Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Kilencedikes anyag - 2. rész [8]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Polgárháború

Marius és Sulla korszaka

1.) Polgárháború: Marius néppárti vezető volt, akit a népgyűlés támogatott Sulla pedig a szenátori rendet vezette és a szenátus támogatását élvezte. Kettejük közt véres polgárháború zajlott melynek során Róma is a harcok színtere lett. Végül Sulla győzött Kr.e. 82-ben.

2.) Sulla diktatúrája (Kr.e. 82-79): Sulla miután legyőzte Mariust, sorra leszámolt korábbi ellenfeleivel és mindazokkal, akik Máriust támogatták. Különböző ürügyekkel pereket kezdeményezett a Marius-hívek ellen. Az elítélteket száműzette. Ez volt a proscriptió. Kr.e. 82 -ben diktátorrá választották. Uralma alatt visszaszorította a népgyűlést és a néppártot, korlátozta a néptribunusok hatalmát. A szenátus befolyást viszont növelte.

Az első triumvirátus (Kr.e.60):

A triumvirátus kifejezés jelentése: Három hatalomba felkapaszkodott személy szövetsége, a fontosabb tisztségek megszerzéséért és a birodalom felosztásáért.

1.) Résztvevők: A Spartacus vezette rabszolgafelkelést Kr.e.71-ben Crassus és Pompeius verte le, akik nagy vagyonuk miatt egyébként is Róma legnépszerűbb emberei közé tartoztak. Iulius Caesar szintén nagy vagyonra tett szert mint hispániai helytartó így összefogott velük. A három legnagyobb hatalmú római tehát létrehozta az első triumvirátust.

  • Crassus
  • Pompeius
  • Caesar

2.) A triumvirátus célja:  A triumvirátust alkotó három vezető kezében legyen minden hatalom, mind legyenek consulok + a birodalmat felosszák egymás között. Casear kapta meg Gallia meghódításának jogát, Pompeiusé lett a birodalom nyugati fele, főként Hispánia Crassusé pedig a keleti rész lett (főleg Szíria).

3.) A triumvirátus felbomlása: Caesar mivel meghódította Galliát, kiemelkedő népszerűségre tett szert. Pompeius ezt féltékenyen szemlélte, így összefogott ellene a szenátussal. (Közben meghalt Crassus Szíriában) Kitört a polgárháború Caesar és Pompeius közt. Caesar katonákkal vonult be Rómába, Pompeisu elmenekült előle. Kettejük közt a döntő csatára görög földön került sor Kr.e.49-ben Pharszalosznál. Caesar győzött. Térkép: LINK

Caesar uralma (Kr.e.45-44.):

1.) Hatalmának jellege: katonai diktatúra. Megszerezte a diktátori kinevezést, mellette örökös consul, censor és imperátor is lett. A hatalom minden eleme a kezébe került. Mellőzte a a szenátust. Ez okozta vesztét.

2.) Szegényeket segítő rendelkezései: föld és gabona osztás, adósságok, lakbérek csökkentése, a bűnözés visszaszorítása (szigorúbb büntetésekkel)

3.) Polgárjogi rendelkezés: Caesar polgárjogot adományozott a provinciabelieknek

4.) Egyéb rendelkezések: naptárreform. parancsot adott a római naptár teljes átszervezésére, megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel (ezt a Iulianus-naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította a mai naptárrá). 

Végül túlzott hatalma miatt a szenátus ellene fordult, és megölték. Az összeesküvők vezetője: Brutus és Cassius volt. Caesar végrendeletében fogadott fiára és egyben unokaöccsére Octavianusra hagyat a hatalmat!

A második triumvirátus (Kr.e.43)

Caesar a hatalmat unokaöccsére Octavianusra hagyta, aki consullá neveztette ki magát

Közben Kr.e 43-ban megalakult a 2. triumvirátus, Caesar legfőbb követőiből annak érdekében, hogy megbosszulják halálát és biztosítsák a rendet a birodalomban. Tagjai: Octavianus, Antonius (Caesar fő hadvezére), Lepidus (szintén hadvezér).

