Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

A tizenkettedikes anyag - 4. rész [13]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

A háború második fele

Fordulatok a háborúban: A második világháború három fontos fordulata: 3 csata volt, melyek után a fasiszta hatalmak fokozatosan visszaszorultak mindenhol. A három csata:

  1. Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza.
  2. El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.
  3. Sztálingrádi csata (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. (A 6. német hadsereg Paulus tábornok vezetésével.) A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A nnémetek-magyarok-olaszok-románok teljes veszetsége: 850 ezer fő lett.

Összefogás Hitler ellen: 1941 augusztus 10-én született meg az Atlanti Charta melyet Anglia és az USA art alá arról, hogy összefognak Hitler ellen. A Chgartához 1,5 hónappal később a Szovjetunió is csatlakozott. Később, 1943 novemberében a három ország vezető Teheránban megegyeztek arról, hopgy 1944 nyarán második frontot nyitnak Franciaországban egy partraszállással és így két oldalról támadva győzik majd le Hitlert. Ez volt a híres Teheráni Konferencia.

Franciaország különleges helyzete: A német hadsereg Franciaországnak csak az északi részét szállta meg, mert délen Pétain marsall vezetésével németbarát kormány alakult Vichy városában. Ez a vezetés mindenben kiszolgálta a németeket. A valódi Franciaország kormánya Angliába menekült. Élére Charles De Gaulle tábornok került.

Európa felszabadítása:

Olaszország összeomlása: A németek afrikai veresége után, a szövetségesek Afrikából Szicilia felé támadtak. Amerikia pratraszállás: 1943 nyarán. Mussolini ezzel megbukott, az olasz király leváltotta és fegyverszünetet kért. Ám Hitler gyorsan reagált: egy SS osztaggal kiszabadíttatta Mussolinit és a Wehrmacht gyorsan megszállta Olaszországot. Hosszú harc kezdődött, Róma csak 1944 nyarán szabadult fel. (Hitler bizalmatlan lett a titokban a szövetségesekkel tárgyaó Horthyékkal kapcsolatban is, így 1944 március 19-én  elrendelte Magyarország megszállását is.)

A Szovjetunió és Kelet-Európa felszabadítása: 1944 szeptemberére a Szovjetunió 90% -a felszabadult a német uralom alól. Egyetlen komolyabb német ellentámadás: Kurszki tankcsata (1943 július 4-13) Magyarországot 1944 szeptember 23-án érték el a szovjet csapatok. 1945 elejére az oroszok már a német határokhoz közelítettek. 

Normandiai pratraszállás: 1944 június 6.: Dwight D. Eisenhower tábornok vezetésével az angolok és amerikaiak 1944 június 6-án, a "D" napon, 170 ezer katonát tettek partra Normandiában (Franciaország). Később, az ezt követő 3 hónapban további 2,5 millió katona érkezett Franciaországba. Ezzel megnyílt a 2. front, mely fél év alatt visszaverte Franciaországba a németeket. Video: "Ryan közlegény megmentése, részlet"

Német ellentámadási kísérlet: A Wehrmacht 1944 karácsonyán Belgiumban ellentámadást indított (Ardenneki offenzíva) az amerikaiak ellen, de a kísérlet kudarcba fulladt.

Merénylet Hitler ellen: A normandiai partraszállással Németország két tűz közé került. A német tábornokok egy része Hitler ellen fordult. Az összeesküvés egyik résztvevője Stauffenberg ezredes táskabombát rejtett Hitler lengyelországi támaszpontján a Führer közelébe (egy megbeszélésen) De a robbanás nem ölte meg Hitlert.

Partizán mozgalmak: A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Franciaországban működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

Német összeomlás: 1945 tavaszára Németország összeomlott. A szövetségesek Jaltán (1945 február) már a háború ázsiai befejezéséről tárgyaltak. Sztálin területek fejében ígért segítséget Japán ellen. Közben az oroszok 1945 áprilisára már Berlint ostromolták, az amerikaiak pedig Németország nyugati városait szabadították fel. Hitler 1945 április 30-án öngyilkos lett. A német tábornokok május 7 -én és 8-án aláírták a fegyverszünetet. A háború már csak Japán ellen folyt 1945 szeptember 2-ig.

