

Fekete gyarmatok. Azok a területek, ahol szinesbőrű lakosság élt (arabok, indiánok, négerek) nem kaptak önállóságot. 

India harca. India óriási terület volt, rengeteg lakossal. Anglia azonban nem adott számukra önállóságot, arra hivatkozva, hogy csak angolok tudnak rendet tartani az egymással küzdő hinduk és muszlimok között. 1919-ben a híres amritszári vérengzésben a tüntető indiaiak közül 379 embert öltek meg az angol katonák. 

Móhandász Gandhi (1869-1948): 1915-ben egy indiai ügyvéd, bizonyos Móhandász Gandhi erőszak nélküli polgári engedetlenségi mozgalmat indított India önállóságáért. Pár év alatt India összes hindu vallású lakosa követte. Hagyományos fehér gyolcs ruhában járt az országot. Az angolok többször letartóztatták, de végül 1935-ben kénytelenek voltak részleges önállóságot adni Indiának. Gandhi elérte hogy ne legyen háború a muszlimokkal, így megalakulhatott Pakisztán. India 1949-re, a háború végére érte el az önállóságot. (Gandhit 1948-ban lelőtte egy nacionalista.)

III. A Közel- és Távol-Kelet

Az arab világ

Az arabok lakta területeken az első világháború után jöttek létre önálló országok, amikor sorra felszabadultak a gyarmati sorból. Egyiptom 1922-ben, Irak 1930-ban, Szaud-Arábia 1932-ben lett önálló. Szintén a két világháború közt emelkedett fel Perzsia, ahol 1921-től egy katonatisztből lett uralkodó került a trónra: Reza sah. Országuk neve Irán lett (árják földje). Az említett új országok: kKözös jellemzője: egyrészt a nagyarányú olajkitermelés, mely néhány államot gazdaggá tett (pl. Szaud-Arábiát, Iránt) másrészt az erős iszlám vallásosság, melynek két ága egymással is ellentétbe került. Szunniták és síiták, vahabiták. A világ muszlimjainak 85% -a szunnita, alig 15% a síiták aránya.

Palesztina története:

 

FOLYTATÁS ITT