Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Kilencedikes anyag - 4. rész [9]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Trónviszályok évei:

István halála után Orseolo Péter és az ország nádora, Aba Sámuel harba szállt egymással. Aba Sámuel rövid időre (1041-1044) megszerezte a trónt. Ám Péter német segítséggel (III. Henrik) visszatért. Végül egy békési törzsfő, Vata vezetésével egy felkelés űzte el végleg a trónjáról. Gellért püspök ekkor hívta haza Vazul fiait (András, Béla, Levente) akik leverve a felkelést átvették a magyar trónt.

I. Andrást (1046-1060) öccse, I. Béla (1061-1063) követte a trónon, ám fiaik közt már trónharc dúlt. András fia Salamon és Béla fia Géza háborúztak egymással.

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

Szent László (1077-1095):

Éppen a pápák és császárok küzdelme idején (invesztitúra háborúk) került hatalomra. A pápát választotta, ám később a császár pártjára állt, amikor 1091-ben meghódította Horvátországot.

1083-ban elrendelte Gellért püspök és István szentté avatását.

Híresek Szent László törvényei melyek mind az országot erősítették.

Szent László volt az első lovagkirályunk.

Szent László uralkodása idején alakul ki a világ nagybirtokosok rétege, a saját földdel rendelkező szabadok rétege és a szolgáltatásra kötelezettek csoportja.

Szent László törvényei: Hármas cél jellemezte törvényeit.

Gátat szabni a bűnözésnek, tolvajlásoknak, a magántulajdon megsértéseinek

Megakadályozni a pogány rítusok és kóborlás terjedését

Erősíteni a keresztyén vallást és hitéletet (újra törvény született a kötelező templomba járásról)

A törvények jelentősége: a súlyos büntetések (tyúknál nagyobb érték ellopásáért halál kiszabása) arra utalnak, hogy 100 évvel Szent István után, a magyar lakosság egy része még mindig pogány módon élt, vándorolva és a régi hitet gyakorolva.

Könyves Kálmán (1095-1116)

Trónra kerülése bonyodalmakkal kezdődött, ugyanis apja I. Géza testvérét Álmost szánta a trónra, és Kálmánt Várad püspökének akarta megtenni. Ám halálos ágyán megváltoztatta döntését és mégis inkább Kálmánra hagyta a trónt. Így egy írástudó, művelt pap lett Magyarország új uralkodója akit a "könyves" jelzővel illettek (papi műveltségéért).

Könyves Kálmán uralkodása alatt Álmos többször fellázadt testvére ellen, így végül Kálmán, a fiával együtt megvakíttatta.

Kálmán alatt vonult át hazánkon az első keresztes-hadjárat serege.

Kálmán hódításokat is végzett: 1105-ben elfoglalta a tengerparti dalmát városokat.

Kálmán törvényei a magántulajdont illetően sokkal enyhébbek voltak Lászlóénál. Ez arra utal, hogy javult Magyarországon a bűnözés és a pogány életmódot folytatók aránya.

Kálmán törvényei: Három témakör: magántulajdon védelme, földesurakra vonatkozó törvények, egyházi rendelkezések.

Tolvajlás, kóborlás, pogányság büntetése (halál kiszabása, csak akkor, ha marhánál nagyobbat lop vki)

Földesuraknak előírta a telakkatonaság rendszerét, vagyis földjük után egy-egy lovaskatonát kellett adniuk a királynak.

Egyházi rendelkezések: papok nősülésének tilalma, papok képzése, pogányság tiltása.

II. András és az Aranybulla (1222)

Gazdasági fellendülés III. Béla után, a király bevételei sokasodtak. Ide tartoztak, az úgynevezett regále jövedelmek, uralkodó felségjog címén maga a király szedett be.(sókereskedelem, nemesfém kereskedelem, pénzverés, vámok)

III. Béla vezette be a királyi udvarban az írásbeliséget, királyi kancellária.

III. Bélát fia Imre unokája III. László és másik fia II. András követték a trónon.

II. András idején megromlik a viszony az uralkodó és a nemesek közt. Ennek egyik az volt, hogy német felesége Gertrúd révén német lovagokat hozott udvarába és a legfőbb méltóságokat nekik adta. A magyar bárók Péter ispán köré tömörülve megölték a királynét.

