Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tizenkettedikes anyag - 1. rész [10]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Tizenkettedikes történelem tananyag

/64 oldal/

Az első világháború és következményei (10 anyag)

I. Az ipari forradalom hatásai:

  1. Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők.
  2. Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések
  3. Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése)

II. Európa szerepe a világban:

  1. A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a századfordulón
  2. A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai gyarmatosították a többi földrészt.
  3. A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország, Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.

III. Boldog békeidők kora:

1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti.

IV. Szövetségek kialakulása:

1.)Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország)

2.)A főbb feszültségforrások a két tábor közt:

a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében.

b) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon

c) Rivalizálások: A francia-német határon Elzász-Lotaringia kérdése: vissza tudja e szerezni Franciaország? Flottaépítési versengés Anglia és Németország között.

V. A Balkán konfliktusai:

1.)1875-ben egy törökellenes szerb felkelés orosz segítséggel űzte el a Balkánról az oszmánokat. Ám a nyugati államok nem engedték Oroszország térnyerését és a berlini kongresszuson (1878) kiutasították a cári erőket a területről. Ugyanakkor a Monarchia engedélyt kapott Bosznia megszerzésére. Ezzel Oroszország és Szerbia a Monarchia és Németország ellensége lett.  Fokozta az ellentéteket Bosznia 1908-as annektálása is. (Teljes bekebelezése a Monarchia által.)

2.)A Balkánon kialakuló kisállamok 1912/13 –ban két háborút is vívtak egymással területvitáik miatt. Ezek voltak a Balkáni háborúk.

II. A gépek és tömegek háborúja

I. A háború kirobbanása:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

II. A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 5 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.

III. A főbb frontok és a háború első szakasza

1.) Az első világháborúban öt front alakult ki:

  • 1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
  • 2.keleti front (Oroszországgal szemben)
  • 3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
  • 4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)
  • 5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

 

2.) A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

3.) A keleti fronton Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba, ám Hindenburg tábornok meg tudta állítani őket, majd 1915-ben a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. (Premysl váránál nagy harcok folytak.) Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni.

4.) A többi front:  Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.

IV. A háború első felének mérlege:

1.)Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött.

2.)A harcok a tengereken is zajlottak, Jütlandnál (Dánia) volt a legnagyobb tengeri csata (döntetlen).

3.)A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

4.)A hátországokban nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

III. Az antant győzelme és békéje

I. A fordulatok éve:

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

II. A központi hatalmak összeomlása:

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

3.)A háború főbb hadvezérei, tábornokai: Paul von Hindenburg, a német csapatok főparancsnoka, Ferdinand Fochmarsall, francia tábornok, a nyugati erők főparancsnoka, Franchet d'Esperey tábornok a balkáni front erőinek antant-parancsnoka. Alekszej Bruszilov orosz tábornok, az 1916-os orosz támadás vezetője.

III. A párizsi békekonferencia:

1.)A győztes nagyhatalmak vezetői  - Georges Clemencau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson - 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.

2.)Befolyásoló szempontok:

a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)

b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.

c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.

d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket.

IV. A békeszerződések:

1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Mindegyik három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.

2.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)

3.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.

4.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.

4.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.

V. Európa új rendje:

A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet,  az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.

D O L G O Z A T :  E L S Ő . V I L Á G H Á B O R Ú

Forradalmak és ellenforradalmak

Az orosz forradalom

I. A cári rendszer válsága:

1.)A cári rendszer: A Romanov dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár volt. Uralma alatt – a századfordulótól - egyre nagyobb lett a nyomor és elégedetlenség Oroszországban. Már 1905-ben volt egy forradalom, amin még különböző ígéretekkel úrrá tudott lenni a cár. Ám az első világháború végére éhínség dúlt, tüzelőhiány lett és a katonák tömeges halála (front kudarcok) miatt országos elkeseredés alakult ki. Újabb forradalom kezdődött.

