Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

9.Újkor A Francia forradalom és Napóleon [58]

2014. október 09. - Harmat Árpád Péter

23-24. óra: A francia forradalom előzményei

Könyv: 63. oldal

I. Válság Franciaországban

  • 1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.)
  • 2.) A rengeteg költséges háború, - pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború - tovább szegényítik az államkasszát, így kölcsönök felvételére kényszerül a király. Eladósodik az ország.
  • 3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítik őket. Végeredmény: Franciaországban 1770-1789 közt pénzügyi és szociális válság alakul ki. A nép egy része 1789-re már éhezik!

II. Az 1789-es rendi gyűlés előzményei

  • Röpiratok, Sieyes abbé: Mi a harmadik rend? Politikai hatalmat akartak, mert ők a nemzet
  • Vita a szavazásról: hány képviselője legyen a harmadik rendnek, és együtt ülésezzen e a három rend. Végül: 300 nemes + 300 pap + 600 harmadik rend. De továbbra is rendenkénti marad a szavazás.
  • Választások: minden 25 év feletti férfi szavazhatott, de azok akik nem nemesek csak közvetve szavazhattak. A képviselők fele harmadik rendhez tartozott + sok pap és reform párti nemes

szavazat.JPG

III. Rendi gyűlés: 1789 május - július

  • A harmadik rend közös ülést követelt. A király megtagadta és bezáratta a harmadik rend üléstermét. Válaszul a 3. rend képviselői a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornaterme) esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel.
  • A király meghátrált, beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend, vagyis fölénybe kerüljenek a harmadik rend képviselői. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba.
  • A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom!

IV. Új átmeneti hatalmi berendezkedés

  • Új városi tanács és nemzetőrség alakult. A polgármester Jean Bailly, nemzetőr parancsnok: Gilbert La Fayette. XVI. Lajos megint meghátrált, elfogadta kinevezésüket. (Mellére tűzték a kokárdást.)
  • Vidéken megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.
  • Új átmeneti berendezkedés jött létre: a nemzetgyűlés nekilátott egy új alkotmány létrehozásának, miközben a  király részt vehetett az üléseket vétójoggal. (Tiltakozhatott tv.javaslatok ellen, melyeket ebben az esetben újra kellett tárgyalni) A király elfogadta ezt, mert sarokba szorult. Október 5-én Párizs éhező asszonyai betörtek versaillesi palotájába, és Párizsba kényszerítették.

Személyek, akiket tudni kell:

  • XVI. Lajos => Franciaország királya az 1789-ben kezdődő forradalom időszakában (1774-1792)
  • Sieyes abbé => a harmadik rend egyik fontos képviselője
  • Desmoulins => forradalmár, a Bastille elleni ostrom egyik vezetője
  • Jean Bailly => forradalmár, Párizs polgármestere a forradalom kezdetén
  • Gilbert La Fayette => nemzetőrparancsnok a forradalom kezdetén

V. A forradalom szakaszai

  • 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789 július 14 - 1792 augusztus 10.
  • 2.) A girondista köztársaság szakasza: 1792 augusztus 10 - 1793 június 2.
  • 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793 június 2 - 1794 július 27.
  • 4.) Thermidori köztársaság szakasza: 1794 július 2 - 1799 november 9
  • 5.) Napóleon uralma: 1799 november 9 - 1815 június 18. (Waterloo)

KÉPEK:

25.óra: Az alkotmányos monarchia

könyv: 63. oldal

I. Pénzügyi válság megoldása:

Pénz helyett úgynevezett assignatákat bocsátott ki a nemzetgyűlés. Ezek az assignaták az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. Segítségükkel egy időre megoldották a pénzügyi válságot, de idővel infláció (pénz értéktelenedés) kezdődött.

assignata.JPG

Az 1791-es új alkotmány:

Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1789 nyara és 1791 szeptembere közt működött. Létrehozta Franciaország új alkotmányát, mely alkotmányos monarchiává változtatta a francia államot.