Megtanulandó személyek:

  1. Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
  2. Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
  3. Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
  4. Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
  5. Nevliie Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
  6. Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
  7. Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
  8. Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
  9. Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
  10. Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
  11. Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
  12. Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
  13. Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
  14. Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
  15. Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

D O L G O Z A T

--------------------------------

A totális háború és a holokauszt

Tengeralattjáró harc => Az 1940-es, Angliai csatát követően Hitler blokád alá helyezte Angliát, ami azt jelentette, hogy tengeralattjárókkal megakadályozta Anglia tengeri kereskedelmét. (Főleg az USA -val.) A német U-boot -ok rengeteg szövetséges hadihajót süllyesztettek el az Atlanti óceánon, óriási károkat okozva Amerikának és Angliának.

Amerikai kölcsönbérleti szállítmányok: Az USA már hivatalos hadbalépése előtt, 1941 tavaszától támogatni kezdte a Hitler ellen harcoló Angliát és Szovjetuniót. Teherautókat, hadianyagot, élelmiszert szállított részükre.

Kelet-Európa helyzete: A náci Németország alsóbbrendűnek tekintette a szlávokat, és tervei szerint csak dolgoztatni akarta őket. Ugyanakkor a zsidóság esetében a németek a teljes kiirtás mellett döntöttek, mert károsnak sőt a németségre nézve veszélyesnek tartották őket. A 11 milliós európai zsidóság 60-70% -a Kelet-Európában, főleg Lengyelországban, Magyarországon és a Szovjetunióban élt. (Szlávok: oroszok, lengyelek, szlovákok, szerbek, horvátok, szlovének, csehek)

Holokauszt (soá): Jelentése égő áldozat. A holokauszt az európai zsidóság kiirtását célzó, 1933 és 1945 közti időszakot jelenti, melynek során a náci Németország kisérletet tett az általuk megszállt országok zsidó lakosságának teljes megsemmisítésére. A teljes megsemmisítés kezdete: Wanseei Konferencia (Berlin): 1942 január 20. A végrehajtás fő vezetője: Adolf Eichmann. A zsidók kiirtását a nácik ENDLÖSUNG -nak azaz végső megoldásnak nevezték. Európa 11 milliós zsidóságának több, mint felét, mintegy 6 millió embert öltek meg a háború alatt. Az áldozatok többsége úgynevezett koncentrációs táborokban halt meg. Ezek olyan haláltáborok voltak, melyekben különböző módszerekkel, tömegesen végezték ki az áldozatokat. A két legnagyobb haláltábor Auschwitz-Birkenauban és Treblinka mellett működött. (Mindkettő Lengyelországban van.) A módszer: elgázosítás. Cianid kristályokat (Zyklon-B) juttattak a föld alatti gázkamrákba, ahol sok száz embert zsúfoltak össze. A kristályok a gázkamrákban gázzá fejlődtek és megölték az embereket. A holttesteket később krematóriumikban égették el. Csak Auschwitzban 1 millióan haltak meg.

Holokauszt

A háború vége a Csendes-óceánon: 1945 májusa után Ázsiában még 4 hónapig tartott a háború. Az amerikaiak a végső győzelemért (valójában egy kísérlet miatt) kifejlesztették a világ első atombomjáját (Robert Oppenheimer segítségével) Atombombákat 1945 augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobták le. Hirosimában 70 ezren azonnal, és még száz ezren heteken belül meghaltak. Japán 1945 szeptember 2-án kapitulált. Ezzel véget ért a világháború.

A Potsdami Konferencián (1945 nyara) a három nagyhatalom: USA, Szovjetunió, Anglia megállapodtak a háború utáni határokban, a vesztes országok büntetéseiben és a nürnbergi bíróság felállításában. A nürnbergi per végén (1946 őszén) kivégeztették a legfőbb német bűnösöket, így pédául haálra ítélték Gőringet, Ribbentropot, és még 8 háborús főbűnöst!

Magyarország a II. világháborúban

A Teleki kormány külpolitikája (1939 február 16 - 1941 április 3.):

Teleki 1939 tavaszától távolodott Hitlertől: például nem engedte át a kassai vasútvonalat Lengyelország lerohanásához és befogadta a németek elől menekülő lengyeleket.

Ugyancsak a németektől való távolodást szolgálta az örök barátsági szerződést megkötése (1940 december) a nyugat-barát Jugoszláviával, mely 1938-ig Kisantant tag is volt.

