Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tizenkettedikes anyag - 5. rész [14]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Az 1956 -os forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

  • ​Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
  • Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
  • Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
  • Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
  • Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
  • Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

  • ​Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:
  • A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
  • Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
  • Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
  • Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
  • Abbamaradnak az erőszakos tészesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönötte hazánkat. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás -Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak.

A Kádár-korszak (1956-1988)

Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Más elnevezések Kádár enyhébb rendszerére: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus.

56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni.

Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.

Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.

Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság, miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás.

Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre. A szociális háló azt jelenette, hogy mindenki ingyen részesült az oktatás, egészségügy és állami támogatások rendszereiből. Olcsó lakások, fogorvosi ellátás, könyvek, belföldi nyaralások ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban:

1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött.

A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése. A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a refomokat 1972-ben.

Válság kialakulása:

A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Maagyarországnak. Ezzel lelassult nálunk agazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsöneket kezdtek felvenni, eladósodott az ország.

A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

I. Az egységesülő világgazdaság (190.old)

A világgazdaságnak az 1990-es évekre 4 nagy központja alakult ki:

  • Észak-Amerika. Az ide tartozó USA, Kanada Mexikó társulása a NAFTA
  • Nyugat-Európa és az EU
  • Kelet-Ázisa. Japán, Kína
  • Kis tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Malajzia

A mai országok két nagy csoportja: fejlett országok (mint Európa, Észak-Amerikai államai) ahol a népességfogyás, és a jólét a jellemző és a fejlődő országok (mint Afrika államai) ahol a túlnépesedés és a szegénység a jellemző.

II. Jóléti társadalom, kultúrális sokféleség (194.)

  • Jóléti államok: Azon országok tekinthetőek jólétinek, melyek kimagasló gazdasági teljesítménye lehetővé teszi hogy magasabb adók beszedése segítségével fejlett ellátórendszereket, például magas színvonalú oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát (pl. közlekedést) tartsanak fenn. Ilyen ország az USA, vagy Németország és a Skandináv államok (pl: Svédország)
  • Fogyasztói társadalom: A jóléti államok fogyasztói társadalmakat hoztak létre, melyekben a lakosság vásárlása olyan mértékű, hogy motorja tud lenni a gazdaságnak. Ezen államokban az emberek jövedelmük kis hányadát költik élelmiszerekre. Jut tartós fogyasztási cikkekre is.
  • A 68-as mozgalmak: 1968-ban Franciaország-szerte jelentős diákmozgalmak indítottak tüntetéseket. Okaik: modernebb oktatási rendszer, több jog a lakosságnak, az állam visszaszorítása és a vietnámi háború befejezése. Ezek a mozgalmak hamar átterjedtek az USA -ra, ahol a feketeék és nők egyenjogúsága is megjelent a követelések közt.
  • Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

III. A szocializmus és a magyar társadalom (198.old)

  • Magyar népesedési helyzet: a Rákosi korszakban abortusz-tilalom volt, vagyis a nők nem dönthettek úgy, hogy megszakítják terhességüket. Így több gyermek született. Hazánk népessége 1980-ra elérte a 10,7 milliót. Később, 1967-ben a Kádár a korban bevezették a GYES -t (gyermekgondozási segélyt). A népesség mégis fogyásnak indult. Egyre kevesebb gyerek születik.
  • Munkás-paraszt vezető réteg: A Kádár-kor által támogatott réteg a munkásság és parasztság volt. Az ő továbbtanulásukat támogatták.
  • A 70-es és 80-as évek szociális jóléte: 1970 és 1985 közt volt a szocialista időszak legjobb életszínvonalat biztosító időszaka. 1973-ban az egy főre jutó GNP elérte a Nyugat-európai szint 89% -át! 1960 - 1985 közt fél millió lakás épült. Panellakás építési program.
  • Kisebbségi helyzet: A cigányság aránya 60-as évekre a legnagyobb lett a nemzetiségek közt. Mára arányuk: 5-10% körüli. Szociális helyzetük és iskolázottságuk nekik a legrosszabb Magyarországon. A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzete a Nyikolaj Ceausescu vezette Romániában volt a legrosszabb.