  • 1.) Az új alkotmány törvényekben biztosította a szabadságjogokat
  • 2.) Az új rendszerben a királyság mint államforma megmaradt, de a mindenkori uralkodó jogai erősen korlátozottak lettek. A király nem oszlathatta fel a nemzetgyűlést, és bár formailag ő nevezte ki a minisztereket, nem hozhatott semmilyen önálló rendelkezést az adott intézkedéshez tartozó miniszter ellenjegyzése nélkül. A király vétójoga megmaradt, de egy-egy rendelkezésnél csak egyszer élhetett vele.
  • 3.) A képviselők sértetlenséget kaptak (mentelmi jog)
  • 4.) Új közigazgatási rendszer jött létre, a megyék erős önállóságot kaptak. A hatalmi ágakat elkülönítették (a bírói rendszer választott lett)
  • 5.) A választójog kiszélesedett, de cenzusos maradt.

Az egyház alárendeltsége

  • A parlament az új alkotmány értelmében beleszólhatott az egyház belső ügyeibe is.
  • Az egyházmegyék a megyerendszerhez igazodtak, a papokat , püspököket a nép választotta.
  • A papoknak fel kellett esküdniük az új alkotmányra
  • A papok 90% -a a forradalom ellensége lett

Forradalmi klubok alakulása

A legjelentősebb klubot Párizsban a Szent Jakab utcában hozták létre (egy dominikánus kolostorban). Tagjait jakobinusoknak hívták (az utca után, ahol üléseztek kapták nevüket). Jelentős volt még a Jakobinus klubból kivált Cordelier klub. Fontos vezetők: Maximilien Robespierre, Georges Danton, Camille Desmoulins, Louis Saint-Just.

forradalmarok.jpg

A nemzetgyűlés fontos pártjai:

  • Királypártiak (Feuillant) => arisztokraták
  • Girondisták (Girond megyei követei és pártolóik) => gazdag nagypolgárok. Vezetőik: Ducos, Dumouriez
  • Jakobinusok => városi szegények. A sans-culotte lakosság (hosszúnadrágosak, nem a nemesek térdnadrágját viselték). Vezetőik: Robespierre, Danton, Desmoulins,Marat, Saint-Just

sansculotte.JPG

A király szökése (1791 június 20)

XVI. Lajos Belgiumba próbált szökni, ahol királypárti fegyveresei várták. Segítségükkel tervezett majd visszatérni. Két hintóval mentek, az elsőben öccse utazott. Ám a határos Varennesben egy postamester felismerte. Állítólag profiljáról, mely a pénzérméken is szerepelt. A francia katonaság visszakényszerítette Párizsba. Itt fel kellett esküdnie az alkotmányra. Ám a Cordeliers klub (Danton és Desmoulins) nagy királyellenes tüntetést szervezett a Mars mezőre. A forradalmi kormányzat véresen verte le a tüntetést. (1791 július 17.)

Új parlament: törvényhozó nemzetgyűlés (1791 október - 1792 augusztus 10.)

  • Eltérő álláspontok alakultak ki a külpolitikát illetően. A Girond megyeiek háborúpártiak voltak, mert bíztak a győzelemben és a forradalom európai kiterjesztésében. A király is háborúpárti volt, de ő azért mert reménykedett a forradalom leverésében.
  • Király elleni felkelés (1792 augusztus 10-én) Oka XVI. Lajos folyton vétózott, például a vidéki nemzetőrök felrendelését is. A tömeg bevette a királyi palotát (Tuileriák). A királyt őrizetbe vették.
  • Pillnitzi Nyilatkozat (1792 augusztus 27.) => II. Lipót, II. Frigyes Vilmos fenyegetése volt a francia nemzetgyűlésnek. Engedjék el a királyt és állítsák vissza jogait, különben támadni fog Ausztria és Poroszország.

26-27.óra: A girondiak köztársasága

könyv: 68. oldal

I. A konvent, nemzetgyűlés összetétele Az új nemzetgyűlést, vagyis törvényhozó testületet Konventnek nevezték. Korábban három párt alkotta: királypártiak (arisztokraták), girondiak (nagypolgárok), jakobinusok (városi szegények), de ez sokat változott. Eltűntek például a királypártiak. Az új összetétel:

  • Girondiak => gazdag polgárok képviselői, a konvent 27% -a
  • Jakobinusok => városi szegények képviselői, a konvent 13% -a
  • Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

II. Porosz-osztrák támadás: 1792 augusztus:  Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1792 augusztusában). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból.