2.)A forradalom: Először orosz arisztokraták megölték a cár bizalmasát, Raszputyint (aki egy szerzetes volt), majd a néptömegek 1917 februárjában tüntetésekbe kezdtek. Miután a kivezényelt katonák is a nép mellé álltak, lemondott a cár. (Le is tartóztatták.) Megalakult az első ideiglenes kormány, Georgij Lvov herceg vezetésével.

3.)Kettős hatalom rendszere: A cár lemondásától kezdve fél éven keresztül kettős hatalom volt Oroszországban. Részint működtek a polgári kormányok, előbb Lvov herceg, majd Alexander Kerenszkij vezetésével, részint pedig a városokban tanácsok (szovjetek) alakultak.

4.) Mensevikek - bolsevikok: Az orosz szociáldemoikrata párt, mely a marxistákat tömörítette 1903-ban két frakcióra szakadt. Az egyik a Lenin vezette többséget alkotta, mely a bolsinsztvo azaz többség szóból a bolsevik elnevezést kapta, a másikat pedig a  mensevik, azaz kisebbség kifejezéssel jelölték. A szovjetekben sokáig a mensevikek alkották a többséget, és bolsevikok a kisebbséget. A bolsevikok élén Vlagyimir Iljics Lenin állt. (Eredetileg jogász volt, majd a bolsevikok vezére.)

5.)A bolsevikok: Karl Marx kommunista tanait követték, melynek két alaptétele a következő volt: 1.Minden ember egyenlő 2. A hatalmat azoknak kell adni, akik a javakat előállítják, vagyis a munkás-paraszt rétegeknek.

6.)Bolsevik hatalomátvétel: Lenin, 1917 november 7-én elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bolsevikek segítségével átvegye a hatalmat. Emberei elfoglalták a szentpétervári Téli Palotát és a moszkvai középületeket.

II. Az új berendezkedés:

1.)Az ország új neve: Szovjet Oroszország lett, majd 1922-től Szovjetunió. Egyetlen párt működhetett csak az országban: a bolsevikok pártja. Így Lenin vezetésével kommunista diktatúra lépett érvénybe.

2.)A legfelső szerv a Népbiztosok Tanácsa (kormány), a Szovjetkongresszus és a Központi Bizottság lett. Mindent államosítottak, vagyis a gyárakat, földeket, boltokat, iskolákat a nép nevében elvették a tulajdonosaiktól és állami (vagy párt) irányítás alá helyezték.

3.)Lenin két legfontosabb helyettese: Trockij és Sztálin lett. Közreműködésükkel Oroszország különbékét kötött a Központi hatalmakkal. Ez volt Breszt-Litovszki béke (1918 március 3.)

III. Az orosz polgárháború:

1.)A harcoló felek: 1918 tavaszától 4 éven keresztül, egészen 1922-ig Oroszországban polgárháború zajlott. Egyik oldalon a Lenin vezette bolsevikok álltak, ők voltak a vörösök, a másik oldalon pedig a cárizmust visszaállítani akaró lázadók, vagyis a fehérek harcoltak. A fehérek főleg cári tábornokok vezette csapatokból álltak, akiket antant erők is támogattak.

2.)Bolsevik győzelem: A harcokba Lengyelország is beavatkozik a vörösök ellen fellépve, és győzelmei után számára kedvező békét köt. Leninék minden lázadó csoportot levernek, utoljára a Krímben is győznek. Közben, 1918 nyarán a cári családot is kivégzik. Lenin 1924-ben hal meg, a hatalmat Sztálinra hagyja. Létrejön a Szovjetunió.

Közép-Európa átalakulása

I. A régi birodalmak bukása új államok születése:

1.)Négy császár bukott meg az első világháború végén: a német, az osztrák, az orosz és a török uralkodó. Ráadásul egy nagy birodalom is megszűnt: az Osztrák-Magyar Monarchia.

