Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tizenkettedikes anyag - 3. rész [12]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Palesztina története:

A zsidók lakta terület ókori elnevezése Kánaán volt. A zsidó törzsek itt hozták létre Izrael államát Krisztus előtt ezer évvel. 

Később Kánaánt meghódították a különböző nagyhatalmak, majd Krisztus előtt 63-ban Róma. Elnevezése ekkor változott Palesztinára.  

A rómaiak véresen verték le a zsidók felkeléseit, így a Krisztus utáni 2. században a zsidók elvándoroltak a területről és Európa illetve a világ számtalan városában telepedtek le.

Közben Palesztinába arabok települtek, és a térség lakosságának 90% -a arab lett.

A XIV. századra Palesztina az oszmánoké lett és a Török Birodalom részévé vált egészen az első világháború végéig, amikor a vesztes Török Államtól átvette Anglia (mandátumterületként).

1897-ben a világ zsidósága megtartotta első világkongreszusát Bázelben. Megszületett a cionizmus eszméje. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.

A cinoizmus terjedésével százezerszám indultak a zsidók Palesztinába. 1900 és 1940 közt 250 ezer zsidó érkezett a területre, ahol ekkor már a lakosság negyede zsidó, háromnegyede arab volt.

Az arab lakosság és a zsidók közt harcok kezdődtek a földekért. Anglia inkább az arabokat támogatta és korlátozta a zsidók betelepülését. A II. világháború háború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől. 

Anglia végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek, mely úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én. 

Atatürk forradalma

Törökországban 1921-22 során forradalom zajlott. Egy Musztafa Kemál nevű katonatiszt lemondatta az utolsó szultán, majd Kemál Atatürk néven elnöknek nyilvánítva magát átvette a hatalmat.

Atatürk jelentős reformokkal, 1922 és 1938 közt teljesen átalakította Törökországot. Az új főváros Isztambul helyett Ankara lett, felszámolták az iszlám alapú bíróságokat, az országot nyugati mintájú köztársasággá alakították!

Ugyanakkor a török nacionalizmus is előtört: elnyomták a Törökországban élő kurdokat és örményeket.

Kínai polgárháború:

Kínában 1911-ig császárság volt, majd el forradalom elüldözte az utolsó Mandzsu-dinasztiából származó uralkodót. Az ország másfél évtizedre hadurak kezébe került, akik a kínai kommunistákkal és egymással is harcban álltak.

1927-ben Csang Kaj-sek, a Kuomintang (Nemzeti Párt) átvette a hatalmat Kínában.

A kommunisták északra menekültek (nagy menetelés), de Mao Ce-tung folytatta a harcot. Ő lett a kommunisták nagy vezetője. Polgárháború kezdődött, amit félbeszakított a második világháborús Japán támadás.

Militáns Japán:

Japán az 1900-as évek elején modernizálódott, kiszélesedett a választójog és az ország nagyhatalommá vált. 1905-ben egy kisebb háborúban megverte a szomszédos területeket birtokló Oroszországot is.

Nagy fordulatot hoztak az 1920-as évek Japánban. 1926-ban trónra lépő Hirohito császár támogatta a naconalizmust és Giichi Tanaka tábornokot, aki 1927-1929 közt lett miniszterelnök. Innentől Japán fő célja a terjeszkedés lett az ősi szamuráj értékeket feltámasztva.

Japán 1931-ben megtámadta Mandzsúriát (Észak-Kína), majd 1937-ben egész Kínát. Ezt követően pedig Hitlerrel szövetkezve a Csendes-óceáni területek megszerzésére és az USA legyőzésére készültek.