Óriási külpolitikai siker volt viszont hogy Hitler jóváhagyta bevonulásunkat Kárpátaljára (1939 március), majd a magyar kormány kiharcolta a második bécsi döntést  is (1940 augusztus) mely nekünk ítélte Észak-Erdélyt (43 ezer km2, 1,3 millió magyar és 1 millió román lakossal) Felmerülhet a kérdés: miért csak Erdély felét kaptuk vissza? Ennek oka: mert Hitlernek szüksége volt a románok támogatására is, így náluk hagyta Dél-Erdélyt.

A két bécsi döntés fejében viszont csatlakoznunk kellet a fasiszta Háromhatalmi egyezményhez. A Német-olasz-japán szövetséghez 1940 november 20-án csatlakozott hazánk!

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Viszont Magyarország ekkor még nem küldött katonákat a támadáshoz. Ezt már a akkor is vita kísérte, mert sok magyar képviselő szerint kellett volna csapatokat küldenünk, hogy ne kerüljünk hátrányba a románokkal-szlovákokkal szemben.

Végül 1941 június 27-én Magyarország belépet a második világháborúba, és hadat üzent a Szovjetuniónak! Oka: előtte való nap ismeretlen jelzésű gépek (de gyaníthatóan szovjet repülők) bombázták Kassa városát. Az eset csak ürügy volt arra, hogy ahadt üzenjünk és bizonyítsuk Hitlernek: mi is vagyunk annyira jó szövetségesei mint a románok!

A magyar hadsereg harca a keleti fornton

A magyar kormány 1941 júliusában 45 ezer katonát indított a Szovjetunió ellen (Kárpát-csoport) és a Dnyeszter folyóig tört előre, majd megszálló feladatokat látott el. A német csapatok jórészt elfoglalták a Szovjetunió keleti részeit, ám egy idő után Hitler ráébredt arra, hogy nem fog tudni az egész hosszú orosz fronton egyszerre támadni. Kiválasztotta tehát a déli frontszakaszt és a "Kék hadművelet" keretében csak ott akart támadást indítani. Ennek célja a Kaukázus és Sztálingrád elfoglalása lett.

A 200 ezer fős 2. magyar hadsereg a Don folyó partján, Voronyezs városától délre kellett hogy biztosítsa a folyót, 200 km hosszan.

A magyar csapatoknak kevés páncéltörő fegyvere, géppuskája illetve páncélosa volt és létszámához képest túl hosszú frontszakaszt kellett tartania. Emellett nyári felszereléssel védekezett. Parancsnok: Jány Gusztáv

A szovjet haderő 1942 novemberében bekerítette Sztálingrádnál a németeket, majd ellentámadást indított és ennek során rázúdult a Don menti német-olasz-magyar állásokra. A 2. magyar hadsereg 1943 január 12-énösszeomlott és jórészt megsemmisült. 120 ezer magyar katona esett el, vagy került fogságba.

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós kormányzónak a németek győzelmébe vetett hite, 1942 márciusára megrendült. Ennek fő oka volt, hogy a Wehrmacht Moszkva alatt veresége szenvedett. Levéltotta a németpárti Bárdossy László és helyette miniszterelnökké tette a nyugathoz közeledni akaró Kállay Miklóst. Az új kormányfő pedig az El-Alameini, sztálingrádi vereségek után és doni kudarcot követően elhatározta, hogy kilépteti hazánkat a háborúból.

A cél érdekében a Kállay-kormány hintapolitikába kezdett: vagyis a lakosság, a nyilvánosság és a németek előtt továbbra is Hitler várható győzelmét várta, ám titokban a semleges országokban (Svájc, Törökország, Svédország) követeoi útján tárgyalni kezdett az angolokkla és amerikaiakkal.

A tárgyalások azonban 1944 elejéán elakadtak, miután az 1943 novemberben megtartott Teheráni Konferencia kimondta, hogy Kelet-Európából a szovjet hadsereg fogja kiűzni a németeket. Így Kállayéknak a továbbiakban az oroszokkal kellett volna tárgyalnia.

Hitler közben tudomást szerzett arról, hogy Kállayék titokkban tárgyalnak a szövetségesekkel így 1944 március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot.

Magyarország a német megszállás alatt

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul.

Közvetlen előtte Németországba hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.

A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

A nyilas uralom

  • A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele. Nyilas rendelkezések:
  • Teljes mozgósítás 14-60 év közt.
  • Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
  • Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
  • Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
  • A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.