2.)Kelet-Európában új országok születtek. Ezek közül a legnagyobb változáson Lengyelország és Románia esett át. Lengyelország hatalmas területeket kapott az orosz síkságon, Románia pedig Erdéllyel, Besszarábiával és Bukovinával gazdagodva kétszeres méretűre duzzadt. A lengyelek még Oroszországgal is sikeres harcot tudtak vívni Josef Piludski marsall vezetésével. Megszületett a korábban sosem létező Csehszlovákia is Tomas Masaryk és Eduard Benes vezetésével. A három baltikumi állam (Észt, Lett Litván) és Finnország az orosz elnyomás alól felszabadulva lettek önállóak. Létrejött a Szerb-horvát-szlovén királyság is, melyből 1929-ben lett Jugoszlávia. Az új államok létüket jórészt az antantnak köszönhették, így 1921-ben hárman közülük magyar és osztrák ellenes szövetséget hoztak létre az antantot támogatva. Neve: Kisantant lett. (Tagjai: Csehszlovákia, Románai, Jugoszlávia)

3.)Németország átalakulása: A háború utolsó napjaiban, Németországban egy rövid forradalom lemondásra kényszerítette II. Vilmos császárt. Weimarban új alkotmány született: Németország köztársaság lett. (Weimeri Köztársaság) Vezetése szociáldemokrata kezekbe került. Az új elnök Friedrich Ébert lett. A kormány keményen fellépet a kommunistákkal szemben és sorra elfojtotta felkeléseiket: A Spartacus Szövetség felkelését (1918), a Bajor Tanácsköztársaságot (1919) és a Ruhr vidéki munkásfelkelést (1920).

Az őszirózsás forradalom

A háború vége és a forradalom:

1.)Állapotok: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.

2.)A parlamentben két politikai tábor állt egymással szemben: a miniszterelnök, Tisza István vezette konzervatív tábor és a Károlyi Mihály gróf vezette ellenzék. A négy legfontosabb kérdés, amiben a két oldal közt vita volt, és amit az ellenzék követelt, a következő:

- a háborúból való azonnali kilépés

- a Monarchiától való elszakadás

- általános választójog bevezetése (a cenzusos helyett) és szabadságjogok

- földosztás a parasztoknak

3.)A Károlyi vezette ellenzék 1917 nyarán fogott össze, amikor 4 párt lépett koalícióra egymással: a szociáldemokraták, a polgári radikálisok (Jászi Oszkár), a Demokrata Párt és a Károlyi párt. Megalakították előbb a Választójogi Blokkot, majd 1918 őszén a Nemzeti Tanácsot.

4.)A forradalom: 1918 október 28-án tüntetések zajlottak Pesten, a lánchídon kisebb csata is kialakult a rendőrség és a tömeg közt. A tüntetők a Nemzeti Tanács hatalomra kerülését követelték. Október 29 és 31 közt a forradalom oldalára állt a rendőrség és a hadsereg egy része is. A katonák sapkájukon a királyi monogram helyére őszirózsát tűztek. Végül Ferenc József meghátrált és október 31-én kinevezte Károlyit miniszterelnöké. Tiszát pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

Az első magyar köztársaság (1918 október 31 - 1919 március 20.)

1.)A polgári kormány sikerei: A kezdetekben meghatározott 4 célt azonnal végrehajtották, vagyis az országot kiléptették a háborúból (belgrádi fegyverszünet 1918 nov. 13-án), kimondták a Monarchiától való elszakadást (1. számú néphatározat a független Magyar Népköztársaságról – 1918 nov. 16.), bevezették az általános választójogot, a polgári szabadságjogokat és törvényt hoztak a földosztásról is. Az ország élére egy több pártból álló koalíciós kormány került.

2.)A polgári kormány kudarcai:

1.Nem sikerült végrehajtani a földosztást, mert a birtokosok megtagadták földjeik feldarabolását. Csak maga Károlyi kezdte meg saját földjei szétosztását Kápolnán.

2.Az új rendszer nem tudta megoldani az országos nyomort, munkanélküliséget és éhezést.