D O L G O Z A T :

1.) A nagy gazdasági világválság: ITT

2.) Gyorsuló világ - tömegtársadalom - Tömegek, elitek (fogalmak, nevek)

3.) Amerika a 20-as években

4.) Gyarmatok

5.) Közel és Távol Kelet

Demokráciák és diktatúrák Európában (8 anyag)

I. Európa az 1920-as években (régi és új demokráciák):

Németország kilépése az elszigeteltségből:

  • Németország Gustav Stresemann külügyminiszter ravasz politikája révén 1923 és 1929 közt kilépett a nemzetközi elszigeteltségből. Ehhez hozzájárult a francia Aristide Briand megengedő politikája is.
  • Megszületett a Rapallo szerződés 1922-ben keleten, a Szovjetunióval. Ebben a németek és oroszok békés kereskedelmi kapcsolatot hoztak létre. Lemondtak egymás felé a háborús kártalanításról.
  • Megszületett a Locarno szerződés 1925-ben, nyugaton, a franciákkal, angolokkla, olaszokkal. Ebben kiutasították a Ruhr vidéket megszálló franciákat, majd demilitarizált övezetté nyilvánították a Ruhr-vidéket.
  • A Dawes terv 1924-ben 800 millió márka kölcsönt adott Németország talpraállásához.
  • Németországot 1926-ban felvették a Népszövetségbe.
  • A német háborús jóvátételt 1932-ben a világválságra hivatkozva szinte elengedték a németeknek a Lausennei Konferencián.

Európa jellemzői az 1920-as években:

Egyre több országban vezették be az általános választójogot

Franciaország gazdaságilag meggyengült, el volt adósodva és infláció, korrupció, sztrájkok jellemezték. Mivel a franciák tartottak a németektől, 1927 és 1936 közt méregdrágán, 5 milliárd frankból megépítették a Maginot vonalat a francia-német határon. Erődvonal volt. Egy tehetséges ezredes ellenezte: Charles De Gaulle (Dö Gól), szerinte a harckocsikat kellene fejleszteni. (Neki volt igaza)

Anglia 1919 és 1922 közt az írekkel küszködött, akik függetlenedni szerettek volna. Végül 1922-ben megszületett az Ír Állam. Ám szigetük északi része maradt Anglia kezén. Az írek egy része – az IRA –t támogatva - hosszú évtizedekig elnyúló harcot kezdett Nagy-Britannia észak ír uralma ellen.

Németország az 1920-as években:

Németország az első világháború végén, 1918 novemberében császárság helyett köztársasággá változott. Weimar városában a német nemzetgyűlés új alkotmányt dolgozott ki. Erről elnevezve Németország új neve: Weimári Köztársaság lett.

A németek többsége úgy gondolta, hogy nem győzték le a német hadsereget az első világháborúban, csak a hátországi szocialisták és zsidók hátbatámadták az országot.

Németországot kommunista és szélsőjobbos forradalmak súlytották. Három kommunista felkelés: Spartacus-felkelés (1919), Bajor Tanácsköztársaság (1919), Ruhr-vidéki munkásfelkelés (1920). A szélsőjobb felkelései: Kapp-puccs (1920), Adolf Hitler vezette söpuccs Münchenben (1923)

Németország Stresemannak hála, 1925 után stabilizálódott. Az új köztársasági elnök Friedrich Ebert után Paul von Hindenburg lett, az első világháború hős tábornoka.

Adolf Hitler (1889-1945) élete 10 pontban: ITT

II. Hagyományos és modern diktatúrák

Mussolini Olaszországa: 

Bár Olaszország a győztes oldalon fejezte be az első világháborút, mégis elégedetlen volt lakossága. Ugyanis nem kapta meg mindazt a területet, amit 1915-ös átállásakor megígértek neki: így nem lett az olaszoké Dalmácia és Albánia sem, sőt kimaradt a németek afrikai gyarmatainak felosztásából is. Emellett nagy volt a munkanélküliség és az infláció az 1920-as években.

Az általános elégedetlenség közben a két politikai szélsőség erősödött meg: a kommunisták és a fasiszták is előretörtek. A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. Feketeinges rohamosztagaikkal számtalan kommunista gyűlést vertek szét.