D O L G O Z A T

A világháború első része (esszé)

A világháború 2. része (esszé)

A világháború magyarországi előzményei (Teleki komány, Jugoszláv válság)

A magyar hadbalépés és frontharcok

A Kállay-féle hintapolitika

A megszállás, kiugrási-kísérlet és nyilas uralom

Fogalmak, személyek

Egy esszé a háborúból, egy kérdés a magyarországi eseményekből és 5 fogalom-személy

Megosztott Európa és a hidegháború 

A megosztott Európa

A Jaltai Konferencián (1945 február) és Potsdmai Konferencián (1945 július) a győztes nagyhatalmak ellentétei már felszínre törtek. Bár megegyeztek a vesztesek büntetéseiről - pl. az új határokról és a háborús bűnösök peréről - akadtak vitás kérdések is. Például a Baltikusm kérdése és Lengyelország határai. Végül Sztáli elérte hogy mindkettőben számára kedvező döntés szülessen.

Megalakult az ENSZ (1945 nyarán) Egyesült Nemzetek Szervezete. San Franciscoban. 51 országgal. Célja: világbéke fenntartása. Élén: Biztonsági Tanács (Bt) 5 állandó taggal: USA, Szu, Franciao., Anglia, Kína, 

Békekötések: 1947 februárjában. Visszatértek a 1919-1920 -as versaillesi béke határaihoz. Újdonság: németek visszatelepítése Németországba.

A német kérdés:

1945-46 -ban Németország 4 megszállási övezetre oszlott: szovjet zóna (Kelet Németország), amerikai zóna, angol zóna és francia zóna. Berlinben - mely szovjet területre esett - minden hatalom kapott egy-egy zónát! 

A szovjet zónába a szovjet hadsereg, az amerikaiban az amerikai hadsereg vonult (és így tovább). 

A nyugati zónákat aztán 1948 nyarán egyesítették és közös pénzt vezettek be. Tiltakozásul Sztálin lezáratta a Berlinbe vezető utakat. Végül 11 hónap után megszünt a blokád, de Németország kjettészakadt 40 évre.

Létrejött a nyugati hatalmakkal szövetséges Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a szovjetek uralta Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Berlinben pedig a nyugati rész önálló állam lett. 

A hidegháború kezdete:

Churchill 1946 március 5-én, az amerikai Fultonban kijelentette: Európát vasfüggöny választja ketté. Úgy vélte megromlott a viszony a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közt, mert az oroszok saját rendszerüket (kommunizmus) más országokra akarják réeröltetni. 

Ezzel kezdetét vette a hidegháború az USA vezette kapitalista és a Szovjetunió vezette szocialista országok közt. Kialakult a kétpólusú, bipoláris világrend.

A hidegháború azt jelentette, hogy a két tömb valójában nem viselt egymással hadat, de minden téren versengett egymással és folyamatosan készült a háborúra.

A fegyverkezési verseny: 

Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atombombával. Ezektől az évektől megindult a versengés köztük: kinek van több és pusztítóbb fegyvere. Mindkét ország kifejlesztette a még veszélyesebb hidrogénbombát, majd azokat a rakétákat is, melyek képesek voltak célbajuttatni. Hidrogénbomba feltalálója: Teller Ede (1952)

1955-re kialakult a két nagy katonai szövetség is: Előbb 1949-ben a NATO (Észak-Atlanti Katonai Szerződés Szervezete) melyhez 1955-ben csatlakozott az NSZK is. Tagja volt: az USA, Kanada, Franciaország, Anglia és Olaszország mellett még 7 kisebb nyugati ország. Aztán 1955-ben megalakult a Varsói Szerződés. Tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, NDK és még 4 Kelet-európai állam.

Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!

Magyarország a vasfüggöny mögött (62-65.óra)

A szovjet megszállás utáni 7 legfontosabb változás:

  1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
  2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
  3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt.
  4. Az új vezetés első teendői: 1.) népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57%), és Tildy Zoltán alakított kormányt.
  5. Kommunista előretörés: A választások után a 17% -ot kapott kommunisták, szovjet nyomásra megkapták a legfontosabb minisztériumokat, így övék lett a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács).
  6. Magyarország új államformája 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949.
  7. Államosítások kezdődtek:Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőstzövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig.

Kommunista hatalomátvétel

Szalámi Politika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákos Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I.törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) 

Választási csalás: 1947 agugusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett is a Kommunista Párt. Ez volt a híres "kékcédulás választás".