A bosszúra Kr.e. 42-ben került sor, Philippinél ahol Antonius és Octavianus legyőzték a Caesar elleni összeesküvés vezetőit: Brutust és Cassiust.

A birodalom újbóli felosztása

Újra felosztják a Római Birodalmat: Antonius kapja a keleti részeket (Szíria, Egyiptom), Octavianus kapja a nyugati területeket (pl: Hispániát) és Lepidus az afrikai provinciákat. Lepidus félreállása után azonban a kettéosztottság lesz a jellemző.

Octavianus a szenátust meggyőzi arról, hogy Antonius a birodalom  kettészakításán fáradozik Egyiptomban. Végül polgárháború kezdődik Antonius és Octavianus közt. A döntő csatára: Actiumnál Kr.e. 31 -ben került sor! Tengeri ütközet volt a görög partoknál és Octavianus győzelmével zárult! A csatában Antoniust támogatta Egyiptom úrnője Kleopátra is az egyiptomi  hajóhaddal, ugyanis a megelőző években Antónius szerelme lett. A csata után Octavianus megszerezte a teljhatalmat, Antonius és Kleopátra pedig egy évvel később öngyilkosok lettek.

DOLGOZAT Rómából: 

  • A köztársasági berendezkedés, tisztségviselők
  • Pun háborúk
  • Társadalmi változások és reformok Rómában
  • Az első triumvirátus és Caesar
  • A második triumvirátus és Octavius hatalomra jutása
  • Augustus uralkodása

1.) Octavianus ügyelt arra, hogy ne jusson Caesar sorsára, így fenntartotta a köztársasági formát, és színleg nem ragadta magához a teljhatalmat. Megkapta az Augustus jelzőt => fenséges, tiszteletreméltó.

2.) Rendszerét PRINCIPÁTUS -nak nevezték. Princeps => első polgár

3.) Hatalma arra épült, hogy sorra felvette és letette a különböző tisztségeket fenntartva a demokrácia látszatát ám valójában egyeduralmat épített.

Augustus császár, principátus, dominátus

Augustus teljhatalma: imperátorként a hadsereget is irányította, címei révén (pl. consul, diktátor, néptribunus) pedig a nép ura lehetett.

Állandó testőrgárdát hozott létre, és állandó hadsereget teremtett flottával

Építkezésekkel fejlesztette Rómát (vízvezetékek, gátépítések, tűzoltóság)

Megreformálta a közigazgatást (provinciák irányítása) => a frissen meghódított provinciákat császári irányítás alá rendelte, míg a régi provinciák maradtak a szenátus irányítása alatt.

Hódításokba kezdett, a birodalom határát a Duna-Rajna vonalig terjesztette ki.

A principátus rendszere 

a köztársasági formák színleg megmaradnak, miközben a valódi hatalom a princeps (azaz első polgár) kezében összpontosul

a princpes mindig azon jogkör alapján gyakorolja a hatalmat, amit éppen tetszése szerint felvesz, majd ha már nincs rá szüksége visszaad. (mármint a népnek)

a princeps imperátorként a hadsereg, és a hírhedt testőrgárda (pretoriánusok) feje

a principátus rendszerében a közigazgatást (provinciák irányítása) mindvégig kettős, vagyis birodalmi tartományok egy része– többnyire a frissen meghódított provinciák - császári irányítás alatt állnak, míg a régi provinciák megmaradnak a szenátus irányítása alatt.

A császárkor

A principátus korának dinasztiái:

Dinasztiákra tagolódtak Róma uralkodói:

  • Iulius - Claudius dinasztia: Tiberius, Caligula, Claudius, Néró
  • Flavius dinasztia: Vespasianus, Titus, Domitianus
  • Antoninus dinasztia: Nerva, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius
  • Severus dinasztia: a dinasztia legfontosabb császára Caracalla (Kr.u.211-217)

A Iulius - Claudius dinasztia fontos közigazgatási és adóreformokat hajtott végre. Később, a Flaviusok alatt épült fel a híres római Colosseum, és több hatalmas zsidó felkelést is levertek Judeában (Kr.e.70). A felkelések véres leverése nyomán települtek szét a zsidók a különböző provinciákba. Diaszpórákat hoztak létre.

