Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tizenegyedikes anyag - negyedik rész [16]

2014. augusztus 26. - Harmat Árpád Péter

Az amerikai polgárháború (folytatás)

V. Az abolicionista mozgalom: 

A rabszolgasorban tartott feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom északon. A mozgalom aktivistái gyűléseken vettek részt és gyakran próbálták segíteni a rabszolgák északra szökését.

V. A polgárháború kirobbanása: Abraham Lincoln illinois -i képviselő, 1860-ra az északi republikánus párt elnökjelöltjeként a kampány során tette azt a kijelentést, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az egész unióban egyetlen berendezkedést akar majd látni. Kijelentését a déliek félreértették: azt hitték el akarja törölni mindenhol a rabszolgaságot. Válaszul 1861 elején 11 déli állam bejelentette: kilépnek az unióból és megalapítják a Konföderációt. A polgárháború 1861 április 12-én tört ki, amikor a déliek megtámadták a Sumter erődöt, melyet maguknak akartak, mivel déli területen állt.

VI. A polgárháború eseményei:

A háború első szakasza: 1861-1863. Az első csatákat a déliek nyerték, mert katonáik tapasztaltabbak voltak. A feketék féken-tartása miatt minden déli értett a fegyverforgatáshoz! Három csatában győztek:

  • Első Bull-Runi csata (1861 július 21) - Washington közelében
  • Hétnapos csata (1862 június 2) - Richmond közelében
  • Második Bull-Runi csata (1862 szeptember 4.)

A háború második szakasza: 1863-1865. Éreztetni kezdte hatását az északiak létszámbeli és ipari fölénye. Közben Lincoln kiadta a "Telepítési törvényt" (1862), mely miatt tömegek álltak az északiak oldalára. Ha valaki földet foglal a nyugati határszélen és 5 évig megműveli, akkor 113 hold az övé lehet örökre. Másik törvénye: a rabszolga-felszabadítást rendelte el "Emancipációs proklamáció" (1863 január 1.)

Fordulat a polgárháborúban:

Az 1863 nyarán két nagy csatában is döntő győzelmet arattak a jenkik: Vicksburgnál és Gettysburgnál! Később pedig Ulysses Grant Washington környékén, William Sherman pedig középen kettévágva és Atlantán keresztül törve győzte le a délieket. Legendás déli tábornok: Robert Lee. Fegyverletétel: 1865 április 15.

Északi győzelem okai:

  • Az északiaknak több katonájuk volt
  • Több katonai felszerelést tudtak előállítani északon (több gyár)
  • Lezárták egy tengeri blokáddal a déliek partjait, így a déliek nem kereskedhettek Európával

VI. A polgárháború után:

Az északiak 10 évre megszállták délt és felszabadították a rabszolgákat. A feketék szabadokká válva bűnözőkké váltak. Ellenük alakult a déliek által fenntartott Ku-Klux-Klan (titkos szekta a négerek megfélemlítésére)

Egy déli származású merénylő megölte Lincolnt (fegyverletétel után 6 nappal)

Amerika egységes állammá válva megindult a fejlődés útján, és a századfordulóra világhatalommá vált!

​D O L G O Z A T

-----------------------------------------------------

A gyarmatosítás

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.

Gyarmatosító hatalmak: Az 1850-es évektől az első világháborúig Európa országainak egy része fokozott gyarmatosításba kezdett. Ekkoriban zajlott Afrika és India gyarmatosítása is.

Visszaszoruló gyarmatosító hatalmak: Spanyolország, Portugália. Ezek az 1800-as évek elején elvesztették gyarmataik többségét (pl: Dél-Amerikát).

Terjeszkedő gyarmatosító hatalmak: Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium.

Új gyarmatosító országok: Németország (1871-től), Olaszország (1861-től).

Nagy-Britannia gazdasága: Az ipari forradalom Angliából indult ki, és az 1850-es évekig a leggyorsabb fejlődést is Anglia produkálta. Később Németország és az USA leelőzték Nagy Britanniát. Míg 1840-ben még a világ-kereskedelm 45% -át birtokolta Anglia, addig 1870-re ez a szám 32% -ra csökkent. (Vele szemben az USA esetében 11% -ról 23% -ta rörtént a növekedés.)

Brit választójogi reform: Anglia az 1800-as évek elején azzal küzdött, hogy munkássága választójogot követelt magának (chartista mozgalom). Később, 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is. Közben politikai váltógazdaság: konzervatívok (toryk) és liberálisok (whigek) váltották egymást a kormányon. Komoly problémát jelentett az ír kérdés is: Írország mint legközelebbi gyarmat elszakadást akart. (Közben éhínség az ír szigeten, és nagyarányú kivándorlás az USA -ba.)

A Brit gyarmatbirodalom: Az angolok gyarmatbirodalma a századfordulóra 30 millió km2 lett! Főbb területeik: Kanada, Afrikában a Kairó-Fokváros vonal, India és Ausztrália. Ezek közül a legfontosabb India volt, melyet 1849-re tudott teljesen megszerezni Anglia, mégpedig két okból: modern fegyverei voltak + kijátszotta egymás ellen az egymással is viszályban álló helyi maharadzsákat. Problémák Indiában: éhínségek, szipojfelkelés (1857), mely az angolokat szolgáló helyi katonák lázadása volt.

Francia gyarmatosítás

Franciaország 1830-tól kezdett nagy arányú gyarmatosításokba

Első nagy jelentőségű gyarmata az Afrikában fekvő Algéria lett, melyet 1830 és 1871 közt tudott megszerezni és egészen 1962-ig francia területként működött.

Több százezer francia polgár telepedett le Algériában.

A francia gyarmatosítás további célpontjai és megszerzett területei a következők voltak: Indokína (Vietnám-Laosz), Madagaszkár, Csendes-óceáni szigetek.

Orosz gyarmatosítás

Az orosz cárok a 16. század közepétől kezdték el gyarmatosítani a hatalmas szibériai területeket. (Uráltól - Csendes-óceánig terjedt)

Az orosz gyarmatosítás másik célpontja Közép-Ázsia lett, ahol muszlim kánságok feküdtek, pl.: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén fejedelemségek.

Végül az orosz hódítások kiterjedtek a Kaukázus vidékeire is, pl.: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Csecsenföld

Latin-Amerika

Az USA határairól délre, egészen az Antarktiszig terjedő területet nevezzük Latin-Amerikának. Ezt térséget a 16. században Spanyolország és Portugália gyarmatosította.

A 300 éves spanyol-portugál uralom után 1816-1825 közt mindenhol felszabadító mozgalmak kezdődtek a gyarmatosítók ellen.

Simon Bolivar vezetésével Dél-Amerika több pontján győzött a felkelés, új, független államok születtek, például: Mexikó, Brazília, Artgentína.

Latin-Amerika az 1800-as évek közepétől egyre jobban az USA befolyása alá került, mely nem engedte, hogy az európai hatalmak újra gyarmatosítsák a kontinenst.

Dél-Amerika szerte a kreol és mesztic (fehér-indián keverék) lakosság nagy része a peón-rendszerben élt, vagyis félszabad, - majdnem jobbágyi sorban.

Kína és Japán

Kínában az utolsó császár-dinasztia a 17. századtól 1912-ig uralkodó Csing-dinasztia volt. Az ország a Csingek uralma alatt, az 1800-as évek elejére egy világtól elzárkózott állammá változott.

Később, 1840-re Anglia úgy akarta megszerezni a kínaiak árucikkeit, hogy ópiumot csempészett az országba és ennek fejében hozta ki az országból a kínai termékeket (pl. porcelánt, selymet, teát). A császár egy idő után elkobozta az ópiumot amit Anglia nem hagyott. Kirobbantak az ópiumháborúk (1840-1860), amit Anglia nyert meg. Kína megnyitotta kapuit.

Kínát befolyási övezetekre osztották a nagyahatalmak Anglia, Franciaország, az USA, Németország és Japán. A kínaiak felkelésekkel válaszoltak, ilyen volt a Tajping-felkelés 1850 és 1864 között.

Japán: A Kínával szomszédos Japán szigetek sikeresen tudtak bezárkózni az európaiak elől. Később viszont 1854-re az USA flottája rákényszerítette kikötői megnyitására. Japán az 1867-től uralkodó Mucuhito császár nyomására modernizálódni kezdett, a szamurájokból vállalkozók lettek, a feudális nagyurakat visszaszorították. Ez volt a felvilágosult kormányzás, azaz Meidzsi korszak. Így Japán elkerülte a gyarmati sort, sőt önálló nagyhatalommá vált.

D O L G O Z A T

Gazdasági változások - a második ipari forradalom

 

I. Az ipari forradalom második szakaszának jellemzői: Az 1850-es évektől, új jelenségekkel folytatódó ipari forradalmat az ipari forradalom második szakaszának is szokták nevezni. Jellemzői 1850 és 1900 közt:

Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. A Titanic volt a korabeli világ legnagyobb gőzhajója. (1517 utassal elsüllyed 1912-ben)

Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)

Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar

Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban

A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel

Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

Új energiahordozók - szállítás - hírközlés:

Elektromosság-hírközlés: Thomas Alva Edison amerikai tudós 1879-ben alkotta meg a világ első szénszálas izzóját. (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal) Megjelentek az elektromos motorok, melyek kisebb gépekbe lettek szerelhetőek (fúró, csiszoló). Nagyot fejlődött a hírközlés is: Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót! Napjainkban is tart az ipari forradalom, jelenleg az űrkutatás korszakában jár: LINK (Sárneczky Krisztián csillagász)

Robbanómotorok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. A századfordulón világszerte megkezdődött az autógyártás. Megjelentek a benzinmotoros repülők is (1903-ban Wright testvérek révén)

Hadiipar: Alfred Nobel svéd fizikus 1867-ben találta fel a dinamitot. Richard Gatling 1861-ben találta fel az első géppuskát, majd Stevens Maxim 1884-ben tovább fejlesztette.Megjelentek az első csatahajók.

Pénzügyi rendszerek kialakulása: Az ipari és banktőke összeolvadása a századfordulón kezdődött. Számos cég olvadt össze, óriás vállalatokká alakulva, így egy-egy területen monopóliumok jöttek létre. Kialakult a monopolkapitalizmus. Formái:

kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat

szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok

trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok

konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

Nemzetközi folyamatok: A második ipari forradalom hatására óriásira növekedett az Európából Amerikába vándorlás: angolok, írek, németek, olaszok, lengyelek és magyarok áramlottak az USA -ba. (50 millió fő 1850-1900 közt.)

VII. A városiasodás

Az ipari forradalom egyik hatása lett, hogy a fejlett országokban a vidéki lakossága a váosokba kezdett települni a jobb munbkalehetőségek miatt. Ez volt  avárosiasodás vagy urbanizáció folyamata.

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi. Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése:

Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)

Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)

Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

Városrendezési tervek születtek azért, hogy a nagyvárosokban ne legyen akkora zsúfoltság, és szabályozzák a házépítéseket.

Társadalmi változások

Előretört a polgárság az 1800-as évek közepére Nyugat-Európában a földesurak a nagyvállalkozók, a jobbágyok pedig a munkások és földbérlők közé olvadtak be.

Megerősödött a burzsuázia, a gazdag nagypolgárság, akik a vállalatok, gyárak, bankok tulajdonosai voltak. A bankárokat fináncoligarcháknak is nevezték, mert óriási befolyásuk lett a politikára is.

Megnőtt a munkásság száma, sőt képesek lettek közösen kiállni jogaikért (pl. chartista mozgalom, szakszervezetek) Az egyes országok kommunista csoportjainak közös fellépését jelentte az I. és II. Internacinálé

Szinte minden Nyugat-európai országban kiszélesedett a választójog, sok országban általánossá vált a választójog gyakorlása (eltűnt a cenzus)

Megjelentek a tröszt ellenes törvények, hogy tiszta legyen a gazdasági élet.

Nőkérdés: Megjelent a női emancipáció, feminizmus, mely ugyanolyan jogokat követelt a nőknek, mint ami a férfiaknak adott volt. (Választójog, keresetek)

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Wikipédia Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki.

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn. 

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

  • A pozitivizmus:
  • Az irracionalizmus:
  • A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, Sigmund Freud
  • A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film.
  • A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

Az imperializmus és a nagyhatalmak (Tk. 237.)

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.) Ezekben az országokban megjelent a nacionalizmus, azaz saját népeik hagyományainak, múltjának, érdemeinek felértékelése.

Gyarmatosító országok: 

Régi gyarmatosító nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország. Óriási területeket szereztek meg szerte a világban.

Új gyarmatosítók és gazdasági nagyhatalmak: Németország, Olaszország, Japán. 

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

A nagyhatalmak jellemzői: :

Anglia: a legnagyobb gyarmatrendszerrel rendelkezett, 1914-re 30 millió km2 -t birtokolt a világban. Legfőbb gyarmata: India, Nigéria, Kelet-Afriak területei. A hódítások közben 1884-re kialakult az általános választójog, a 8 órás munkaidő, ám az írek elszakadási törekvése gondokat ​okozott Anglia számára

Franciaország: az 1870-es veresége Németországtól revansra (visszavágásra) ösztönözte a franciákat. Kialakult a francia nacionalizmus. Közben gyarmati terjeszkedés zajlott: Észak-Afrikában és Indikínában is.

Németország: Az egységes Német állam, csak 1871-re alakult ki, így késve kezdett gyarmatosításokba. Közben gazdasági ereje a századfordulóra élenjáró lett Eur ópában.

Oroszország:Aaz 1848-as magyar szabadságharcot leverő I. Miklós cár fia, II. Sándor 1855 és 1881 közt komoly reformokat hajtott végre, melyek révén Oroszország fejlődni kezdett. Ugyanakkor a parasztság nyomorgott. Az orosz értelmiség egy része a parasztság élére akart állni és a cár ellen fordult, ők voltak a narodnyikok. Merényleteket hajtottak végre, II. Sándort is megölték. Később, 1905-ben az orosz polgárság csökkenteni akarta a cári hatalmat (forradalom), majd az 1910 -es években gyorsan terjedni kezdett a marxizmus.

USA: Theodore Roosevelt elnöksége alatt (1901-1909) az USA gazdasági nagyhatalom lett és kiteljesedett a demokrácia is: tröszt ellenes törvényekkel biztosították a szabad versenyt. Kínában a "nyitott kapuk" elvére hivatkozva követeltek saját övezetet.

D O L G O Z A T

F O G A L M A K

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a 16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.

Brit gyarmatbirodalom: A legnagyobb gyarmatrendszer az angolok kezén volt a századfordulóra (30 M km2), főbb részei: Ausztrália, Kanada, India, Nigéria.

Francia gyarmatbirodalom: A második leghatalmasabb gyarmatrendszer lett 1900-ra. Főbb részei: Észak-Afrika (Szahara vidéke) Algéria, Szenegál, illetve Indokína, Madagaszkár, Karibi szigetek.

Latin-Amerika a 19. században: Az USA déli határaitól egészen az Antarktiszig terjedően az Amerikai kontinest Latin-Amerikának nevezzük. Az 1500-as évektől 300 éven keresztül spanyol-portugál gyarmati terület volt, majd az 1800-as évek kezdetén felszabadító mozgalmak önálló államokat teremtettek. (Pl.: Brazilia, Argentína, Mexikó) Később a kontinens az USA befolyása alá került.

Az ipari forradalom 2. szakasza: Az 1850-es évek és az első világháború (1914) közti időszakot, melyben új energiahordozók és találmányok jelentek meg (pl: benzin, robbanómotor, elektromosság, telefon) második ipari forradalomnak nevezzük.

Thomas Alva Edison: 1879, szénszálas izzó feltalálója

Alexander Graham Bell: 1876, telefon feltalálója

Marconi: drótnélküli távíró feltalálója

Étienne Lenoir és Nikolaus Otto: robbanómotor feltalálói (1860, 1876)

Alfred Nobel: dinamit feltalálója

Monopolkapitalizmus: A kapitalizmus azon formája, mikor nem biztosított a szabad-verseny és egy-egy piaci szereplő, vagy összefogás, (pl. tröszt, kartell, konszern, szindikátus) teljes elsőbbséget élvez (monopol helyzetben van).

Urbanizáció: Városiasodás, amikor a vidéki lakosság tömegesen vándorol a nagyvárosokba a jobb megélhetés reményében.

Társadalmi változások a 19. század közepén: Burzsuázia, azaz tőkés nagypolgárság, a munkásság és a polgári rétegek száma növekszik jelentősen. Megjelenik az általános választójog (több országban) és eltűnnek a jobbágyok, földesurak.

Charles Darwin: angol természettudós volt, aki 1859-ben a "Fajok eredete" és 1871-ben az "Ember származása" című műveiben megfogalmazta az evolúció elméletet, mely óriási vitákat váltott ki a 19. században.

Teremetés és evolúció elmélet: A teremtés elmélet egy vallásos felfogás arról, hogy a világot és az embert Isten teremtette, az evolúció elmélet pedig Darwin megfogalmazásában arról szól, hogy az ember az állatvilágból származik.

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.)

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

Nagyhatalmak jellemzői: Anglia törekvése az volt, hogy megtartsa hatalmas gyarmabirodalmát, Franciaország revensot (visszavágót) akart venni az 1870-es vereségéért a németektől, és új gyarmatokat póbált szerezni (pl: Indokínában), Németország késve ugyan de megkezdte a gyarmatosításait, miközben Európa legerősebb gazdaságát is létrehozta, Oroszországban cárizmus elleni mozgalmak alakultak ki (narodnyikok) és megjkelent a marxizmus, az USA pedig Theodore Roosevelt alatt a századfordulóra gazdasági világhatalommá változott!

​Szövetségi rendszerek kialakulása

Hármasszövetség kialakulása: 1882-ben Olaszország is csatlakozott a három évvel korábban létrejött Németország - Monarchia közti összefogáshoz, mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelsoztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szöveség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

Az ellentétek kiéleződése: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt négy válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

Szerbia - Monarchia válsága Bosznia miatt. Bosznia jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet, ami végleg ellenséggé tette Szerbiában a Monarchiát. Az új szerb uralkodó, az 1903 -ben megkoronázott I. Péter osztrákellenes politikába kezdett.

Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.

Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony.

Balkáni háborúk (1912-1913): A Balkánon 1878-ra kialakult kisállamok, Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögország 1912-ben fogtak össze a félszigeten még mindig jelenlévő törökök ellen. Miután legyőzték őket az első balkáni háborúban, egymásnak estek az osztozkodáson. Ez volt a második Balkáni háború. Bulgária elvesztett területeket, de létrejött Albánia. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).

A polgárosodás kibontakozása és a dualizmus kora 

 

Önkényuralom megtorlás és ellenállás

I. A magyarok megbüntetése: A Ferenc József által vezetett Osztrák Birodalom bosszúra szomjazott 1849 nyarán, amiért csak nagy nehezen és csak orosz segítséggel tudta leverni a magyar szabadságharcot! Az ifjú császár Julius Jacob von Haynau táborszernagyot bízta meg azzal, hogy példásan megbüntesse a magyarokat, nehogy újra kedvük támadjon fellázadni.

Aradi vértanúk: 1849 október 6-án Aradon 13 magyar honvédtábornokot végeztek ki: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Sweidl József, Lázár Vilmos, Poltenberg Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly, Láner György, Damjanich János, Knézics Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Vécsey Károly.Ugyanazon a napon Budán pedig Batthyány Lajost is kivégezték.

Haynau rémuralma: Az osztrák tábornok 11 hónapon keresztül folytatott kivégzéseket, pereket, letartóztatásokat Magyarországon, egészen 1850 júliusáig. 150 embert végeztek ki összesen. Végül a császár menesztette Haynaut a nemzetközi figyelem miatt.

II. Bach-korszak (1850-1859):

  • Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma idején Ausztria önkényes módon, diktatórikusan igazgatta Magyarországot. Parlament nélkül, rendeletekkel kormányoztak. Ezt az időszakot, mely a Bach-korszakkal vette kezdetét neoabszolutizmusnak nevezzük. A Bach-korszak jellemzői:
  • Ausztria megszüntette az ezer éves magyar vármegyerendszert, helyette 5 körzetet hozott létre. Ráadásul Bécsből kormányzott terület lett Erdély, Horvátország és a déli határőrvidék (szerbek lakta rész)
  • Magyarországot osztrák hivatalnokok árasztották el. A magyarok "Bach-huszároknak" csúfolták őket.
  • Rendőri besúgóhálózat jött létre
  • Polgári átalakulás: jobbágyfelszabadítás (1853), közteherviselés (1850), ősiség eltörlése (1852). Az Udvar belátta: igenis szükségesek ezek a Kossuthék által követelt újítások, különben a birodalom lemarad Nyugat-Európától a fejlődésben. A végrehajtás azonban sokszor hibásan zajlott: majorsági jobbágyokról nem rendelkeztek, a szőlődézsma nem lett eltörölve, a földesurak kárpótlása pedig lassan haladt (és állampapírokban történt) A jobbágyfelszabadításról szóló törvény neve: ÚRBÉRI PÁTENS volt!
  • Eltörölték (1851) az 1754-es belső vámhatárt, így egységes belső piac jött létre, a magyar termékek előnybe kerültek. Fejlődés indult.

Az osztrák elnyomás dacára az1850-es években gazdasági fellendülés kezdődött Magyarországon. Épültek a vasútvonalak, fellendült az ipar, gabonakonjunktúra kezdődött.

III. Belső ellenállás:

A magyarok ellenállásának három formája alakult ki:

  • Nyílt ellenállás, néhány esetben fegyveresen
  • Passzív ellenállás, Deák vezetésével
  • Emigránsok vezette ellenállás

Nyílt ellenállás: Négy konkrét esetben a magyarok nyíltan is fellázadtak az osztrák önkény ellen:

  • A Dunántúlon Noszlopy Gáspár volt honvédőrnagy és kormánybiztos 1851-52 -ben szervezett felkelő csapatokat, de elfogták őket
  • Makk József tüzérezredes 1851-ben miután Kossuthtal találkozott, kezdett egy országos felkelés szervezésébe, de egy besúgó miatt lelepleződtek
  • Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen 1853-ban
  • Széchenyi István fellépése 1859-ben szintén nyílt szembenállás volt. Ein Blick című röpiratában ugyanis (melyet a döblingi intézetből csempésztek ki) kigúnyolta a Bach rendszert. Írása válasz volt Alexander Bach öndicsérő irományára (címe: Rückblick)

Passzív ellenállás: A vidéki birtokairól Pestre felköltöző Deák Ferenc vezette a passzív ellenállási mozgalmat, melynek lényege a következő volt:

  • adófizetés kollektív (közös) megtagadása
  • állami beosztások, hivatalok vállalásának megtagadása
  • egyéb állampolgári kötelességek megtagadása, például választásoktól távolmaradás, sorkatonai szolgálat megtagadása

Emigráció vezette ellenállás: Kossuth eleinte Törökországban élt, majd beutazta a világot, hogy támogatókat keressen a harc újrakezdéséhez. Eljutott Londonba és New Yorkba is. Végül Torinóban telepedett le. Itt alakította meg a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (Klapkával és Telekivel közösen) és tárgyalt 1859-ben III. Napóleonnal arról, hogy támogatja a piemontiakat és felkelést szervez, ha csapataik elérik a magyar határt. A terv meghiúsult. De a Kossuth vezette emigránsok mindig az Ausztriával szembeni ellenállás támogatói maradtak.

IV. Az önkényuralom átmeneti enyhülése: A császár 1859 nyarán leváltotta Bachot és enyhített az önkényen három okból:

Külpolitikailag elszigetelődött Bécs. Oka: a Krími háborúban cserbenhagyta az oroszokat, így azok szembefordultak vele, és vereséget szenvedett a franciáktól is a Solferinoi csatában.

A német egység élére akart állni, Poroszországgal szemben. Ehhez kiegyensúlyozott magyar viszony mellett

Túl sokba került a magyarokkal szembeni besúgóhálózat és hivatalnokrendszer fenntartása.

Mindezek miatt 1860 októberében az októberi diploma egy időre visszaállította Magyarország jogait (megyéknek és az országgyűléseknek a visszaállítása).

V. Újabb önkényuralmi időszak (1861-1866): Bach után Anton Schmerling lett az új belügyminiszter. Azonban 1861 februárjában kiadta a februári pátenst, mely igazi sértés volt a magyarok számára!

Olyan birodalmi gyűlést terveztek, melyben minden nép elküldhette a képviselőit, ám a magyarok csak 85-öt képviselői helyet kaptak, vagyis csak a helyek 25% -át kínálták fel a magyaroknak.

Az 1861-es magyar diétán nagy vita volta arról, hogy hogyan utasítsák el a javaslatot! Deák pártja (Felirati párt) egy egyszerű feliratban akarta elutasítani, meghagyva az esélyt egy későbbi egyezkedésre. Teleki pártja (Határozati párt) határozatban akarta elutasítani, elzárkózva a későbbi tárgyalásoktól. Deákék nyertek, így jött az újabb osztrák önkény kora!

Nemzetiségek helyzete a kiegyezés előtt

A nemzetiségek helyzete (1850-1865): A szabadságharcban Ausztria oldalára állt, magyarok ellen harcoló nemzetiségek csalódtak az 1849-ben teremtett viszonyokban. Nem kapták meg ugyanis az általuk követelt területi autonómiát, csupán a magyar országgyűlés fennhatósága alól kerültek ki. Pulszky Ferenc mondta: "a nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül." Ugyanakkor a nemzetiségek alkalmazkodtak az Ausztria vezette abszolutizmushoz: a románok elfogadták a februári pátenst és az 1863-as erdélyi diétán - melytől a magyarok távol maradtak - megválasztották képviselőiket a birodalmi gyűlésbe.

Kossuth konföderációs terve (1862): Kossuth Lajos Torinóban egy sajátos új magyar állam tervét vázolta fel. Ennek lényege: a nemzetiségek és Magyarország egy szövetségi államot hoznának létre, belül nemzeti alapú megyei önkormányzatokkal, melynek Ausztria nem lenne része. Így megvalósulna a magyar önállóság, a nemzetiségek is autonómiát kapnának és a létrejövő új állam is elég ellensúlyt alkotna Oroszországgal szemben. (A nyugati nagyhatalmak csak azért nem támogatták az Ausztriától elszakadó Magyarországot, mert hazánkat egymagában nem tartották elég erős ellensúlynak az oroszokkal szemben.) Kossuth tervét azonban sem a teljes önállóságra vágyó nemzetiségek, sem a magyar nemesek nem támogatták!

A kiegyezés létrejötte

A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka. Ez is önkényuralom volt, de már változásokat mutatott. Ausztria kezdte belátni, hogy ki kell egyeznie a magyarokkal, mert elveszítheti nagyhatalmi státuszát. Deák pedig elismerte: ha nem enged, akkor hazánk örökre szolganép maradhat.

Deák húsvéti cikke (1865): A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését. Az 1865-ben összehívott országgyűlést már három politikai erő alkotta:

  • ·         Deák-párt és konzervatívok, akik megegyezést kerestek Ausztriával
  • ·         Balközép párt, mely csak perszonáluniót akart Ausztriával
  • ·         Szélsőbal, mely teljes elszakadást akart

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

·         Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyulát

·         Kiegyezési törvények (1867 május 27-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)

·         Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés tartalma

I. A kiegyezés részei: 

·         Közös ügyekről szóló rész:a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

·         Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak.

·         Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

·         Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. 

·         Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)

  • Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
  • Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
  • adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel

Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés

Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

III. Gazdasági felzárkózás

  • Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
  • A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztés és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
  • Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
  • Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
  • Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
  • Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
  • Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak
  • Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. Később 1884-ben jött egy újabb rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat. A filoxéra tönkretette a szőlőtermést.

IV. A polgárosodó társadalom (172.old)

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

  • Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
  • Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
  • Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
  • Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
  • Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
  • Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

V. Városiasodás, a főváros fejlődése (176.old)

Városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest:

  • Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
  • Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
  • Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
  • Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett.
  • Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1873, Ferenc József híd: 1893, Erzsébet híd: 1903.
  • Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
  • A dualizmus korában épült ki a metro-, villamos-, és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

VI. Népesedés és a nemzeti kérdés (180.old)

FOLYTATÁS