3.Megerősödtek az országban a politikai szélsőségek: a szélsőjobboldaliak (nácik) illetve a szélsőbaloldaliak (kommunisták). A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) is 1918 novemberében alakult. Tüntetésekkel zavarták az ország működését. Károlyi mindkettő ellen fellépett, a kommunista vezetőket, például Kun Bélát le is tartóztatták.

4.Külpolitikai kudarcok: A cseh, román és szerb csapatok nem tartották be a belgrádi fegyverszüneti egyezményt és tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Az antant eltűrte a szabályszegést, a magyar kormány pedig kivonta sőt leszerelte erőit. Végül 1919 március 20-án az antant erők helyi parancsnoka, Ferdinand Vix egy jegyzékben utasította arra a kormányt, hogy adja át az ország területeit a Debrecen-Hódmezővásárhely vonalig.

A polgári kormány bukása:

Károlyi nem akarta elfogadni a Vix jegyzéket, így lemondását fontolgatta. Úgy tervezte, hogy a hatalmat a szociáldemokratáknak adja majd át. Ám a kommunisták megelőzték ebben és kijátszották: szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és közzétették azt a hamis hírt, hogy Károlyi rájuk hagyta a hatalmat. Ezek után Károlyi valóban lemondott és külföldre menekült. Idehaza Kun Béláék kikiáltották a Tanácsköztársaságot!

A Magyar Tanácsköztársaság (1919 március 21. - augusztus 1.)

Új államszervezet létrehozása: 

A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok (miniszterek) voltak. Elnöke: Garbai Sándor, vezetője Kun Béla külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom (parlament) szerepét a Tanácsok Országos Gyűlése látta el, a fegyveres karhatalmat 3 szervezet adta: a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Szamuely Tibor népbiztos alatt szolgáló „Lenin fiúk” nevű szervezet. Egyetlen párt működhetett az országban, ez volt az állampárt: az SZDP (szociáldemokrata párt) és a KMP (kommunista párt) összeolvadásából létrejött Magyar Szocialista Párt.

I. A tanácsköztársaság jellemzői:

- Egypárt rendszer

- Diktatúra

- Kommunista elnyomás (terror)

- Erőszakos államosítás

II. A tanácsköztársaság sikerei:

Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő bevezetése, béremelések, társadalombiztosítás kiterjesztése

Külpolitikai sikerek: egy nagy létszámú (200 ezer fős) proletár hadsereg felállítása után, a csehek kiűzése a Felvidékről. Ez volt az Északi hadjárat Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél vezetésével (1919 júniusa)

III. A tanácsköztársaság kudarcai:

Erőszakos államosítások zajlottak, vagyis köztulajdonba vették a bankokat, bányákat, boltokat, ipari vállalatokat, iskolákat. A tulajdonosoktól egyszerűen elvették ezeket a nép nevében.

Nem gondoskodnak a földtelen, vagy törpe méretű birtokokon nyomorgó parasztokról. A kommunisták terve a szövetkezetek létrehozása, de erre sem kerül sor.

Vörös-terror bontakozott ki: közel 600 olyan embert gyilkoltak meg Szamuely parancsára, akik kritizálták a kommunista diktatúrát. Véresen verték le a Kalocsa környéki parasztlázadást és a pesti Ludovika Akadémia tisztiiskolásainak felkelését is.

IV. Az összeomlás:

Clemenceau francia elnök és antantvezető először a Vix-jegyzéknél kedvezőbb határvonalat javasolt Kun Bélának, sőt a támadó román csapatok kivonására is ígéretet tett, ha a magyar seregek feladják a Felvidéket. Ebbe Kun Béla belement, ám Clemenceau becsapta: bár a magyarok kivonultak a Felvidékről, a románok nem mozdultak a Tiszától. Válaszul Kun Béla nagyarányú támadásra adott parancsot a románok ellen. A roham azonban sikertelen volt, sőt a román ellentámadás egészen Pestig jutott. A Tanácsköztársaság vezetése lemondott és elmenekült. 1919 augusztus 1-én véget ért a Magyar Tanácsköztársaság. (Kun Béla Moszkvába ment, ám 18 évvel később Sztálinnál kegyvesztett lett, amiért jó kapcsolatokat ápolt Trockijjal. Végül kivégezték: 1938-ban.)