Kialakul a császári hivatalszervezet és a kincstár. A Római Birodalom Trainaus és Hadrianus idején érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkor válik római területté Dácia és Mezopotámia is.

Limes: határvonal őrtornyokkal, több helyen kerítésekkel a Római Birodalom körül. (Hadrianus hozza létre)

Lázadások: Marcus Aurelius idején (Kr.után: 161-180) hatalmas germán támadások éri a birodalmat és germán lakosság is lázadásokba kezd. A markomann törzsekkel 7 évig kényszerül háborúzni a császár.

Gazdasági helyzet: Számos provincia nagy fejlődésnek indul. A nyugati tartományok (pl. Hispánia) leelőzik Itáliát főleg a mezőgazdasági és ipari termelésben. Közben jelentős kereskedelem folyik az ázsiai területekkel is. Róma arannyal és ezüsttel fizet, így ez a két nemesfém kiáramlik a birodalomból.

Colonusok kialakulása: A birodalomban a rabszolgákon kívül már olyanok is művelnek földet, akik szabadok. Ők voltak a colonusok, akik bérlik a földet a patriciusoktól és gazdálkodnak rajta.

Római polgárjog: A Severus dinasztia nagy császára, Caracalla adja meg 212-ben a birodalom MINDEN szabad polgárának a római polgárjogot!

A dominátus rendszere

I. A dominátus rendszere:

A dominátus lényege: Amikor a birodalom gyengülni kezdett, Kr.után 284 -ben Diocletianus császár megszüntette a principátus rendszerét és helyette bevezette a dominátust! Ez nem leplezett hanem nyílt önkényuralmat jelentett hatalommegosztással. (DOMINATUS = egyeduralom, hatalommegosztással) Megszűntek a köztársasági keretek és a szenátus hatalma.

Társcsászárok: Ebben a berendezkedésben a császár (dominus) egy társcsászárt választ maga mellé, akivel megosztja hatalmát. (Diocletianusnál ez a társcsászár Maximianus volt.) Majd mindketten további 1-1 alcsászárt tesznek meg segítőjükké. Így végül négyen irányítják a hatalmas birodalmat. Ez a TETRATRCHIA és DOMINATUS rendszere! Mindegyikük a birodalom adott részén irányítja a hadsereget, közigazgatást, pénzügyeket, bíráskodást.

Reformok: A domintátus bevezetésével több reformot is végrehajtottak: például mozgékonyabbá és gyorsabban reagálóvá tették a limest örző hadseregeket + a provinciákat kettéosztották, így összesen 101 lett belőlük.

II. Constantínus (Kr.u.306-337): Új fővárost alapított, melyet saját magáról nevezett el Konstantín városnak azaz KONSTANTINÁPOLY -nak. (Mai Isztambul) Hatalmas fejlődésnek indult és a birodalom súlypontja keletre tevődött!

A kereszténység kialakulása, története

Jézus Krisztus története LINK

Názáreti Jézus Krisztus (Josua) Mária gyermekeként született egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek és így maga Isten volt. Születési helye: Betlehem, de fiatalkorát Názáretben töltötte. Harminc évesen felhagyott az ács mesterséggel és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.

Jézus híre gyorsan terjedt, mert csodákat tett: betegeket gyógyított, halottat támasztott fel, kenyeret és halat teremtett. Amikor Jeruzsálemben is megjelent, az ottani zsidó főrabbik (vallási vezetők) féltékenyek lettek népszerűségére és elfogatták, majd a római helytartóval, Pontius Pilatussal kereszthalálra ítéltették.

Jézus tanításai:

Isten megbocsát a megtérő bűnösöknek

Az embereknek szeretniük kell Istent és embertársaikat

Istennek tetsző életet az él, aki elfogadja az emberek közti közös egyenlőséget és az anyagi javakról való lemondást

Az Istennek tetsző élet után mindenki lelkére egy halál utáni új élet vár. Ám az Isten dönti el az utolsó ítéletnél, hogy ki kerül a pokolba és ki a mennyországba.

A Biblia:

Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ennek újszövetségi része szól Jézusról. Főbb részei az evangéliumok (Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma), Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve.