III. A király kivégzése: 1793 január 21.: A párizsi tömeg és a jakobinusok is XVI. Lajos kivégzését követelték. A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád: népének, hazájának elárulása volt. A döntő bizonyíték akkor került elő, amikor november 20 -án egy lakatosmester követelte Jean Roland belügyminisztertől munkadíját. Ugyanis a királynak készített egy titkos fali kazettát, amit XVI. Lajos elfelejtett kifizetni. A kazettát megnézték a forradalmárok és ott levelezést találtak, melyben az uralkodó az osztrákoktól katonai beavatkozást követelt. A levelek bizonyították a király hazaárulását. Így a párizsi Concorde téren lefejezték. Guillotine => Joseph-Ignace Guillotin doktor javasolt egy fájdalommentes lefejezőgépet. Később ezreket fejeztek le a segítségével.

nyaktilo.jpg IV. A francia nemzet és a győzelmek:

A forradalom eltörölte a korábbi nemzetképet. Megszületett a francai nemzet, melynek mindenki (szegények is) tagja lehetett, ha azonosult a forradalom eszméivel. A változás nyomán a nép összefogott és Jemappes -nél Dumouriez vezetésével győztek (1792 november 6.), majd elfoglalták Belgiumot.

V. Válságjelenségek:

  1. A francia forradalom továbbterjedésének veszélye miatt összefogtak az európai királyságok, és 1793-ban létrehozták az első franciaellenes koalíciót. Ebben Ausztria és Poroszország mellett résztvett Anglia, Hollandia, Spanyolország és Portugália is.
  2. A koalíció visszafoglalta Belgiumot, Dumouriet pedig átállta az ellenséghez.
  3. A parasztkatonák erőszakos összegyűjtése (újoncozás) + begyűjtések, rekvirálások miatt egyre több helyen kezdődtek parasztlázadások, a legjelentősebb Vendée megyében indult.
  4. Párizsban éhinség és nyomor uralkodott.

VI. A girondiak bukása:

 A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a girondi Konvent ellen fordult. Az elégedetlenek élére álltak a jakobinusok (Robespierre, Saint-Just, Danton). A tömeg a nemzetőrök támogatásával végül 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.

28.óra: A jakobinus diktatúra

Könyvben: 72. oldal /A jakobinus diktatúra éppen egy évig tartott 1793 nyara és 1794 nyara közt/

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

  • A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
  • Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Előzménye volt, hogy egy girondista nő megölte Robespierre közvetlen harcostársát. Ő volt Jean-Paul Marat. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet és Jean Billyt is/
  • A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

III. Belső viszály a jakobinusok közt: Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki.

IV. Robespierre bukása: Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

29.óra: A Direktórium évei

Könyvben: 74. oldal

I. Az új alkotmány és berendezkedés: Az új rendszer vezetői visszavonták a jakobinus rendelkezések többségét és új irányító testületeket alakítottak:

  • Direktórium
  • Ötszázak Tanácsa
  • Vének Tanácsa

A Thermidori Köztársaság nevét onnan kapta, hogy a jakobinus-naptár július havát használták megnevezésként, melyben a thermidor, azaz hőség jelölte ezt a hónapot. Ekkor kerültek hatalomra ugyanis (1794 júliusában).

II. A Thermidori Köztársaság (Direktórium) idején a hatalom újra a jakobinusok előtt irányító girondi jellegű gazdag nagypolgárok kezébe került.

III. A hatalom jellege, gondjai: Összesen 5 évig tartott a Direktórium időszaka (1794-1799) melyet állandó lázadások jellemeztek. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével.

IV. Az ország legfőbb vezetői ekkoriban: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

V. Napóleon hatalomátvétele: Napóleon 1796-ban tábornokként került az itáliai francia sereg élére. Itt óriási sikereket aratott az osztrákok elleni harcokban. Békére kényszerítette II. Ferencet (campoformioi béke). A nép megismerte Napóleon nevét és megszerette. Fokozta népszerűségét az is, hogy 1798-ban Egyiptomban is sikereket aratott, ahol legyőzte a nagy ellenfél Anglia seregét. (Közben Nelson admirális Abukirnál ugyan elsüllyesztette az angol flottát, de Napóleon akkor is népszerű maradt.)