Végül Olaszország nagy része a fasisztákat kezdte támogatni, a kommunista hatalomtól félve. Mussolini törvényesen elérte, hogy az olasz király, III. Viktor Emánuel 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"

Mussolini 1925-ben totális diktatúrát vezetette be Olaszországban. Ő lett a "Duce" (vezér) feloszlatta a pártokat és a parlamentet. Célja a Római Birodalom feltámasztása lett. Tervbe vette: Etiópia, Albánia, Görögország és Egyiptom megfhódítását. (Végül: 1935 és 1940 közt mind a négyet meg is támadta.)

A Weimári demokrácia válsága:

Németország gazdasága Stresemann munkássága nyomán 1923 és 1929 közt felívelt. Ám ezután a világválságban újra visszaesett az életszínvonal. Újra nagy lett a munkanélküiség. Az elégedetlen tömegek az Adolf Hitler vezette náci párt felé fordultak. 

A nácik 1932 július 31-én nagy győzelmet arattak a választásokon. 14 millióan szavaztak rájuk, a szavazásra jogosultak 37% -a! 

Ugyanakkor a nácik győzelme nem volt átütő. A parlamentben (reichstag) nem alkottak teljes többséget. Így Hindenburg nem volt hajlandó kancellárrá kinevezni Hitlert. Előbb Franz von Papen, majd Kurt von Scleicher lett a kancellár. Ám a parlament működésképtelen lett.

A náci párt és Hitler népszerűségének okai:

  • Hitler a német középrétegeknek, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, kispolgároknak felemelkedést és hatalmat ígért
  • a gazdagoknak - gyárosoknak a kommunisták visszaszorítását ígérte. (Emiatt ezek hajlandóak voltak pénzelni is őt.)
  • a szegényeknek egy közösséghez tartozást és a felsőbbrendűség érzését kínálta. Azt mondta nekik: a németek felsőbbrendűek, megetermtette a fajelméletet. Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kártékonyak (kiirtandóak).
  • Hitler felmentette népét az önvád és lelkiismeret alól, hoszen világosan megmondta, hogy kik azok, akik miatt Németország nem tud felemelkedni és akik miatt elvesztették az első világháborút. Ezek szerinte a zsidók, a kommunisták és nyugati hatalmak. 
  • Hitler tehetséges szónokként fanatizálni tudta hallgatóságát. Ebben segítették a jól kitalált külsőségek is, az egyenruhás SA (Sturmabteilung - rohamosztag) mely erősnek mutatta mozgalmát és pártját.

Spanyol polgárháború (1936-1939):

Spanyolországban az 1936-os választásokon baloldali győzelem született, amit a hadsereg nem akart elfogadni. Francesco Franko tábornok (cadillo = vezér) vezetésével Spanyolország afrikai gyarmatairól kiindulva harcot kezdtek a kormány ellen. 

A polgárháború 3 évven át tartott. A fasiszta hatalmak, Olaszország és a németek Frankót támogatták, míg a demokráciák, pl. USA a spanyol kormány mellett álltak ki. Végül Frankó győzött és egészen 1975-ig diktatúrában tartotta Spanyolországot.

Diktatúrák Európában:

Az 1930-as évekre Európa országai közül csak Anglia, Franciaország és a skandináv államok működtek demokráciában. A többi államban tekintélyuralmi rendszerek vagy totális diktatúrák működtek. A négy totális állam: Szovjetunió, Németország, Olaszország és Spanyolország volt. Tekintélyuralom működött Lengyelországban, Magyarországon (Horthy-rendszer), A Balkán államaiban és Törökországban is.

Demokrácia: Amikor egy országban a törvényesen megválasztott parlament kezében van a hatalom és a pártok szabadon működhetnek a polgári szabadságjogok biztosítása mellett.