 

Ellenforradalom Magyarországon

 

Az ellenforradalom: A baloldali, polgári, kommunista törekvések és forradalmak (Károlyi vezette forradalom és Tanácsköztársaság) ellen fellépő magyar erők alkották az ellenforradalom magját. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi ellenkormánya, majd 1919 augusztusában Horthy Miklós állt az ellenforradalom élére. A Monarchia leszerelt tengernagya nemzeti hadsereget hozott létre és a Dunántúlon saját területet rendezett be. (Fővezérség, központja: Siófok.) Innentől három hatalmi tényező uralta az országot:

  • - Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett
  • - A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
  • - Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Horthy hatalomra jutása:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését! Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára! Az alku nyomán a románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre, majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. (A választásokon a Kisgazda Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött.) Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Kormányzóvá választás: Magyarország államformája a király nélküli királyság lett. Oka: a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát senki nem akarta, de a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni.

A király kiválasztásának kérdése:

A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.

Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt)

Az ország másik része Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. (Szabad királyválasztók pártja)

Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat.

Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották és fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak!

FILM HORTHYRÓL (44 perc) Tőkéczki László és Bencsik Gábor történésszel Film Horthyról (2 óra 24 perc)

Horthy Miklós bemutatása, röviden:

  1. Horthy Miklós magyar középbirtokos volt, aki egészen 50 éves koráig katonatisztként szolgálta a Monarchiát (és Ferenc Józsefet). Katonai pályafutása során tengernagy lett belőle és a Monarchia flottájának vezetője.
  2. Az első világháború után hazatért Magyarországra, majd a tanácsköztársaság alatt az aradi és szegedi ellenkormányok tagja lett.
  3. Ezt követően 1919 nyarán saját fővezérséget hozott létre a Dunántúlon, ahol eltűrte a fehérterrort is.
  4. Később 1919 őszén alkut kötött az antant hatalmakkal, George Clerk követtel. Megállapodott vele: ha ő lehet az ország vezetője és kivonulnak a románok, akkor gondoskodik egy legitim magyar parlamentről és arról, hogy Magyarország kiküldje követeit a párizsi békekonferenciára! 
  5. Horthy Miklós az alku szerint 1919 november 16-án vonul be Budapestre, hogy átvegye a hatalmat.
  6. Az alkut betartva Horthy kiküldte követeit Párizsba. Ugyan lemondott az Apponyi vezette küldöttség, ám Magyarország végül mégis aláírta a trianoni békeszerződést 1920 június 4-én!
  7.  Horthy Miklóst 1920 március 1-én választották meg Magyarország kormányzójává. Tisztségét egészen 1944 október 15-ig viselte.
  8. A Horthy kort 5 dolog jellemezte leginkább: a revízionizmus, a konzervatív jobboldali nacionalizmus, a tekintélyuralom, a buzgó keresztényi vallásosság és a szigorú baloldal ellenesség - antiliberalizmus.

Fehérterror és antiszemitizmus:

A fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok ellen. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar.

Az antiszemitizmus okai hazánkban 1919 után: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a  lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidószármazásúak (vallásúak).

A Horthy-kor és a Teleki kormány

Horthy-kor 5 lényegi eleme: 

  • A revízió vágya. Revízió: az igazságtalan trianoni diktátum "visszacsinálására" való törekvés.
  • Keresztényi vallásosság, mely mindvégig jellemezte a korszakot. Volt vallásoktatás, és az egyházakat erősen támogatta az állam.
  • Nacionalista magyarságtudat. Nacionalizmus = a saját nemzetünk kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezése és legfőbb értéknek tekintése.
  • Tekintélyuralom (a Szent Korona, az állami vezetés, a kormányzó, az arisztokrácia feltétel nélküli, megkérdőjelezhetetlen tisztelete)
  • Szigorú baloldal ellenesség és antiliberalizmus.