IV. A szocializmus és a magyar szellemi élet (198.)

  • Tiltás és támogatás jellemezte a Rákosi-kort, de a Kádár-korban megjelent a "tűrés" vagy eltűrés kategóriája is. Vagyis aki elkerülte a négy "tabu-témát" (tiltott témát), több területen lehetett kritikus. Tabu témák: 1956, Kádár életútja, egypártrendszer, Szovjetunió szerepe.
  • Az egyházakkal és vallással való viszony: Rákosi és a Kádár rendszer is egyház, illetve vallás ellenes volt.
  • A rendszerváltás előzményei: a 80-as években megjelent a szamizdat irodalom Magyarországon. Ezek olyan házilag készített, betiltott újságok, röpiratok voltak, melyek a Kádár-rendszert kritizálták. (Beszélő, Figyelő, Hírmondó). Emellett az ellenzék együttesen ítélte el a romániai Ceausescu diktatúra magyar-ellenes falurombolását és a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését.

Az Európán kívüli világ, 1945-2000 közt (3 anyag)

I. A dekolonizáció és a fejlődő országok

A dekolonizáció egy olyan időszak volt a második világháború vége (1945) és a 70-es évek közt, amikor megszüntek a nagy gyarmatrendszerek, vagyis a Föld gyarmatai fokozatosan felszabadultak és önálló országokká váltak. Ennek három nagy időszaka volt:

  • A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
  • Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
  • Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik

India létrejötte: India elsősorban Mahátma Gandhinak köszönhetően 1947 augusztusában elszakadhatott a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.

Algéria kialakulása: Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt.

Afrika problémái és az apartheid: Afrika államai a 70-es évekre mind függetlenek lettek. Közös gondok mindenhol: korrupt államvezetés, helyi harcok (vallási ellentétek a muszlimok és nem muszlimok közt), éhezés, járványok, túlnépesedés. Súlyos vérengzések voltak az 1990-es közepén Ruandában és Burundiban törzsi harcok miatt. A Dél-Afrikai Köztársaságban 1948-1994 közt működött az apartheid rezsim, melyben a fekete lakosságot elnyomta a fehér kisebbség. A feketék vezetőjét Nelson Mandelát 28 évre börtönbe zárták. Végül a rendszer megbukott Mandela lett az elnök.

II. Az iszlám és a Közel-Kelet

Közel-Kelet: Az a terület, mely a Földközi-tengertől keletre egészen Indiáig elnyúlva helyezkedik el, felölelve Kis-Ázisát és az Arab félszigetet is. Az itt fekvő országok többsége a két világháború közt alakult ki. Például: Irak, Szíria, Szaud-Arábia.

Izrael megszületése: 

  • A világ zsidósága az első cionista világkongresszus 1897-es megtartása után kezdett Izrael földjére vándorolni tömegesen. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
  • A II. világháború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől, csakhogy a zsidók ősi földje közben elarabosodott és már palesztinok lakták.
  • Anglia - mely az I. világháború óta birtokolta a térséget, a háborúban vesztes Törökországtól megkapva Palesztinát - végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek. Az ENSZ 1947-ben úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én, amikor Ben Gurion az első izraeli elnök kikiáltotta.
  • A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab - izraeli háborúban (1949) megvédte magát.

Arab-izraeli háborúk:

  • Az 1956-os háború a szuezi válság volt, melynek során Izraelnek ugyan ki kellett vonulnia Egyiptomból, de a sínai félszigetet évekig birtokolta.
  • Az 1967-es háborúban alig hat nap alatt Izrael legyőzte újra a környező államokat: Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, Gázát. Ezeket a mai napig birtokolja.
  • Az 1973-as jom kippuri háborúban újra Izrael győzött az őt megtámadó Egyiptom és Szíria felett.

