Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tizenegyedikes anyag - első része [1]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Tizenegyedikes történelem tananyag

 

A felvilágosodás kora és Magyarország újjászerveződése

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

Jellemzők: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században: Kopernikusz (1473-1543), Johannes Kepler (1571-1630), Giordano Bruno (1548-1600), Galileo Galilei (1564-1642), René Descartes (1596-1650), Baruch Spinoza (1632-1677)

A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

  • Montesquieu (1689-1755): Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748). A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben). 
  • Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.
  • Rousseau (1712-1778). Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778)

Enciklopédia: A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Szalonok és klubok: A közélet és szellemi élet középpontja az 1700 -as évek mnásodik felében Párizs, és azon belül a szalonok, klubok világa lett. Ezekben már nem a származás, hanem a tehetség számított. A szalonok különböző előkelő hölgyek vezetése alatt működtek. A nők helyzete és megítélése sokat javult a korszakban.

Közép- és Kelet-Európa hatalmai 

Az 1700-as években Európa keleti felén három nagyhatalom alakul ki: Poroszország, a Habsburg Birodalom és Oroszország. Az említett háromból kettő, Poroszország és a Habsburgok állama a Német-Római Császárságnak volt a része. Egymással vetélkedtek a többi német állam feletti befolyásért. 

Felvilágosult abszolutizmus: A három nagyahatalmat az 1700-as években a felvilágosult abszolutizmus jellemezte. Ennek lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodnak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezetnek be országaikban. Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia. 

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői mindenhol: az uralkodók fejlesztik az oktatást, az egészségügyet, az ipart és a kereskedelmet. Védik a jobbágyokat attól, hogy földesuraik kizsákmányolják őket és elfogadják a katolicizmustól eltérő vallásook gyakorlását (vallási türelem, vagy tolerancia).

II. Poroszország jellemzői:

A porosz állam két terület egyesüléséből alakult ki. Ezek: a Brandenburgi választófejedelemség és a Porosz Hercegség. Miután a két tartomány a Hohenzollern család birtokába került, egyesültek egymással és 1701-ben létrejött a Porosz Királyság. Első uralkodója III. Frigyes, Brandenburgi fejedelem lett, fővárosa: Berlin. (Bővebben: ITT)

  • A Porosz Királyság 1701 -től folyamatos terjeszkedésbe kezdett. Főleg a Rajna vidéken.
  • A porosz államot a porosz nemesek vagy más néven junkerek és a jobbágysorban élő parasztok nagy száma jellemezte
  • A Porosz Királyág hatékonyan működött a szakszerű államaparátus és hivatalnokréteg miatt
  • Poroszországot II. (Nagy) Frigyes tette nagyhatalommá 1740 és 1786 között. Óriási hadsereget teremtet (200 ezer fő) és jelentős hódításokkal növelte országa területét. A felvilágosult abszolutizmus szellemében fejlesztette az oktatást, közlekedést, ipart. Gondoskodott a parasztságról, földosztásokkal.

​III. A Habsburg Birodalom jellemzői:

Az 1700-as években alakult ki teljes egysége, amikor III. Károly elfogadtatta Európával a Habsburg birtokok egy tagban öröklését és a leányági örökösödést. (Ez volt a Pragmatica Sanctió) Amikor azonban az "örökös tartományok" és a többi Habsburg terület (Csehország, Magyarország, Galícia) élére Mária Terézia került, Európa nagyahatalmai megtámadták a birodalmat mert nem fogadták el, hogy egy nő uralja a kontinens egyik legnagyobb államát. Mária Terézia két háborúban védte meg birodalmát, majd a reformokkal modernizálta területeit. Fia II. József a felvilágosult abszolutizmus jegyében további refomokat akart, ám őt már sikertelenség jellemezte.

IV. Oroszország: 

A német származású II. (Nagy) Katalin 1762-ben férje, III. Péter halála után került Oroszország trónjára. Hosszú, 34 évig tartó uralma alatt közigazgatási, bírósági és oktatási reformokkal - a felvilágosul abszolutizmus jegyében - erősítette országát. A "nagy" jelzőt hódításaival érdemelte ki. A fiziokratizmust követte, a felvilágosult abszolutizmus azon irányzatát, mely a mezőgazdaság fejlesztését pártolta. Uralma alatt az orosz parasztság helyzete sokat romlott. (Pugacsov lázadás: 1773)

Hatalmi egyensúly Európában 

Az 1700-as évek Európájában összesen hat fontos háború alakította a kontinens hatalmi viszonyait. Ezek a következők voltak:

  1. Spanyol Örökösödési Háború (1700-1714)
  2. Nagy Északi Háború (1700-1721)
  3. Osztrák Örökösödési Háború (1740-1748)
  4. Hétéves Háború (1756-1763)
  5. Francia forradalmi és napóleoni háborúk (1792-1815)
  6. Amerikai Függetlenségi Háború (1775-1783)
  7. Legnagyobb jelentősége és magyar vonatkozása az osztrák örökösödési háborúnak és a Hétéves háborúnak volt.
  8. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748):

Ez a háború Mária Terézia uralmának el nem ismerése miatt indult. Mária Terézia apja, III. Károly fiú utód nélkül halt meg, így legidősebb lányára, Mária Teréziára hagyta a trónt. Ám a környező országok nem ismerték el ezt a leányági örökösödést és Poroszországgal az élen (II. Nagy Frigyes) megtámadták Ausztriát! Támadást indított: Franciaország, Szászország és Bajorország is. Ugyanakkor a magyar rendek támogatták Ausztriát és Anglia is melléjük állt. A háború végén kompromisszum született: a környező államok elismerték Mária Teréziát, de Szilézia Poroszországhoz került. (Acheni és Aix-la-Chapellei béke) Amellett Mária Terézia csak a Habsburg Birodalmat uralhatta, a német-római császár férje, Lotharingiai Ferenc lett.

A hétéves háború (1756-1763):

Ausztria nem törődött bele Szilézia elvesztésébe és "visszavágóra" készült. Az új háború előtt azonban átrendeződtek a hatalmi viszonyok: az egyre feltörekvőbb Poroszország ellen fogott össze mindenki (osztrákok, franciák, oroszok) és csak Anglia támogatta Nagy Frigyest. A porosz ellenes koalíciót Wenzel Kaunitz osztrák kancellár hozta létre.

A háborúban végül porosz győzelem születik, mert Oroszország kilép a harcokból. Végeredmény: Szilézia marad a poroszoké. A háború másik eredménye: Franciaország veszít Angliától az amerikai kontinensen, így kiszorul az amerikai kontinensről és Indiából is. (Csak Kanadát tudja megtartani.)

Hadviselés az 1700-as években:

A gyalogság, tüzérség (ágyúk) és könnyűlovasság (huszárok) alkották a szárazföldi hadseregek zömét. A gyalogság kovás, elöltöltős puskákat használt, melyeket körülményesen, a csőnél kellett megtölteni. A katonák dobszóra meneteltek, majd az első 3 sor letérdelt, a negyedik tüzelt. Később a 3. sor állt fel és tüzelt, a második, végül az első. Pontatlanul lőttek ezekkel a fegyverekkel.

Sokkal később az 1860-as években két újítás jelent meg a csatatereken: a huzagolt cső és a hátultöltős szerkezet. Innentől gyorsabban és pontosabban lehetett lőni, végetért az a korszak, amikor a katonák dobszóra menetelve vonultak a csatatereken. Innentől: lövéászárok harc lett a jellemző. (Königratzi csata - 1866, első hátultöltős puskák, Antietami csata - 1862, amerikai polgárháború - huzagolt cső, kúpos lövedék megjelenése) Tengereken az 1700-as években még vitorlás hadihajók, ágyúkkal.

D O L G O Z A T

A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban 

I. Magyarország helyzete a birodalomban: A törökök kiűzése után (1699-re) hazánk teljes mértékben osztrák uralom alá került. A törökök elleni harcok közepette a magyaroknak el kellett fogadniuk 1687-ben (pozsonyi országgyűlésen) a Habsburgok örökös jogát a magyar trónra. (Lemondtunk szabad királyválasztó jogunkról.)

II. A magyar nemesség kivívott jogai:

  • - nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta meglévő jog)
  • - újonc megajánlási jog => a magyar nemesek dönthettek arról, hogy mennyi parasztkatonát adnak Ausztriának a háborúihoz
  • - adómegajánlási jog => a háborús kiadásokhoz való hozzájárulásról szabadon dönthettek a magyar nemesek
  • - saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
  • - a nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezett

III. Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék közvetlen Bécs irányítása alá került. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)

IV. Pragmatica Sanctio - gyakorlati rendezés (1723): 

III. Károly adta ki ezt a jogszabályt, mely két fontos részből állt:

  • a) A Habsburgok nőági örökösödésének elfogadása. Mivel a királynak nem volt fia, szerette volna ha a magyarok elfogadják, hogy idősebbik leánya, Mária Terézia kövesse majd a trónon. (Korábban, 1687-ben csak a fiúági örökösödést fogadtuk el. Ez lett kibővítve.)
  • b) Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sancti elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./ Másik ok: III. Károly a nőági örökösödés elfogadásáért cserébe: megígérte, hogy hazánkat saját törvényei szerint fogja kormányozni.

Mária Terézia uralkodása (1740-1780) 

Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással. Az osztrák örökösödési háborúban végül Mária Terézi megtarthatta hatalmát ( a német-római császári címet férje, Lotaringiai Károly viselte). Ám eléveszett Szilézia. Később Ausztria a Hétéves háborúban megpróbálta visszaszerezni, ám kudarcot vallott. Szilézia örökre elveszett Ausztria számára.

Rendeleti kormányzás: Mária Terézia 40 éves uralmának első felét, 1740-től 1764-ig a nemesekkel közös uralkodás jellemezte. Ám 1764-től áttért a rendeleti kormányzásra és többé nem hívta össze a nemeseket. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Emiatt a királynő megharagudott a magyarokra és innentől a felvilágosult abszolutizmus szerint kizárólag rendeletekkel uralkodott. 

Mária Terézia főbb rendeletei:

  1. A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
  2. Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
  3. URBÁRIUM (1767)
  4. Ratio Educationis Az oktatás átalakítása (1777)
  5. Szegényházak, bábaképzők létrehozása
  6. Államtanács felállítása
  7. Nagyarányú hadseregfejlesztés

Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

Urbárium (1767): más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

  • Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
  • Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
  • Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
  • Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
  • Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

Oktatási reformok:

A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása

 Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

Mária Terézia viszonya a magyarsághoz:

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

II. József rendeletei 

Viszonya a magyarokkal: Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!

2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

  1. Egyházi reformok: Türelmi rendelet (1781)
  2. Placetum regium - tetszvényjog (1767)
  3. Jobbágyrendelet (1785)
  4. Nyelvrendelet (1784)
  5. Közigazgatási reform (1785)
  6. Adóreform

Egyházi reformok: Alapgondolatuk: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok)

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak.

Jobbágyrendelet (1784): Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: A birodalma lázongott tervei ellen, és a törökök elleni háborúban a megyék megtagadták az újoncot és adót. Végül a fronton szerzett betegségben elhunyt a király, mielőtt kitört volna hatalma ellen a lázadást. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

D O L G O Z A T (Mária Terézia + II. József)

Magyarország népei 

Népességi helyzet (demográfia) 1711-ben: A 15. század végétől a magyar történelem háborúkkal és járványokkal volt terhes. A törökök megtámadták hazánkat (mohácsi csata - 1526), majd meghódították az ország legnagyobb részét (1541-1566). A népességfogyás okai:

Török elleni harcok: várháborúk 1526-1566 közt, 15 éves háború (1591-1606, a törökök kiűzésének harcai, 

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) 

Járványok, éhinségek

Demográfiai mélypont: 1711-re alig haladta meg a népesség az 1490-es szintet. Ám ekkor fordulat következett be, hiszen békén korszak következett. 1711 és 1790 közt több mint kétszeresére növekedett Magyarországon a népesség.

A népességnövekedések okai:

1.) Népszaporulat emelkedett 1711 után, mert végre nem voltak háborúk és járványok

2.) Az uralkodók szervezett betelepítésekbe kezdtek, mégpedig külföldről. Több paraszt = nagyobb adóalap és több katona. III. Károly (1711-1740) és lánya Mária Terézia (1740-1780) telepítette be a legtöbb embert. A kormányzat leginkább katolikusok betelepítését szorgalmazta, hiszen a császári udvar is katolikus volt. (svábok = katolikus német parasztok). Törvény született 1723-ban: a betelepülőknek 6 évig nem kell állami adót fizetnie.

3.) A földesurak kedvezményekkel csalogatták külföldről a parasztokat, mert a török uralom alatt elnéptelenedett földjeiken szükség volt a dolgos kezekre. 

4.) Belső migráció indult meg: azon területekről, ahol a harcok kevésbé voltak jellemzőek (pl. északi hegyvidék) olyan területek felé vándoroltak az emberek, ahol nagyobb volt a pusztulás (pl. Alföld)

Érkező etnikumok: 

  • Erdélybe románok (oláhok)
  • Délvidékre szerbek (rácok)
  • Felvidékre és Alföldre szlovákok (tótok) Pl.: Tótkomlós
  • Nagyvárosainkba: zsidók, Galíciából
  • Alföldi városok környékére: svábok

Következmények: A Magyar Királyságon belül a magyarság aránya csökkenni kezdett. A 15. századi 80% -ról 42% -ra zuhant. Magyarország kevert nemzetiségű ország lett. Később, 1900 körül változik majd újra jelentősen a magyarok aránya: megint 75% körüli lesz, amikor a nemzetiségek magas számban vándorolnak Amerikába.

Gazdaság és társadalom

A magyar társadalom rétegei:

Nemesség: Az ország élén az alig 5%-ot alkotó nemesség állt. Azon belül is, az arisztokrata családok (grófok, bárók) kezében volt a legtöbb hatalom. Alig 150 család birtokolta a legmagasabb tisztségeket a helytartótanácsban, a kamarában és a vármegyék élén főispánokként. Sokan Bécsbe költözve éltek vagy legalábbis fenntartottak ott házat. Az udvarhű főnemességet aulikus nemességnek hívták. Ilyen arisztokrata család volt a Széchenyi, Zichy, Eszterházy, Dessewfy. A közép és kisbirtokosok sokkal kisebb földeken gazdálkodtak. Jellemzőjük: aktívan politizáltak a vármegyékben. Ők adták az alispánokat. A legkisebb birtokokkal a hétszilvafás, armalis, vagy bocskoros nemesek rendelkeztek. Sokuknak nem is volt birtoka, csak nemesi címmel rendelkeztek.

Parasztság: A magyarság zömét a parasztság tette ki: a népesség 80%-át alkotta. A röghöz kötés hol törvénybe volt foglalva, hol csak részben valósult meg. (Röghöz kötés = a jobbágy nem költözhet el más földesúr földjére.) Részleges röghöz kötés = csak az év bizonyos napján vagy napjain lehetett elköltözni. Voltak gazdagparasztok és földtelen jobbágyok, ők voltak a zsellérek.

Polgárság: A polgárság kis réteget alkotott a 19. századig (reformkorig) és csak a nagyobb városokat jellemezte. Alig 9% volt az arányuk. Pl: Kassa, Buda, Pozsony, Kanizsa. A polgárság zöme Magyarországon németajkú volt, de sok városlakó került ki a szlovákok, rácok, görögök, örmények és zsidók közül is.

Értelmiség: Orvosok, tanítók, mérnökök, alig 03% -át alkották a népességnek. Felemelkedési lehetőség volt az értelmiségi pálya a birtoktalan nemeseknek, városlakóknak, gazdagparasztoknak.

Etnikumok: Csonka társadalmak. Azokat a nemzetiségi társadalmakat nevezzünk csonkának, melyeknél a középkorra jellemző paraszti, polgári, nemesi rétegek közül egy vagy kettő hiányzik és így nem tekinthetőek teljes társadalmaknak. Ilyen csonka társadalmat alkottak például a románok (mert csak parasztsággal rendelkeztek), a szerbek és a szlovákok is. Teljes társadalma csak a magyarságnak és a horvátoknak volt.

Gazdaság:

I. A hódoltsági területek lepusztultsága: A törökök által 150 éven keresztül uralt területeken a táj lepusztult. Városok tűntek el (lakosságuk elmenekült, vagy meghalt), az erdőket kiirtották a fa-szükséglet miatt (a fa a várakhoz és a hadseregnek kellett), a talajt senki nem művelte, így elgazosodott és mindenütt megjelent a futóhomok.

II. A mezőgazdaság: Fejlődésnek indul: megjelennek Magyarországon a kapásnövények, vagyis megindul a kukorica, burgonya és dohánytermesztés. Illetve egyre több a szőlőművelés, a két és háromnyomásos gazdálkodás, korszerűbb állatfajták behozatala.

III. Ipar és kereskedelem: Az iparosok száma növekedésnek indul a 18. század során. Míg 1700 körül csak 5-6 ezer a kézművesek száma hazánkban, addig 1800-ra számuk eléri a 150 ezret.

Egyéb: úthálóza bővül, városiasodás kezdődik, javul az életminőség

Iskolák a XVIII. századi Magyarországon

A XVIII század első felében:

Alsófokú oktatás: faluhelyen iskolamesterek oktattak, akik egy-egy faluban a legtanultabb emberek közül kerültek ki. Összesen 4 dolgot tanultak a diákok: írni, olvasni számolni és katekizmust (hittant). Az elemi iskolákban csak 4 évig kellett tanulni, 10 évesen végeztek a diákok és mentek dolgozni a szüleik mellé. 

Alsófokú oktatás a városokban: az írás, olvasás, számolás és katekizmus mellett itt már volt matematika, és mértan tanítás is. Ezekben az iskolákban nemesek és gazdag polgárok gyermekei tanultak. A leggazdagabbak gyermekei mellé házitanító volt fogadva (egy pap rendszerint).

Középfokú oktatás:  Hat éven keresztül tartott 10-16 éves kor között. A tananyag latin volt. Ez jelentette a TRIVIUM -ot: grammatika (nyelvtan), dialektika (érveléstan) és retorika (szónoklattan), Előkészítette az egyetemi tanulmányokat, a quadriviumot.

Felsőfokú oktatás: Ez az egyetemeket jelentette. Itt 5-6 évig tanultak. Ennek első 3 éve volt a quadrivium (számtan, mértan, csillagászat, muzsika) és néha kiegészült etikával és logikával is. Majd újabb 3 év jött, ami lehetett teológiai, orvosi vagy jogi képzés. Híres egyetem volt Magyarországon az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem, mely 1784-ben költözött Budára (ELTE elődje lett).

Változások Mária Terézia és II. József után:

  • - Kilakul a tanítóképzés
  • - Az állam meghatározta a tananyagot
  • - Az egyetemeken megjelent a mérnök-, orvos és közgazdász képzés.
  • - A legfőbb változást Mária Terézia Ratio Educationisa hozta el.

Polgári átalakulás és forradalmak kora 

 

I. Az Észak-amerikai gyarmatok függetlenedése és az USA kialakulása 

Az európai gyarmatosítók megjelenése: 1492-ben Kolumbusz Kristóf és más, 16. században érkező európai hajósok térképezték fel Amerikát. Ezt követően három ország létesítette a legnagyobb gyarmatterületeket: Spanyolország (Mexikóban és délen), Anglia a kontinens keleti partjainál és Franciaország a Szent Lőrinc és a Mississippi mentén. Az egyéb gyarmatosítók kisebb kereskedővárosokat alapítottak csupán, például a hollandok New Amsterdamot (a későbbi New Yorkot) és a svédek Delaware –t.

A betelepülők:

  • - A katolikus angol királyok elől elmenekülő angol puritánok (kálvinisták)
  • - Új életet kezdő hollandok, svédek
  • - Nagy számban érkező németek

Az első angol bevándorlókat telepeseknek (pioníroknak) is nevezték. Az első általuk létrehozott állandó város Jamestown volt 1607-ben. (A település helye: Washingtontól délre 250 km –re.) Az első hajók közt volt a Mayflower 1620-ban, melynek utasai még a partraszállás előtt megállapodtak abban, hogy saját önkormányzatot hoznak majd létre, melynek mindenki aláveti magát.

Harc az indiánokkal: Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok közt, majd egy rövid időre béke lett. Ezt ünneplik Amerikában Hálaadás napján. Később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. A telepesek a legyőzött indiánokat rabszolgákként akarták alkalmazni földjeiken, de az indiánok erre nem voltak hajlandóak. Végül Afrikából voltak kénytelenek feketéket hozatni, így alakul ki Amerikában a négerek populációja.

A 13 gyarmat kialakulása: Amerikában 1624 és 1732 közt 13 angol gyarmat jött létre. (Virginia, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, Maryland, New York, New Jersey, New Hampshire, Delaware, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Pennsylvania, Georgia.) Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója. Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával. Ezek mellett létezett még a határőrvidék, mely a kontinens belseje felé való terjeszkedés során jött létre.

Függetlenségi háború (1775-1783):

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

Adók ügye. Egészen 1763-ig nem volt feszültség az angolok és az amerikai gyarmatokon élők közt. Ám 1763-ra (a Hétéves háború végére) az angolok minden más nemzetet kiszorították Amerikából, még a franciákat. Inenntől Anglia teljhatalommal próbálta kizsigerelni gyarmatait. Magas adókat vetett ki a helyi lakosságra!

Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.

Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A háború: Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásra 1775-ben, Boston mellett egy fegyverraktárnál került sor. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. (Tankönyv: 43. oldal) Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.) A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos és katonatiszt) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

Alkotmány: Az USA létrehozta alkotmányát, mely rögzítette az ország irányítószerveit, és főbb elveit. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

Emberi szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, vallásszabadság)

Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi.

A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése. Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta.

A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus.