A szociáldemokrata pártot beolvasztották a Kommunista Pártba (1948). Új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja lett. Elnöke: Rákosi Mátyás.

Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. 

Leszámolás a kommunisták ellenségeivel:

Megfélemlítésképp letartóztatták Mindszenti József esztergomi érseket, majd megtisztították a hadsereget a tábornok perekben és a közigazgatásban dolgozókat a "B" listás eljárásokban azoktól, akik nem voltak elkötelezett kommunisták. Végül 1949-1953 közt a Hortobágyra telepítették azt a 650 ezer embert, aki a Horthy-rendszerben módosnak számított.

Megalakult az ÁVO (Államvédelmi Osztály) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. A recski táborba 1950-1953 közt 1300-an raboskodtak.

​Az elrettentés egyensúlya a hidegháborúban

  1. Nagyobb hidegháborús konfliktusok: A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború!
  2. Koreai háború (1950-1953) => Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.
  3. Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.
  4. Berlini fal (1961): LINK Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)
  5. Kubai rakétaválság (1962)LINK Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro forradalma után egy szovjetbarát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 októberében egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikia flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt.
  6. Vietnámi háború (1957-1975)LINK. Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. 

Átmeneti enyhülési időszakok:

  • Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
  • Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.
  • SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
  • Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
  • A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz
  • Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok.

Kis hidegháború (1979-1985):

  • Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Ny-Európába.
  • Afganisztáni háború (1979-1989) => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.
  • Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.
  • Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.
  • A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982)

A hidegháború vége (1985-1989):

  • Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty)
  • Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
  • A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
  • A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) Berlini falról: LINK

------- D O L G O Z A T -----

Az USA belpolitikája a hidegháborúban

  • Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)
  • A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Hippi mozgalmak!
  • Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.
  • Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

Kelet-Európa totális és reális szocializmusa a hidegháborúban

  • A szovjet hadsereg által 1945-ben megszállt Kelet-európai országokban 1948-ra mindenhol egypárti kommunista diktatúrák alakultak ki. Így Lengyelországban, az NDK -ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában.
  • Hruscsov: Sztálin 1953-as halála után 11 éven keresztül (1964-ig) Nyikita Hruscsov vezette a Szovjetuniót és ezáltal Kelet-Európát is. Politikája enyhébb volt Sztálinénál, ezért "olvadás poltitikájának" nevezték. Ám reformjai nem működtek így a kommunista vezetés 1964-ben leváltotta.
  • Brezsnyev: 1961-1982 közt vezette a Szovjetuniót. Stagnált a gazdaság, a legtöbb kiadás a hadseregre ment.
  • A 60-as években zajlott a Prágai Tavasz (1968) Csehszlovákiában, ahol Alexander Dubcek reformjait a szovjetunió katonailag akadályozta meg.
  • Később 1980-ban Lengyelországban Lech Walesa vezetésével zajlottak kommunista ellenes megmozdulások, de a Szui ezeken is úrrá lett.
  • A Szovjetunió utolsó vezetője: Mihail Gorbacsov lett 1985-ben. Komoly reformokat hajtott végre.

1956, Kádár-kor és a posztindusztriális időszak 

A sztálini rendszer Magyarországon

  1. Személyi kultusz. Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás és néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) irányította. Minden az ő kezükben volt, a népnek kötelezően rajongania kellett Rákosiér. Személyi kultusza volt.
  2. Az ÁVH uralt mindent. Államvédelmi Hatóság. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is. 
  3. Megfélemlítés: A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték Rajk Lászlót (korábbi minisztert), bebörtönözték az ország esztergomi érsekét, Mindszenthy bíborost, a Hortobágyra telepítették az "osztályellenségeket" 
  4. Tervgazdálkodás szerint működött az ipar: a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezuetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal.
  5. Kollektivizálás, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották. 

Nagy Imre felbukkanása: Rákosi ellen 1953-ra országos elégedetlenség indult, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953 nyarán kinevezte Nagy Imrét miniszterelnöknek. Nagy Imre emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Az ország lelkesedéssel fogadta reformjait. Végül azonban a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott tehát az elnyomás.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei:

  • Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
  • Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
  • Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták  a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek.

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

  • A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
  • Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt. Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
  • Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. 
  • A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
  • A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

​FOLYTATÁS ITT