A pelasztin kérdés

Mivel Izrael 1967-ben teljes egészében elfoglalta a palesztinok lakta Ciszjordániát és Gázát, a palesztínok egy része menekültté vált. A lakosság a környező államok menekülttáboraiban él. A palesztinok jogaiért 1964-től a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet harcol. Több terrorista akcióval próbáltak nyomást gyakorolni a világra azért, hogy ismerjék el Palesztinát. Bár Arafat 2004-ben meghalt, 1994-ben kiharcolt Palesztina számára egy autonómiát. Ez volt az Oslói Egyezmény.

Az iszlám fundamentalizmus: A muszlim (vagy iszlám) vallás eredeti tanításainak és szokásainak merev betartása (az élet minden területén), miközben hívei minden nyugati szokást elutasítanak és ellenségesen fogadnak. Az iszlamisták (fundamentalisták) egy része dzsihadista is, vagyis harcot vív a nyugati, főleg amerikai befolyással. (Dzsihad = szent háború a hitetlenek ellen) A dzsihadistákat támogatja például 1979-óta Irán is. Iránban 1979-ben síita főpapok uralják az államhatalmat. Az első ilyen síita főpap: Khomeini ajatollah volt. A dzsihadista terroristák nagy része származik Szaud-Arábiából, ahol erős az iszlám fundamentalizmus. Jelentős szervezetük az 1988-ban létrejött Al-Kaida. Ez a szervezett robbantotta fel 2001-ben New Yorkban a Világkereskedelmi Központot, 3 ezer embert megölve. (Felelős vezető: Oszama bin Laden volt, akit 10 évvel később megöltek az amerikaiak.)

Intifádák: A palesztinok nagyobb felkelésekkel is kísérleteket tettek önállóságuk kivívására. Az első intifáda 1987-ben, a második 2000-ben volt.

Öbölháborúk: Az első Öböl-háború 1991-ben volt, amikor az USA és az ENSZ illetve NATO erői kiűzték a Kuvaitot jogtalanul megszállva tartó iraki csapatokat. A második Öböl-háború Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indult az USA vezetésével 2003-ban. (Huszeint el is fogták, majd kivégezték.)

III. A Távol-Kelet

Kína 1945-2000 közt:

  • Az 1930-as években a kommunisták Mao-Ce-tung, a kapitalisták Csang Kaj-sek (Koumingtang) vezetésével egymás ellen kezdtek polgárháborút. Közben kitört a II. világháború és Japán ellen mindkét fél összefogott.
  • A háború után folytatódott a polgárháború, melyet a kommunisták nyertek meg. 1949 -ben létrejött a Kínai Népköztársaság. Mao Ce-tung 1976-ig véreskezű kommunista diktátorként vezette Kínát (mint Sztálin a Szovjetuniót) A kapitalista Kína Tajvan szigetén jött létre.
  • Később, 1976 és 1992 közt Teng Hsziao-ping vezette Kínát. A gazdaság félkapitalista lett, de maradt az egypárt rendszer. Kína megerősödött és a világ egyik legerősebb gazdaságát hozta létre. Ugyanakkor 1989-ben a pekingi diákok mozgalmát vérbefojtották.
  • Kína külpolitikája Mao alatt sokszor volt szovjet ellenes, később Teng alatt kiszámíthatóbbá vált

Japán és Korea

  • Japán vesztett a II. világháborúban, és csak 1951-ben született békeszerződése az USA -val. Az amerikai megszállás 1952 -ig tartott.
  • Japán az 1960-as évektől gyors fejlődésnek indult és 1980-ra a világ élvonalába került, főleg az elektronika és az auto-, motor gyártás terén.
  • Korea 1953 -ben szakadt ketté egy északi kommunista diktatúrára és egy déli amerika barát országra. Délen gyors fejlődés zajlott, Dél-Korea az 1990 -es évekre a világ egyik legfejlettebb állama lett. Ám észak és dél viszonya ma is ellenséges.

Az európai egység felé 

Az európai integráció: (LINK)

Azt a folyamatot, melynek során Európa országai gazdasági, politikai, kultúrális és egyéb területen is összefogást illetve közös szerveket hoznak létre, szoros együttműködést megvalósítva, európai integrációnak nevezzük. Ennek ma legfőbb példája az 59 éve fennálló Európai Unió, melynek hazánk is tagja.