Aranybulla mozgalom:

A magyar főnemesek sérelmezték mellőzöttségüket, hiszen a király inkább a német lovagokat helyezte előtérbe

Azok a nemesek, akik nem örök-birtokkal, hanem csupán szolgálati birtokkal rendelkeztek, azaz szerviensek voltak, követelni kezdték földjeik saját tulajdonba vételét.

Kisbirtokosok szerették volna elérni, hogy a király oltalmazza őket a nagybirtokosok túlkapásaival szemben. A három csoport - főnemesek, szerviensek, kisnemesek - fogtak össze az aranybulla mozgalomban.

II. András intézkedései:

  • Andreánum - erdélyi szászoknak kiváltságok adása
  • Kehidai oklevél - Szervienseknek engedmény, a főurak alól kivonják őket
  • Keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre.

Aranybulla (1222) öt pontja

  1. Nemesi adómentesség
  2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
  3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
  4. Méltóságok halmozása tiltott
  5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

Ellenállási záradék: Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Az Aranybulla kiadásának kényszere: A királyi hatalom jelentősen megrendült II. András korára, mert a királyi földek mennyisége is lecsökkent. Túl sok földet adományoztak el híveiknek az uralkodók

IV. Béla és a tatárjárás (1241-1242)

IV. Béla uralkodásának szakaszai:

Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.

A tatárjárás

Újjáépítés a tatárjárás után

II. A király és a nemesek viszonya: IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik.

Fokozta a rossz viszonyt, hogy IV. Béla 1239-ben egyezséget kötött a tatárok elől Európa felé menekülő kunokkal. A kunok ázsiai, távol-keleti népesség volt, mely 1223-ban a Kalka folyónál az orosz fejedelmekkel összefogva veszített csatát a tatárokkal szemben és kezdett menekülni Magyarország felé.

A kun-magyar egyezség arról szólt, hogy a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett.

III. A tatárjárás eseménytörténete:

A tatárok közeledésére Juliánusz barát figyelmeztette a magyarokat, amikor Baskíriából utazott vissza Rómába, Magyarországon keresztül. (Juliánusz hittérítő céllal volt a Volga vidékén.)

A magyarok három csatában ütköztek meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, 2. csata Pest alatt 3. csata: Muhi csata (1241 április 11-én). Muhinál IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette a magyarokat, de a nagy vereséget követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.

A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.

A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban).

IV. Második honalapítás

A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honapalításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.

Az újjépítés főbb elemei: népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.

Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.

A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

A tartományurak időszaka

Nemesi vármegyék: IV. Béla korában a királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék alakultak. Ezekben már nem a királyt képviselő ispán rendelkezett, hanem az adott megye nemesei alakíthattak megyegyűléseket és azok az ispánnal közösen irányították a megyét. (Kezdetben négy választott szolgabíró döntött a parasztok közti vitákban és nemesi birtokügyekben.)

Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek (pl. Csák Máté). A legnagyobb tartományurak: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László.

Az utolsó Árpád-házi királyok: IV. László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. IV. László 1278-ban még a nagyurakkal közösen harcolt a csehek ellen (a Habsburgokat megesegítva) a Morvamezei csatában, ám később a nemesek ellene fordultak.

Kunok lázadása (1282): A letelepített kunokat a pápai udvar megkeresztelkedésre akarta kényszeríteni, így IV. László kiadta a kun törvényeket. Ám a kunok megtagadták ezek végrehajtását és fellázadtak. A király a bárókkal közösen a hódtavi csatában győzte le őket (1282-ban). 

Az Árpád-ház kihalása: III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt!