Tekintélyuralom: Más néven autokrácia, amikor még nincs diktatúra, de az adott ország valamilyen kiválasztott csoport befolyása alatt műkodik és a polgári szabadságjogok egy része is korlátozott. (Ilyen tekintélyuralmi rendszer volt a Horthy-rendszer is 1920 és 1944 közt.)

Totális diktatúra:Amikor egy országban nem a parlament kezében van a hatalom, nincsenek pártok, vagy csak egyetlen párt létezik és nem biztosítottak a polgári szabadságjogok. Ilyen totális diktatúra volt a :

  • náci Németország 1933 és 1945 közt, a
  • Mussolini vezette Olaszország 1922 és 1944 közt,
  • Japán 1931 és 1945 közt, illetve a
  • Franco vezette Spanyolország 1936 és 1975 között.

III. A náci Németország

Hitler hatalomra jutása:

1933 január 30-án Paul von Hindenburg köztársasági elnök kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert.Bár a nácik az 1932 novemberében megtartott választásokon sem tudtak teljes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták megerősödése rábírta Hindenburgot hogy mégis kinevezze Hitlert.

A hitleri totális állam jellemzői:

  • 1. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.
  • 2. A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.
  • 3. Teljhatalmat kaptak az állami erőszakszervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet: GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt. SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.
  • 4. Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.
  • 5. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.
  • 6. Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.
  • 7. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.
  • 8. Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.
  • 9. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb  területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.

D O L G O Z A T

1.) Németország az 1920-as években

2.) Mussolini Olaszországa

3.) Weimar válsága és Hitler élete

4.) Spanyol polgárháború

5.) A náci Németország

IV. A Szovjetunió Lenintől Sztálinig

A hadigazdálkodás időszaka (1918-1921)

Az orosz cár, II. Miklós hatalmát 1917 februárjában döntötte meg a forradalom. Később, 1917 novemberében a bolsevikok (orosz kommunisták) vették át a hatalmat. Lenin vezetésével a bolsevikok 1918 nyarán kivégezték a cárt és egy 4 éven át tartó polgárháborúban legyőzték a fehéreket (cárhű lázadókat) is.

A polgárháború alatt, 1918-1922 közt úgynevezett "hadigazdálkodás" folyt, vagyis a hadsereg egyszerűen lefoglalta a parasztok élelemkészleteit.

1921-1922 köztÓriási lett az éhinség, főleg a Volga mentén. Sztrájkok, munkástüntetések zajlottak. Jelentős volt a kronstadti (szentpétervári) matrózok felkelése. 

Az új korszak: NEP időszaka = új gazdaságpolitika (1921-1929): 

Eltörölték a rekvirálásokat, helyette részben helyreállították a kapitalista viszonyokat. Megengedték, hogy a parasztok felesleges terményeiket a piacra vigyék.

Véget értek a nagy éhezések, a gazdaság túllépte az 1914-es szintet

A sztálini fordulat korszaka:

1922 december 30-án létrejött a Szovjetunió. Legfőbb szerve a pártkongresszus lett, de a valódi irányítás a Lenin vezette, 10-15 fős Politikai Iroda (vagy Politikia Bizottság) kezében összpontosult.

A Szovjetunió 15 Szcialista Köztársaságból állt, melyek csak látszólag lehettek önállóak. 

Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.

Sztálin szakított a NEP megengedő rendszerével és megindította a tervgazdálkodást, mely előre meghatározott célokat írt elő. Jellemzői: a nehézipar eröltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből. 

V. A sztálini diktatúra

Joszif Sztálin 1924 és 1953 közt, majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

1.) Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel. 

b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába. 

2.) Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.

b) Állami terror: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd  1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Végül a hadsereg szinte minden tábornokát megölette (321 tisztet). A szovjet hadsereg a háború kezdetén sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette.

c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

3.) Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak.