A kereszténység terjedése:

Jézus halála után Péter apostol és Pál apostol vezették a keresztény közösségeket. Terjeszteni is próbálták az új vallást. Ám ez csak onnantól lett sikeres, amikor nem csak zsidókat próbáltak áttéríteni. Közben a római császárok egy része, pl. Néró, Decius, Diocletianus üldözték a keresztényeket. Végül 313-ban a milánói rendeletben Constantínus császár engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlatát, sőt 391-ben Theodosius császár államvallássá tette a Római Birodalomban.

A keresztény tanokat a niceai zsinat (egyházi főpapok gyűlése) rendezte össze 325-ben. Itt fogalmazták meg a Szentháromság tant: az Atya a Fiú és a Szentlélek ugyanazon Isten három megjelenési formája.

Egyházszervezet:

püspökök, plébánosok, patriarchátusok (5 db): római, konstantinápolyi, antiochiai, jeruzsálemi, alexandriai

Népvándorlás. A Nyugat-Római Birodalom bukása

Idegen népek támadásai a Római Birodalom ellen:

1.) A 2. században kezdődtek az első nagyobb germán támadások a birodalom ellen. Pl.: markomann háború (Marcus Aurélius)

2.) Később a 4. században a limes nagy szakaszain történtek támadások, betörések. A támadók: frankok, kvádok, szarmaták, alemannok. (germán törzsek)

3.) A hunok megjelenése óriási népvándorlást indított el. 370 körül egy ázsiai nép kelt át a Volgán és indult csapataival Európa felé. Ezzel szintén Európa irányába késztette vándorlásra a többi pusztai népet. Így alakult ki a népvándorlás.

A Római Birodalom határaira érkező népek:

1.) Nyugati gótok: Itáliába, Hispániába, Galliába vonulnak és hoznak létre saját királyságot.

2.) Vandálok: Észak-Afrikában telepednek meg

3.) Frankok, burgundok a mai Franciaországban teremtenek saját királyságokat

4.) Angolok, szászok brit szigeteken telepednek meg.

A népvándorlás és a hunok birodalma

 A hunok belső ázsiai nomád (legeltető, vándorló, harcos) népet alkottak a távoli Kína közelében. Területeikről különböző népmozgások miatt a 4. század közepén indultak el Európa felé.

A hunok 370 körül átlépték a Volgát, ami elindította az orosz sztyeppén élő népek vándorlását nyugat felé. A sok-sok népcsoport 370 körül kezdődő és a 11. századig tartó Európába özönlését illetve belső vándorlást népvándorlásnak (és népvándorlás korának) nevezzük.

A népvándorlás közepette történt a Római Birodalom kettészakadása 395-ben. I. Theodosius császár a nyugati részt Honorius nevű fiának, a keleti részt Arcadius nevű fiának adományozta. Ezzel létrejött a Nyugat-Római és a Kelet-Római Birodalom. (Az utóbbi később Bizáncnak nevezték.)

A Kelet-Római Birodalom (Bizánc) békét vásárolt az új népektől, így azok mind a Nyugat-Római Birodalomra zúdultak. Egyes népek harcba keveredtek Rómával, másokat békében letelepített valahol a római császár. 418-ban a birodalom területén jött létre a Nyugati gót királyság, majd sorra alakultak a névleg Róma alá tartozó, valójában már független germán királyságok, pl. Frank Királyság (486).

A hunok Attila vezetésével a Kárpát medencében telepedtek meg, meg 450 körül már a Római Birodalmat támadták. Róma összefogott a germán királyságokkal és közösen, Aetius vezetésével megverték Attilát és a hunokat Catalaunumnál (453). A csata után Attila meghalt, birodalma felbomlott!

A Nyugat-Római Birodalom bukása: 476

A hajdani nagy Római Birodalom a hunok után végzetesen meggyengült, területét ellepték a germán törzsek. Végül 476-ban egy Odoaker nevű germán származású római katonai vezető elűzi az utolsó római császárt: Romulus Augustulust. Európa új királyságai: Nyugati és Keleti Gót Királyságok, Frank Állam, Burgundia ... stb

A korai és érett középkor

FOLYTATÁS ITT