A vegyes-házi királyok és a Hunyadiak

Az Anjou-kor (1340-1382)

I. Károly Róbert hatalomra kerülése:

Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.

Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

II. Károly Róbert reformjai:

  • Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 
  • URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.
  • Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.
  • Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó
  • Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

III. Károly Róbert külpolitikája: (Január 5 => 73.óra)

  • Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
  • Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
  • Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.

Nagy Lajos (1342-1382):

Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!

Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

Luxemburg Zsigmond uralkodása

I. Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

II. Zsigmond rendelkezései:

Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.

Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.

Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.

Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.

Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

III. Zsigmond külpolitikája (Tk.: 223. oldal):

A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek. (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia)

A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. Azért tudták kiépíteni, mert az 1402-es, Timur Lenk vezette mongol támadás visszavetette a törököket és így M.o. több évtizednyi haladékot nyert felkészülni a törökök inváziójára.

Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak vereséget szenvedtek az oszmánoktól. Ám az említett mongol offenzíva miatt az oszmánok nem tudtak Magyarországra támadni.

Zsigmond császárként: Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat. Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában.

A magyar városfejlődés

A magyar városok jellemzői:

A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre

A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.

IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott

Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.

Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.

Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.

Hunyadiak kora

1.) A Hunyadiak felemelkedése: Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását.

2.) Hunyadi harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.

3.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

4.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban.

81. óra => január 18 => Hunyadi Mátyás hatalomra kerülése

Mátyás király uralkodása

I. Mátyás hatalomra jutása: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghal a magyar nemesek pedig 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Mátyás 1458-ban tér vissza Magyarországra és csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi kormányzó, Garai nádor, a cseh trón várományosa, Podjebrád György Mátyáshoz adhatja lányát.

II. Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.

1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.

2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.

3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.

4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett.

5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte. 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464-ban újra megkoronáztatta magát.

III. Mátyás és a kultúra:

Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen  reneszánsz stílusúra alakította át.

IV. Mátyás külpolitikája:

A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt. Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben, illetve Jajcai vár visszavétele Boszniában. Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár - Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!

Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!

A középkori magyar művelődés és életmód

Vízválasztó volt a kereszténység felvétele, amivel korai vallásunk és hagyományaink jórészt eltűntek és csak mondáinkban maradtak fenn.

A kultúra a latin nyelvhez és a római katolikus egyházhoz kapcsolódott

Az egyház képviselte az írásbeliséget, ami III. Béla korától (1172) lett jelentős a királyi udvarban.

Megjelentek hazánkban a különböző szerzetesrendek: elsőként a bencések, majd a ciszterciek, premontreiek és a kolduló rendek: ferencesek és domonkosok (a 13. századtól) majd a pálosok.

Írásbeliség és oktatás: III. Béla idején jött létre a királyi kancellária, mely a legfontosabb okleveleket adta ki, majd kialakult a káptalanok és hiteleshelyek rendszere. A középkori emberek itt intézhették el adásvételi és föld ügyeiket, vagy örökléssel kapcsolatos dolgaikat.

A közékorban íródtak a legendák és geszták is, melyek egyházi vagy ősi történeteket meséltek el és a papok, szerzetesek jegyezték le őket. A legrégibb írott magyar források, oklevelek:

Tihanyi apátság alapítólevele - 11. század (1055)

Halotti beszéd - 12. század vége

Ómagyar Mária-siralom - 13. század

Antikvitás és középkori kultúra

A görög - római hitvilág és kultúra

A görög vallás nem egyetlen, hanem sok istenben hitt, vagyis politeiste volt.

A legfőbb istennek Zeuszt tartották, ő parancsolt az Olümposz csúcsán lakó többi istennek is, akik többnyire mind a rokonai voltak. Pl: Hádész (alvilág istene), Poseidon (tenger istene), Pallasz Athéné (bölcsesség és művészet) Aphrodité (szerelem)

Az istenekről fenmmaradt ókori görög írásokat nevezzük mitológiának. Ebben félistenek és szörnyek is szerepelnek.