4.) Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel a háború küszöbén, hogy megerősíthesse hadseregét és szöveségre léphessen az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. A Szovjetunió 1926 és 1939 közt megerősödött, megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága.

-----------------------------

Az 1920 -as és 1930 -as évek Magyarországa

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő hármas célja következő volt:

  • Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
  • Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
  • Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)

Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.

Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

  • Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 
  • Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
  • Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
  • A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

  • Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
  • 1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
  • Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.

Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)

Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Válság és jobbratolódás Magyarországon

Gömbös Gyula miniszterelnöksége: 1932-1936:

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítőj lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként. Időszakát négy tényező jellemezte:

95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva)

Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.

Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.

Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. 

Magyarország a német szövetségben

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket!

Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.

Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)

Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. 

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

  • Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
  • Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
  • Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
  • Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)
  • A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:
  • Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
  • Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
  • Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
  • Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: 

Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya.

Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.

A második világháború és következményei (7 anyag)

I. Hódító diktatúrák

Németország: Adolf Hitler 1935 után agresszív terjeszkedő politikába kezdett, melynek során megszegte az első világháború utáni békszerződését:

Megkezdte a német hadsereg, vagyis a Wehrmacht felfejlesztését, megnövelését.

1935-ben elérte, hogy népszavazással Németország visszakapja a Saar vidéket

1936-ban bevonult a Rajna vidékre, melynek az első világháborút lezáró béke szerint demilitarizáltnak kellett volna lennie.

1938 március 12-én Hitler elérte, hogy Ausztria kérje a Németországgal való egyesülést. Ez volt az Anschluss. Előtte az osztrák nácik vették át Bécsben a hatalmat. Ők hívták be a németeket.

1938 szeptember 29-én Csehország német bekebelezése. Első lépésben Hitler emberei arra ösztökélték a Szudéta vidéken élő (csehországi) németeket, hogy lázongjanak. Második lépésben Hitler követelni kezdte, hogy a szudéta-németek védelmében csatolják a Szudétavidéket Németországhoz. Végül nemzetközi konferenciát hívtak össze az ügyben: német, olasz, francia, angol részvétellel. A Müncheni Konferencia a Szudéta-vidéket Hitlernek ítélte. Fél évvel később azonban, 1939 márciusában a németek egész Németországot megszállták. Létrejötta a Cseh-Morva protektorátus Németországon belül és bábállamként Slovákia (névleg önállóan). A felvidék egy része és akárpátalja pedig Magyarországé lett. (Első bécsi döntés - 1938 november 2.)

Terjeszkedő fasiszta hatalmak: Olaszország Etiópiát rohanta le 1935-ben, Japán pedig Kína egy tartományát, Mandzsúriát. Így mindhárom fasiszta hatalom terjeszkedésbe fogott.

Anglia és Franciaország türelme: Neville Chamberlain angol és Edouard Daladier (Dalagyié) francia miniszterelnök eltűrték Hitler terjeszkedéseit. A Müncheni Konferencia után azonban megálljt mondtak. Szövetségre léptek Lengyelországgal (1939augusztus 25-én) hogy jelezzék: azt már nem hagyják, hogy a lengyeleket is bekebelezze Hitler.

A háború első fele

Szovjet-német megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop Paktum): 

Hitler miután eldöntötte, hogy mégis lerohanja Lengyelországot és kirobbantja a háborút, el akarta kerülni a kétfrontos háborút. Ezért elhatározta: átmenetileg békét köt az oroszokkal. Sztálin szintén időt akart nyerni, hogy megerősítse a Szovjetunió iparát és haderejét. Így végül a két ország megnemtámadási szerződést kötött. A paktum titkos záradékában megegyeztek arról, hogy Lengylország nagyobbik része a németeké, kisebb része az oroszoké lesz, és a Szovjetunió megkaphatja még a Baltikumot, Besszarábiát és Karéliát is.

A II világháború első évei, 1939-1941

  • Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én a német hadsereg lerohanta Lengyelországot. Ezzel kitört a második világháború. Alig 4 hét alatt elesett Lengyelország.
  • Furcsa háború: Lengyelország német lerohanása után a franciák és angolok hadat üzentek a németeknek, és 9 hónapon keresztül a "furcsa háborúban" csak farkasszemet néztek a németekkel.
  • Skandinávia lerohanása: Lengyelország után a németektől északra fekvő aprócska Dániát egyetlen éjszaka alatt megszállták. Ezután jött Norvégia megszállása, ahol németbarát bábkormány alakult. (Quisling-kormány)
  • Belgium - Franciaország - Hollandia legyőzése: 1940 májusában villámháborús módszerrel (páncélosok és a légierő együttes bevetésével) a Wehrmacht megkerülte a Maginot vonalat és lerohanta Belgiumot, majd Francaiországot és Hollandiát is. 1940 június 14-én, alig több mint egy hónappal a támadás megindulása után a német katonák már Párizsban masíroztak.
  • Angliai csata: Miután Hitler az összes környező állaom lerohanta, Anglia következett. A partraszállás előtt azonban még tönkre akarta bombázni az angolokat és repülőtereiket. 1940 nyarán és őszén, 3 hónapon keresztül zajlott Anglia felett a légi háború (Spitfire - Messerschmitt párharcok). Végül a németek feladták és elahalasztották Anglia megszállását. A Luftwaffe = német légierő átmeneti vereséget szenvedett.
  • Balkáni és afrikai hadjárat: Mussolini 1940 őszén megirigyelte Hitler sikereit és támadást indított Görögország, majd Egyiptom ellen. Mivel azonban mindkét helyen veszített, Hitler seregének kellett helyrehozni a helyzetet. A németek Jugoszlávián keresztül lerohanták Görögországot. Jugoszlávia felbomlott, Horvátország fasiszta bábállam lett, a többi részét felosztották. Afrikában Erwin Rommel győzte le az egyiptomi angol sereget. (Afrikakorps)
  • Szovjet hadműveletek: Lengyelország és Finnország: A Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Sztálin elfoglalhatta Lengyelország keleti részét (Katyinnál lemészárolták a lengyel tisztek egy részét). Majd bekebelezte a Balti államokat és megindult Finnország ellen is. A 3 hónapo téli háborúban végül a Szovjetunió legyőzte Finnországot és elvette területei egy részét.

A fasizmus veresége (Barbarossától Sztálingrádig)

A Szovjetunió lerohanása: 1940 június 22-én több mint 3,5 millió német katona, 3600 harckocsival és 4400 repülővel támadt a Szovjetunióra.

  • A hadművelet a Barbarossa-terv nevet kapta és első szakaszában 3 irányban indult: északon Lennigrád, középen Moszkva, délen Sztálingrád felé.
  • A Wehrmacht fél év alatt megszállta a Szovjetunió keleti részeit, ám Lenenigrád és Moszkva alatt végül 1941 decemberében a Vörös Hadsereg megállította a németeket.

Japán támadása az USA ellen: Japán már 1931 -tól terjeszkedő politikát folytatott, melynek során:

  • megszállta Észak-Kínát.
  • később lerohanta egész Kínát 
  • megszállta Indokínát 
  • végül 1941 december 7-én hadüzenet nélkül és váratlanul lebombázta a Csendes Óceánon lévő legnagyobb amerikai haditengerészeti bázist Pearl Harbor szigetén. 

A japán támadásra válaszul, Amerika feladta semlegességét. Bár előtte is támogatta fegyverszállításokkal Angliát és a Szovjetuniót) Ám 1941 december 8-án hadat üzent a fasiszta hatalmaknak és megkezdte  a felkészülést Japán legyőzésére. Közben Japán terjeszkedett a Csendes-Óceánon és Indiát illetve Ausztráliát fenyegette.

A háború második fele

FOLYTATÁS ITT