A nagy francia forradalom 

 

A francia forradalom előzményei: A nagy francia forradalmat megelőző 150 év abszolutista időszakát nevezzük Ancien Regime -nek (jelentése: régi rendszer). Ezt a korszakot három francia uralkodó: 14., 15., és 16. Lajos jellemezte.  Évszám szerint: 1643-1789 közti 146 évről beszélünk. Jelemzői:

A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon!

Az országban a legfelső 4-5% -ot a nemesség és a papság alkotta. Együttesen birtokolták a földek túlnyomó többségét és a fontosabb hivatalokat is. Ők alkották az első és második rendet! Kizsákmányolták a parasztságot, mely a népesség 80-85 %-át alkotta. 

Megerősödött polgárság, az iparosok, kereskedők, értelmiségiek rétege. Éltették a felvilágosodást, ők alkották a harmadik rendet!

Az 1789 előtti válság okai:

  1. A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.) 15. Lajos helyett madam Pompadour uralkodott.
  2. Franciaország rengeteg költséges háborút vívott (pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború) így tovább szegényedett az államkassza. A király kölcsönök felvételére kényszerült és eladósodott.
  3. A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítette őket. 

Megoldási kísérletek: A király pénzügyi vezetői: Robert Turgot vagy Jacques Necker próbáltak takarékossági intézkedéseket bevezetni és a nemesektől több vámot szedni, de nem sikerült javulást elérniük. 

A harmadik rend megerősödése: Három fontos, felvilágosult vezető emelte fel először a szavát azért, hogy a 3. rend nagyobb beleszólást kapjon az ország ügyeibe:

  • La Fayette márki => a függetlenségi háború hőse
  • Mirabeau gróf => író, közgazdász
  • Sieyes abbé => pap, röpiratok szerzője, a 3. rend legfőbb szószólója [1ó]

Végül annyit sikerül elérniük, hogy az udvar megengedte: kétszer annyi képviselőjük legyen a rendi gyűlésben. A korábban 900 fős rendi gyűlésben a három rend mindegyike 300 fővel képviseltette megát. Később viszont 1200 fős lett a gyűlés, melyből 300 - 300 volt a nemesség és papság száma és 600 a polgárságé. Viszont a rendek továbbra is külön üléseztek, így mindig leszavazták 2:1 arányban a harmadik rendet!

XVI. Lajos (1774-1792) végül a válság miatt 1789-ben arra kényszerült, hogy 175 év után összehívja a rendi gyűlést. A három rend képviselői megjelentek tehát Versaillesben, de a 3. rend azonnal követelni kezdte a közös ülésezést, mert akkor többségbe kerülhetett volna. Eleve 600-an voltak az 1200-ből, amihez hozzájött a másik két rendből átszavazók száma is. Ám a király ettől elzárkózott

A forradalom első szakasza (1789-1793)

Amikor a király bezáratta a 3. rend üléstermét, képviselőik a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornatermébe), ahol esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel. A király meghátrált és beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba. A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom: 1789 július 14.

Párizsban átmenetileg győzött a forradalom, de a vidéki falvakban is felkelés kezdődött. Megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát" (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.

Új alkotmány létrehozása: A nemzetgyűlés 1789 és 1791 közt egy új alkotmányon dolgozott. Közben a  király részt vehetett az üléseken, mégpedig vétójoggal. A pénzügyi válság enyhítésére a nemzetgyűlés assignátákat adott ki. Ezek az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. 

Az új alkotmány jellemzői: 

  • Szabadságjogok biztosítása (szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság)
  • Korlátozták a király jogait, helyette a nemzetgyűlés vezette az országot
  • Kiszélesítették a választójogot
  • A papoknak fel kellett esküdniük az alkotmányra, a nemzetgyűlés beleszólhatott az egyház ügyeibe. 
  • A király nem akarta elfogadni az alkotmányt, így megpróbált megszökni. Ám elfogták és visszakényszerítették.
  • A forradalom 2. szakasza a girondi köztársaság:

A király szökése ellenszenvessé tette XVI. Lajost a nép szemében. Két hónappal később pedig tetőzött a király elleni hangulat, amikor vétóival meggátolta a vidéki nemzetőrök Párizsba rendelését. A párizsi tömeg Danton vezetésével elfoglalta a királyi palotát és őrizetbe vette a királyt. A forradalom új szakaszába lépett, ugyanis a nemzetgyűlés feloszlott és a választások után a girond párti képviselők alkották az új nemzetgyűlés (más nevén konvent) többségét. A királyt letartóztatták. 

FOLYTATÁS