Fontosak voltak még a görög jóshelyek, például a delphoi jósda, és az olimpia szokása. Az első Olimpiát Kr.e. 776-ban tartották Zeusz tiszteletére. Ez lett a görög időszámítás alapja.

A görög művészet nagyon magas szintre jutott.  Fontos a görög oszlopfők ismerete: dór, ión, korinthoszi. És a leghíresebb épület az athéni Akropolisz, leghíresebb művész: Pheidiasz (Kr.e. 5. század)

Római hétköznapok, antik tudomány és filozófia

A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Náluk a főisten neve: Jupiter, felesége: Juno.

Különleges jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia Romulus alapította Rómát.

Jelentős volt a római építészet: vízvezetékek, diadalívek, amfiteátrumok, színházak, cirkuszok épültek. Az amfiteátrumok hatalmas köralaku építmények voltak lelátókkal és ezekben gladiátori játékokat tartottak. Legjelentősebb amfiteátrum a Colosseum volt Rómában.

Jelentősek voltak a római utak. Például: Via Appia (Róma-Cápue közt) első kövezett út, és a római fürdők

Romanizáció: az a folyamat, amikor egy - egy barbár területen megjelenik a római kultúra és művészet, melyet átvesz a helyi lakosság.

Magas szinten volt Rómában filozófia és jelentős tudománynak számított a szónoklattan (retorika) A kor nagy szónoka volt: Cicero (Kr.e. 2. század)

Antik tudomány

  • A római korban haladónak számított az orvostudomány. Híres orvosok: Hippokratész és Galénosz.
  • A római kor nagy matematikusai: Talész, Püthagorasz
  • Híres fizikus: Arkhimédesz
  • Híres csillagász: Szószigenész (egyiptomi volt) => a Julianus naptár megalkotója.
  • Híres történetírók: Hérodotosz,Thuküdidész, Xenophón. Római történetírók: Livius, Tacitus, Plutarkhosz.
  • Antik filozófia: Az embert körülvevő világot vizsgálja, és annak kérdéseire feltételezéseket, elméleteket, hipotéziseket állít fel. 
  • A klasszikus görög filozófia képviselői: Szókratész, Platón, Arisztotelész
  • Négy jelentős filozófiai irányzat: sztoikusok (erényes viselkedésre törekvők), szkeptikus (kételkedtek abban, hogy a világ megismerhető az érzékeléssel), Epikureusok (a jó tettek jutalmat, a rosszak fájdalmat kapnak), Újplatónisták (a természeti világ felett egy magasabb rendű szellemi erő áll).

Pannónia, római kori emlékei és a középkori kultúra

  • Pannónia: a mai Dunántúl területének római elnevezése.
  • Pannóniát Augustus korában hódították meg a Rómaiak, majd az 1. század közepére virágzó római provinciává tették.
  • Pannónia határvidéke egyben a Római Birodalom határát is adta, így itt épült ki a limes (erődrendszer). Bécs: Vindobona, Buda: Aquincum, Szombathely: Savária, Sopron: Scarbantia, Pécs: Sopiane. Folytatás: ITT
  • Pannónia 400 évig állt római uralom alatt (Kr.u.10-433)
  • Pannóniában a római többistenhit mellett Ízisz és Mithrasz kultusza is jelen volt, majd a 4. századtól a kereszténység

Az érett középkor kultúrája és a középkori műveltség

A római kultúra az úgynevezett "Karoling reneszánsz" révén élt tovább a középkorban. Ugyanis Nagy Károly frank császár a római uralkodók örökösének tekintette magát és latinul igazgatta birodalmát.

A Frank Birodalomban egy Alkuin nevű teológus szervezte újjá a kolostori iskolákat. Nagy Károly udvarában ő dolgozta ki a minuszkula írást. Ezzel írták a kódexeket is.