  • Marshall-terv. A hidegháború kezdetén, 1947-ben a Truman-dokrina szellemében született meg a Marshall-terv, mely a nyugat-európai országok számnára nyújtott amerikai gazdasági segítséget. Ez volt az első háború utáni példa az integrációra. (integráció = beilleszkedés, összefogás)
  • Az Európa Tanács 1949-ben alakult meg, amikor 10 ország aláírta a londoni szerződést. Tagjai az emberi jogok tiszteletben tartását tartják fontosnak. Alapítók: Anglia, Franciaország, Bebelux-államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg), skandináv országok és Olaszország. Ma 47 tagja van.
  • Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy Montánunió 1952-ben jött létre, Németország, Franciaország, Olaszország és a három Bebelux állam részvételével. Célja: a tagok közti erős gazdasági együttműködés volt.
  • Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a Római Szerződések révén jött létre. Később neve: Közös Piac lett. Alapja: áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása a tagok közt. A Közös Piac létrehozói: Robert Schuman (francia külügyminiszter), Konrda Adenauer (NSZK kancellár), Charles de Gaulle (francai elnök)

Az Európai Unió mai formájának kialakulása:

  • A Maastrichti Szerződés 1992-ben született meg és 1993-ban lépet hatályba. Ennek három pillére: a gazdasági együttműködés az ESZAK alapjain, a közös kül-, és biztonságpolitika, és a belügyi-igazságügyi együttműködés.
  • Döntöttek egy közös európai valuta (euro) bevezetéséről és a közös intézményekről. Az euro 2002-ben lett bevezetve.
  • A schengeni rendszer 1995-ben állt fel. Ezzel megszűntek a belső határok.

Az Európai Unió szervei

  1. Európai Parlament (751 tag - a 2014.évi választások után])
  2. Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (28 tag)
  3. Európai Bizottság (28 tag)
  4. Európai Bíróság (28 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 28 bírája))
  5. Európai Számvevőszék (28 tag)
  6. Az Európai Tanács (28 tag) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”.
  7. Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét)
  8. Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)

Az európai diktatúrák bukása

  • Dél-Európában az 1970-es évekre még mindig maradt három jobboldali diktatúra, mégpedig Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban.
  • A spanyoloknál Franco egészen 1975-ig fenntartotta fasiszta rendszerét. 1975-ös halála után demokratizálódott az ország, János Károly uralkodása alatt.
  • Portugáliában 1974-ben zajlott forradalom, mely után véget ért a diktatúra de elvesztek a gyarmatok is.
  • Görögországban ezredesek hatalomátvétele zajlott 1967-ben ekkor az országban 7 évre katonai diktatúra érvényesült 1974-ig.
  • Spanyolország, Portugália és Görögország a 80-as évekre demokratizálódott és belépett az EU -ba.

Rendszerváltások Európában:

  • Lengyelországban Lech Walesa vezette a refomokat (Szolidaritás mozgalom), Csehországban pedig Vaclav Havel (bársonyos forradalom)
  • Romániában Ceausescu leváltása csak forradalommal sikerülhetett
  • Az NDK -ban pedig a berlini fal 1989-es lebontása hozott új korszakot.
  • A Szovjetunió 1991-ben bomlott fel, létrejött Oroszország. Első elnöke Borisz Jelcin lett. Megszünt a Varsói Szerződés is (1991) és létrejött a FÁK (Független Államok Közössége.

Délszláv háborúk

  • Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.
  • Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.
  • 1991-ben Szlovénia és Horvátország is bejelentette kilépést Jugoszláviából. Horvátországnak azonban 1991-1995 közt háborút kellett vívnia elszakadásáért.
  • A három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. (Srebrenicai mészárlás) Végül amerikai közvetítéssel Daytonai béke (1995)
  • Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra.

Rendszerváltás Magyarországon

A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

  • A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 
  • Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

  • Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum is (1987)
  • Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
  • Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

  • ​ Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
  • Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

  • Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
  • Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)
  • Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát.
  • A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál (páneurópai picnic) és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

  • A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
  • Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

  • Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
  • Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
  • Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
  • A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
  • Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált.