Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

7.Újkor Mária Terézia és II. József [55]

2014. október 02. - Harmat Árpád Péter

mariaterezia2.jpg15-16. óra: Mária Terézia

I.1.Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

mariaterezia.jpg

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

  • 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása
  • 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

I.2.Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum: elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát.

II.Mária Terézia reformjai

  • 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
  • 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
  • 3.) URBÁRIUM (1767)
  • 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777)
  • 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
  • 6.) Államtanács felállítása
  • 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

II.1.Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

vamhatar.jpg

II.3.Urbárium (1767) más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

  • Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
  • Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
  • Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
  • Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
  • Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

jobbagytelek.jpg

II.4.Renedeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott.

II.5.Oktatási reformok:

  • A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
  •  Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

III.Mária Terézia viszonya a magyarsághoz.

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

III.1.Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

17-19. A felvilágosult abszolutizmus Európában

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

  • II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
  • II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
  • Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

masodik_jozsef.jpgII. József uralkodása

I..Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

II. Viszonya a magyarokkal:Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

  • 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
  • 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

  • 1.) Türelmi rendelet (1781)
  • 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
  • 3.) Jobbágyrendelet (1785)
  • 4.) Nyelvrendelet (1784)
  • 5.) Közigazgatási reform (1785)
  • 6.) Adóreform

III. Egyházi reformok:

Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok)

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak.

IV. Jobbágyrendelet (1784):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

V. Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

V. Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: A birodalma lázongott tervei ellen, és a törökök elleni háborúban a megyék megtagadták az újoncot és adót. Végül a fronton szerzett betegségben elhunyt a király, mielőtt kitört volna hatalma ellen a lázadást. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.