Arab kultúra = az araboktól Európa számtalan találmányt vett át (iránytű, arab számok, alkímia, matematika, csillagászat) Az arabok vallása a 7. századtól a muszlim lett, megjelentek a mecsetek (muszlim imahelyek)

Román és gótikus építészet => Román stílusú építészet nevét onnan kapta, hogy római eredetet tulajdonítottak ezeknek az épületeknek. Jellemzője: várszerű, vastag falak, keskeny kicsiny ablakok. Megjelenés: 11-12. század. A gótikus épületek 13-14. században jelennek meg. Jellemzője: magasabb, kecsesebb épületek, nagyobb ablakok

Skolasztika => A 13. századi egyházi iskolákra jellemző teológiai irányzat volt, mely a Biblia mellett az ókori görög filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is oktatta. Fontos képviselője volt: Aquinoi Szent Tamás, 13. század közepén élt Domonkos szerzetes. Fő elve: a teológia mellett létezhetnek a tudományok is, ez a kettős igazság elve. (Nem eretnekség a tudomány.)

Az első egyetemek => Az első egyetem Bolognában jött létre (11. század), majd Párizsban a Sorbonne 813. század), és Angliában Oxford, Cambridge. Magyarországon a pécsi egyetem volt az első (1367 - Nagy Lajos korában) Oktatott tananyag: Trivium, azaz latin nyelvtan (grammatica), szónoklattan (retorica), dialektika, Quadruvium: csillagászat, számtan, mértan, zene.

Reneszánsz és humanizmus

Reneszánsz:

Az egyházi tanok helyett a kereszténység előtti ókori kultúrához való visszatérést jelentette. A kifejezés: újjászületést is jelent.

A tudományok fellendülését hozta, a tudósok szembefordultak az egyházi dogmákkal

A reneszánsz eleinte főleg a polgárság irányzata volt, és elsősorban a városlakók körében terjedt a városias Észak-Itáliában. Képiselői: Leonardo da Vinci, Dante Alighieri, Michalengelo, Machiavelli.

A Reneszánsz a 14. századtól terjedt el Európában, Magyarországra csak a 15. század végén került Mátyás idején.

Humanizmus:

Jelentése: emberközpontúság.

A humanisták megkérdőjelezték a középkori egyház merev tekintélyelvét, a művészet középpontjába pedig Isten és a túlvilág helyett az embert és az egyént állították.

A humanizmus alapítójának Francesco Petrarca (1304–1374) tekinthető, és Giovanni Boccaccio (1313-1375) Petrarca 9 évvel fiatalabb tanítványa.

A Reneszánsz és Humanizmus nyomán technikai fejlődés kezdődött, és 1450 körül Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást.

Középkori magyar műveltség

A honfoglaló magyarok a sztyeppei népekre jellemző hivtilággal rendelkeztek. Ősi mondáinkban a csodaszarvas a turul madár, és a természeti ábrázolások, mitikus növények és állatok (életfa, griff madár) szerepeltek.

Később, Szent István korától a magyarság fokozatosan felvette a nyugati típusú római kereszténységet. Ezzel átalakult a kultúra is: megjelent a latin nyelv, melyet a kolostori iskolákban oktattak és III. Béla idejétől a királyi oklevelekben használtak.

Megjelentek a geszták, legendák, krónikák, melyek a szentek életével és a régi eseményekkel foglalkoztak. Anonymus és Kézai Simon udvari történetírókként jegyezték le korai történetünket. Sok épület készült az Árpád-korban: pl.: Budai vár, esztergomi királyi palota.

Az Anjouk időkben az írásbeliség általános lett a nép körében is, megjelent a nem papi értelmiség is. Kialakult a lovagi kultúra.

A reneszánsz és humanizmus Máytás idején jelent meg hazánkban. Mátyás udvarában díszes kódexek, corvinák születtek. Bonfini írásai mellett Mátyás korában keletkezett a Budai-, és a Túróczi-krónika is.

--- A 9. osztály vége --- FOLYTATÁS ITT --