Kilencedik osztály:

• 1.) Az ókori kelet
• 2.) Az ókori Hellasz
• 3.) Az ókori Róma
• 4.) Az Árpád-kor

4.) Az Árpád-ház uralkodása

1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. Reguly Antal a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét.

2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.

3.) Az ősmagyarok Levédiában és Etelközben kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.

Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást.  Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.

4.) Levédiában kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult.

5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt. A ősi magyarok életmódjára a nomadizálás volt jellemző. Részben földet műveltek, nagyobbrészt vándoroltak, legeltettek és rablóportyákat indítottak. A társadalom élén a 7 törzsfő és a számtalan nemzettségfő állt, alattuk következtek a szegény közrendűek és a rabszolgák. Az ősmagyarokat a sámánizmus jellemezte.

Amikor a magyar törzsek Etelköz-Levédia területéről megindultak a Kárpát-medence felé, a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzs: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján.

A honfoglalás és a kalandozó magyarok

1.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák.

Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott.

800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét.

A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is. 

2.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserbenhagytak bennünket, így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé. 

3.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglalás első években, egészen 899-ig a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a "senki földje volt", mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.  

4.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.

5.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor - német - frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT)

6.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt.

7.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy)  Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat.

Géza fejedelem és Szent István

1.) Árpád vezér unokája, Géza 972-ben lett fejedelem. Géza a magyarság fennmaradása érdekében arról döntött, hogy népével felveszi a kereszténységet és országával beilleszkedik Európába. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. 

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. Ekkor történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is. 

3.) A hittérítéssel egyidőben megkezdődött a törzsfők hatalmának fegyveres megtörése is. Géza megkezdte hatalma kiterjesztését a többi magyar törzsre is, családjának központja Esztergom lett.

4.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.

Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette.)

5.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát. Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!

Az Államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

1. Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
2. A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
3. Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye köpontját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgló vitétzek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban kamaszként meghalt. Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie: II. Konrád császár 1030-as támadásával. Konrád egy új dinasztiát tagja volt, mely nem állr rokonságban Istvánnal. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket. 

10-es tananyag

A korai és az érett középkor

A középkori berendezkedés - gazdaság, társadalom:

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) 

I. A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

• saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
• jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
• közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:

• Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
• Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
• Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
• Földesúrnak ajándék (munera)
• Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
• Királynak telekadó (nálunk füstadó)
• Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

II. A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

III. Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

A frankok:

I. A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, a mai Franciaország területén. Első uralkodói dinasztiája a Meroving volt. A mai Franciaország területére érkező frankok összeolvadnak a helyi lakos gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban (Meroving dinasztia)

II. A Frank Állam jellemzői:

• Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
• A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
• A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. (térkép-poitiers)

III. Nagy Károly birodalma:

• Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját.
• III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
• Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
• Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben

IV. A Frank Birodalom felbomlása:

• Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
• Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
• 962-ben: Franciaország és a Német-Római Birodalom. Utóbbi a Keleti-Frank Királyság és Itália egyesülésével születik meg.TÉRKÉP (Nov.6 -40. óra)

A Bizánci Birodalom:

Kialakulása: 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról ConstantínusrólKonstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta

Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.

A birodalmat virágzó kereskedelem és ipar, illetve árutermelés jellemezte, jelentős állami megrendelésekkel.

A társadalmat Bizáncban három fő réteg alkotta: rabszolgák, szabadok, nagybirtokos hivatalnokok

Első nagy császár: Justinianus (6. század közepe). Összegyűjtötte a római jogszabályokat. Uralma alatt csökkent a birodalom területe, gyakori volt a korrupció (megvesztegetés) és lakosságot túladóztatták.

Justinianus alatt emelték Konstantinápoly főtemplomát a Hagia Sofiát.

Bizánc válságos korszaka:

A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. Az arabokat III. Leo állította meg 740-ben. A 10. századtól újra nagyhatalom.

A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.

A bizánci császár despotikus hatalommal bírt: egyszerre uralta az egyházat és a hűbéri-rendszert is.

A középkori egyház

Pápaság: Jézus halála után Szent Péter Rómában fontos keresztény közösséget teremtett, miközben szerte a nagyvárosokban szintén születtek keresztény csoportok. Mindegyik élén egy-egy püspök állt. Róma püspökéből lett a mindenkori pápa. Az ünálló Pápai Állam 756-ban jön létre III. István pápa III. Pippin alkuja nyomán.

A középkori egyház Két részből állt és mindkettőt a pápa vezette. Egyik része a világi papság volt a másik a szerzetességek rendszere. A világi papság egész Európát püspökségekre osztotta, a szerzetességek függetlenek voltak tőlük.

A szerzetességek: I. Nagy Szent Gergely pápa a 6. században a szerzetesekre bízta az európai népek megtérítését. Ők a 10. századra kereszténnyé tették a kontinenst.Végül 529-ben Monte Cassinóban (Itália) létrejött az első szerzetes rend a Bencés rend. Alapítója Szent Benedek három szabályt írt elő: engedelmesség, szegénység, tisztaság. Jelszavuk: "ORA ET LABORA" => imádkozz és dolgozz! (Későbbi szerzetei rendek, pl.: ferencesek, domonkosok.)

Niceai zsinat: A keresztény egyház főpapjai időről időre zsinatokon egybegyűlve döntöttek hitbeli kérdésekről. Az ezeken hozott döntéseket mindenkinek kötelezően el kellett fogadnia. Aki mégsem fogadta el, az eretneknek minősült. Őket kizárták az egyházból és üldözték. Niceai zsinat: 325-ben: Az Atya Fiú és a Szentlélek egyazon Isten három megjelenési formája

Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

-------------- Száray 9. könyv 125. oldal ---------------

Az arab világ és az iszlám (könyv: Száray 9.)

I. Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

II. Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel vissazteért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

III. Az iszlám 5 parancsolata:

• Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
• Alamizsna adása a szegényeknek
• Böjt tartása Ramadán havában
• Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
• Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

IV. Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matmatika, arab számok.  

Az iszlám egyéb jellemzői:

• Türelem és megbocsátás hirdetése
• Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
• Többnejűség (poligámia) hirdetése
• Szent könyve a Korán

A pápaság és a császárság a 11-15. században

Az egyház állapota a 10-11. században: Züllés és szimónia (egyházi méltóságok vásárlása) jellemezte a 10-11. századi egyházat. A papok egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok: Cluny kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely a hitéletet szigorította, és VII. Gergelytől indult ki a másik reform, mely viszont a pápai hatalom megerősítését célozta. Gregorián reformok. Reformok lényege: 1.) Papokhoz méltó élet kötelezővé tétele 2.) A szimónia tiltása 3.) A pápai hatalom megerősítése.

Invesztitúra háborúk: A pápák és a Német-Római császárok közt zajlottak a főpapok kinevezése (invesztitúrája) miatt. Invesztitúra = kinevezés, beiktatás.

Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, annak ellenére, hogy a császár korábban kijelentette: csak a hozzájárulásával választható pápa.

VII. Gergely ráadásul 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.

IV. Henrik nem fogadta el a döntéseket, mert elvesztette volna befolyását a püspökök felett, akik segítették őt a főurakkal szemben. Így megfosztotta a pápát tisztségétől, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.

A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt, ám a következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.

A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

Keresztes háborúk (1096-1291)

A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.

Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)

Első hadjjárat: 1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)

Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. LINK

A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.

A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye:

• Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban. 
• A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. 
• A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

A rendi állam (139. oldal)

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295): 

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302): 

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés.

Válságok, huszitizmus, Mongol Birodalom és az oszmánok

Nyugat-Európa válsága (LINK)

A XIV - XV századi Nyugat Európa válsága: Az 1300 és 1400 -as években Nyugat-Európát több válság súlytotta: 

• Százéves háború Anglia - Franciaország közt: 1337-1453
• Angliában hosszú trónharc: Rózsák háborúja: 1455-1485
• Német-Római Birodalom válsága (142.o.)
• Nagy pestis járvány: 1348
• Arabok kiűzése Spanyolországból (Recoquista)
• A százéves háború (1337-1453):

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.

A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.

Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)

A Német-Római Birodalom válsága:

A Német-Római Birodalom a XIII. századra válságba került, mely során még császárt sem tudtak választani évtizedekig.

Végül 1273-ban trónra került Habsburg Rudolf, aki családi birtokba vette az osztrák tartományokat, Ehhez le kellett győznie a cseh Ottokár királyt a morvemzei csatában (1278) mégpedig magyar segítséggel. A Habsburgok innentől lettek Ausztria urai.

Később egy évszázadra a Luxemburg - dinasztia kezébe került a császári cím, és 1356-ban megszületett a Német Aranybulla, mely szabályozta a császárválasztást. Innentől hét mindenkori neémet fejedelem választhatta a császárt (brandenburgi, szász, cseh uralkodók + rajnai palotagróf és 3 érsek)

A nagy pestis - járvány:  1347-ben genovai kereskedők hozták Európába Ázsiából a pestis baktériumát, melyat a patkány bolhája terjesztett. Öszesen 20 millió embert ölt meg Európában néhány év alatt. (1894 óta gyógyítható csak a betegség.)

Reconquista: Az első keresztes háborúval, 1095-ben indult meg a spanyolok harca az arabok kiűzéséért. A háború egészen 1492-ig tartott, 400 éven kersztül, mire az utolsó arab (mór) seregeket is elűzték az ibériai félszigetről. Közben 1479-ben megszületett az egységes Spanyol Királyság.

A lengyel és cseh rendi állam

Nyugati egyházszakadás (1378): IV. Fülöp francia király a Flandria elleni hadjáratához pénzre volt szüksége. Mivel a pénzt az egyház megadóztatásából tervezte beszerezni, összeveszett a pápával. Végül saját országa érsekét nyilvánította pápának, Avignon városában.  A nyugati egyház egy időre kettészakadt: 1378 és 1417 közt. Ez volt az az időszak, mikor az egyházat válságok rázták meg. Ekkor bukkant fel a huszitizmus is.

I. Huszitizmus: Csehországban az 1400-es évek elején bukkant fel egy Husz János nevű prédikátor, aki kritizálta az egyházat és olyan tanokat hirdetett melyeket százezrek követtek. Ez lett huszitizmus. A huszitizmus alaptételei:

• Visszatérés a Szentíráshoz (Bibliához)
• Az egyháznak ne legyen világi befolyása
• A pápa hatalma csak egyházi ügyekre korlátozódjon
• Két szín alatti áldozás legyen, vagyis a hívek ne csak az ostyát, Isten testét, hanem a bort is (Isten vérét) magukhoz vehessék a misén
• Mindenhol anyanyelvi legyen a mise (pl. Csehországben cseh nyelven, Magyarországon magyarul ... stb)

II. Husz János halála: Huszt Rómába hívták, hogy ott fejtse ki álláspontját, ám mihelyt megjelent a Szentszék előtt, azonnalmágjahalálra ítélték. Kivégzése 1415-ben történt. Halála után hívei harcot kezdtek Csehországban két célból: egyrészt azért, hogy Csehországban ne Luxemburg Zsigmond legyen az uralkodó, másrészt azért, hogy a huszita tanok nyíltan terjedhessenek. Zsigmond serege betört Csehországba ám Jan Zsizska huszita vezér sorozatos vereségeket mért rá. Közben a husziták két táborra szakadtak: az egyik volt a mérsékeltebb kelyhesek, a másik pedig radikális táboriták. Zsigmond megegyezett a kelyhesekkel és prágai kompaktákban engedményeket tett számukra (1433). Így már csak a táboritákkal kellett leszámolnia a lipanyi csatában (1434).

III. Lengyelország: A lengyel honfoglalást követően Lokietek Ulászló egyesítette 1300 körül a lengyel fejedelemségeket. A következő nagy lengyel uralkodó III. (Nagy) Kázmér létrehozta az országos irányító szerveket az 1300-as évek közepén. Ekkor jött létre a kancellária és a szejm vagy országgyűlés, illetve ekkor jött Lengyelország első egyeteme is Krakkóban. Az 1300-as évek végén Lengyelország és Magyarország unióra lépett egymással Nagy Lajos idején. Később a 15. század elején Lengyelország a litvánokkal hozott létre uniót és hatalmas birodalmat alkotott. Ez a birodalom 1410-ben legyőzte a szomszédos Német Lovagrend államát. Lengyelország a 16. század során megőrizte nagyhatalmi státuszát, ám a 17. századra meggyengült mert a lengyel nemesség csak saját érdekei mentén politizált.

Kelet Európa és a Balkán

Kelet-Európa: Az oroszok lakta területeken 882-ben jött létre a Kijevi Rusz, amikor Oleg fejedelem ide tette át székhelyét Novgorodból. A Kijevi Rusz egy nagy kiterjedésű fejedelemség volt egészen 1169-ig, amikor az orosz nagyurak több önálló fejedelemséget alakítottak a Ljubecsi találkozón. A 300 éven keresztül fennálló nagyfejedelemség közben felvette a görög-keleti kereszténységet (988-ban)

A Mongol Birodalom 1223-ban érte el a szétesett ruszt, és a Kalka folyónál nagy vereséget mért az orosz fejedelmekre.Következett a 150 éves mongol uralom, melyet a moszkvai fejedelem (Dimitrij Donszkoj) számolt fel 1380-ban, amikor először győzte le a mongolokat a Kulikovói csatában. Innentől Moszkva a többi orosz fejedelemség fölé emelkedett, majd III. Iván (1462-1505) egyesítette is az oroszokat és felvette a cár címet.

Az oszmánok megjelenése: A 14. század legelején egy török törzs jelent meg Kis-Ázsiában és telepedett le a szeldzsuk törökök szomszédságában. Nevüket első nagy vezetőjükről oszmánról kapták. Első nagy szultánjuk I. Murád elfoglalta Drinápolyt, majd az első rigómezei csatában 1389-ben legyőzte a balkáni népek seregeit. Az ezt követő 100 évben az oszmánok jelentős birodalmat hoztak létre, mely egészen a magyar határokig terjedt.

A Török Birodalom jellemzői:

A Török Birodalom teljes területe a szultán tulajdona volt, de a földekből szolgálati birtokokat adományozott hűséges vezetőinek, katonáinak és hivatalnokainak. A kisebb szolgálati birtokokat tímár birtokoknak, a nagyobbakat ziamet birtokoknak nevezték. Azok a földek pedig melyek a szultán irányítása alatt maradtak a hász birtok elnevezést kapták.

A birodalom vilayetekre és azon belül szandzsákokra oszlott

Az Oszmán Birodalom legfőbb vezetője a mindenkori szultán volt, akit egy tanácsadó testület a diván segített. Fontos vezető volt még a nagyvezír aki afféle hadügyminiszterként ténykedett.

Elnevezések a Török Birodalomban:

• - katonai elnevezések: szpáhik: birtokkal rendelkező, török lovaskatonák, janicsárok: jól kiképzett gyalogos katonák voltak, akiket sokszor keresztény területekről, gyerekkorukban hurcoltak el és neveltek török harcossá;
• - szultáni udvar elnevezése: Porta
• - hivatalnokok: defterdárok: adószedéssel és adóösszeírással foglalkozó török hivatalnokok, kádik: bírók
• - török nagyurak: bégek: ők voltak a legnagyobb urak (tartományok vezetői); pasák: egy-egy vilayet vagy szandzsák élén álló török vezetők

Török adózás: Az oszmánok minden általuk meghódított területen többféle adót szedtek. Az egyik ilyen adó a hitetlenek (nem muszlimok) fejadója volt. Az adók mellett dolgoztatták is a helyi lakosságot.

Balkáni államok: Görögország mellett négy jelentős balkáni állam létezett: Szerbia, Bulgária, Havasalföld és Moldva, melyek mind a görög-keleti kereszténységet vették fel és Bizánctól vívták ki függetlenségüket. A Balkáni államok a 14. század végén be kellett, hogy hódoljanak a törököknek. 

A Mongol Birodalom

Belső-Ázsia népe, melynek első nagy vezetője Dzsingisz kán (Temüdzsin) 1206-ban nagykán lett, egyesítette a mongol törzseket és meghódította Ázsia nagy részét. A mongoloké lett Kína és India.

Dzsingisz kán halála után, 1227 -től fia, Ögödej lett a nagykán, aki elhatározta Európa meghódítását is. Miután 1240-ben felégették Kijevet, a tatár támadás három irányban zajlott 150 ezer katonával: északon Lengyelországra zúdultak, középen Batu kán vezetésével Magyarországra törtek be (90 ezer harcossal), délen pedig Erdélyt dúlták fel.

Magyarországon a legnagyobb csata Muhinál zajlott (1241 április 11-én). Ezt elveszítették a magyarok, és IV. Béla menekülni kényszerült az Adria partján álló Trau várába.

A tatárok 1241 végén már a Dunántúlt pusztították, majd 1242 tavaszán váratlanul hazatértek. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.

Ögödej nagykán halála után a Mongol Birodalom szétesett. Mivel a Kulrultaj (kánválasztó gyűlés) Ögödej fiát választotta nagykánná, Batu megsértődött és az általa meghódított térségeket elszakította a birodalomtól és Arany Horda néven önálló birodalmat szervezett. A hajdanán egységes Mongol Birodalom többi része is uluszokra esett szét, melyek áttértek a muszlim hitre.

A Közép-ázsiai ulusz Timur Lenk alatt 1400 körül még feltámadt egyszer és nagy hódításokba kezdett, ám néhány év után szintén összeomlott!

Magyar trónviszályok évei

FOLYTATÁS ITT