Az első Teleki-kormány (1920-1921):

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horhy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül

A Teleki kormány, alig 9 hónapos működése során 5 fontos intézkedést hozott:

Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)

Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken.Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.

Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)

A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá.

Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

Királypuccsok:

Magyarországon 1919 és 1921 közt még megosztott volt a lakosság abban, hogy ki legyen hazánk új uralkodója. Két párt létezett ezen a téren: legitimisták, akik szerint IV. Károlynak kell visszatérnie a trónra és a szabad királyválasztók, akik más országból hívtak volna uralkodót, vagy nemzeti királyt akartak keresni! Teleki inkább legitimista volt. IV. Károly látva, hogy sokan támogatják, elhatározta, hogy visszatér Magyarországra és ő lesz az ország uralkodója újra. Kétszer próbálkozott a hatalomra kerüléssel:

királypuccs: 1921 márciusában IV. Károly Budapestre utazott, ám miután a környező országok és az antant tiktakozni kezdtek, Horthy elutasította hatalomátvételi szándékát

királypuccs: 1921 októberében a király Ausztriából Sopronba repült, majd ott híveiből ellenkormányt nevezett ki, majd néhány száz emberével megindult Pestre. Horthy azonban katonákat mozgósított és a budaörsi csatában legyőzte.

A királypuccsok következményei: megalakul a Kisantant (1921 június), és a magyar országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1921 végén)!

D  O  L  G  O  Z  A  T :

Orosz forradalom

Orosz polgárháború

Közép-Európa átalakulása

Őszirózsás forradalom

Első magyar köztársaság

Magyar Tanácsköztársaság

Ellenforradalom Magyarországon

Horthy-kor és a Teleki-kormány

FOGALMAK:

1.) Bolsevikok 2.) vörösök-fehérek 3.) Vix-jegyzék 4.) tanácsköztársaság 5.) államosítások 6.) ellenforradalom 7.) kormányzó 8.) vörösterror 9.) fehérterror 10.) antiszemitizmus 11.) konszolidáció 12.) revízió 13.) nacionalizmus 14.) tekintélyuralom 15.) Numerus clausus 16.) Rend törvény 17.) Vitézi-rend 18.) királypuccs 19.) Nemzeti hadsereg 20.) ellenkormány 21.) Kisantant

SZEMÉLYEK:

1.) Romanovok 2.) Lenin 3.) Sztálin 4.) Karl Marx 5.) Trockij 6.) Tisza István 7.) Károlyi Mihály 8.) Ferdinand Vix 9.) Kun Béla 10.) Georges Clemenceau 11.) George Clerk 12.) Horthy Miklós 13.) Teleki Pál 14.) Apponyi Albert 15.) Szamuely Tibor

Kidolgozva, megtalálható: ITT 

A trianoni békekötés

I. A békekonferencia:

Az első világháborúban vesztes 5 országgal külön-külön kötöttek békét a győztes antant hatalmak. Így külön békeszerződés született Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Az öt békeszerződést Párizs környékén, 5 helyszínen írták alá! Velünk magyarokkal Versailles egyik épületében, a Nagy-Trianon kastélyban született meg a békeszerződés.

A trianoni béke döntnökei a francia, angol és olasz vezetők voltak: Georges Clemenceau (Klemanszó), Lloyd George és Vittorio Orlando.

A békekonferencia 1920 január 15 és 1920 június 4 közt foglalkozott Magyarországgal. Közben az eredeti magyar békeküldöttség, - melynek gróf Apponyi Albert volt a vezetője, és fő tagjai gróf Bethlen István illetve gróf Teleki Pál voltak - lemondott (május 19-én), így a békeszerződést új küldöttek írták alá: Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter

A trianoni béke aláírásának napját, JÚNIUS 4-ÉT a Nemzeti Összetartozás napjának nyilvánította 2010-ben az országgyűlés.

1920 június 4.

II. Az antant döntését befolyásoló tényezők: 

FOLYTATÁS ITT