Viszont odahaza a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: hazatér Egyiptomból és átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

30.óra: Napóleon uralma

I. A hatalmi rend 1799 és 1804 között: Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is. A másik két konzul csak tanácsadó lett. A nép örömmel fogadta az új rendszert, mert az egyszemélyi vezetés belső nyugalmat és rendet teremtett!

II. Napóleon törvényei:

  • Törvényesítették a forradalom alatti tulajdonváltozásokat
  • Létrehozták a Francia Nemzeti Bankot (1800)
  • Ipart támogató törvények születtek
  • Megszületett a Code Civil egy új polgári törvénykönyv. Lényege: Eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat
  • Kialakították a középiskolák, egyetemek modern rendszerét.
  • Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Vállalta hogy visszafogja a vallásellenes mozgalmakat, és anyagilag is támogatja az egyházat, de a pápának is el kellett fogadnia, hogy Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.

III. Napóleon harca a Második Koalícióval:

A 2. franciaellenes koalíciót Ausztria és Anglia mellett Oroszország, Nápoly és a törökök alkották (illetve Portugália). A koalíció rosszul működött az oroszok és az osztrákok nem fogtak össze. Napóleon külön-külön győzte le őket Észak Itáliában. Döntő csata Marengónál zajlott 1800-ban. Ausztria nagy vereséget szenvedett. Ausztria Lunevillnél, Anglia Amiensben kötött békét Napóleonnal.

IV. Napóleon hadvezetési stílusa

  • Napóleon hadereje tömeghadsereg volt. Nagy létszámú, minden rétegből
  • Seregeit a meghódított országgal tartatta el
  • Tehetséges hadvezér volt: gyorsan mozgatta csapatait és ügyesen használta a tüzérséget
  • Katonái szerették, mert osztozott sorsukban, mindig köztük volt

V. Napóleon császárként

  • Koronázása: 1804 december 2-án történt
  • Rendeleti kormányzás
  • Győzelmeket aratott, és ez népszerűvé tette, pedig közben az állandó háborúk felemésztették Franciaország javait
  • A fő ellenfél végig Anglia. Tengeren nem tudta megtámadni, a híres angol flotta miatt. Ez Trafalgarnál 1805-ben le is győzte Napóleon hajóhadát.
  • Családtagjait ültette a meghódított országok trónjaira.

VI. Napóleon harca a 3., 4., 5. koalíciókkal

  •  Napóleon új hajóhadat hozott létre Anglia ellen, válaszul Ausztria viszont erős koalíciót szervezett és megtámadta Franciaországot. Ez volt a 3. koalíció. Ám Napóleon megállította őket és 1805 októberében nagy erejű ellentámadással átlépte a Rajnát majd Ulmnál győzelmet aratott. Ezt követően nyílt útja lett Bécsig, ahová be is vonult. A döntő csatát Bécstől északra vívta meg Austerlitznél (1805.dec.2) az orosz-osztrák haderővel. Óriási győzelmet aratott. Ausztria kénytelen volt aláírni a Pozsonyi békét és ebben lemondani Velencéről.
  • Napóleon három új államot hozott létre a meghódított területeken: Itáliai Királyság, Holland Királyság, Rajnai Szövetség. (Utóbbi a Német-Római Birodalom helyett alakult.) A Holland és Nápolyi trónra testvéreit ültette.
  • A Rajnai Szövetség Napóleon védnöksége alatt működött, ami sértette Poroszország érdekeit. Így létrejött a 4. koalíció (1806). Ám Napólon rögtön támadást indított a poroszok ellen és hármas győzelmet aratott a porosz-orosz seregeken: Jéna, Auerstadt és Friedland mellett. Bevonult Berlinbe és kontinentális zárlatot hirdetett Anglia ellen (megtiltott mindenkinek mindennemű kapcsolatot Angliával) Poroszország és az oroszok kénytelenek voltak aláírni a Tilsti békét (1807)
  • Napóleon a spanyolok ellen is hadjáratot indított (1807). Megszállta az Ibériai félszigetet. De a franciák ellen gerillaháború kezdődött.
  • A spanyol ellenállás újabb koalícióra ösztönözte Ausztriát és Angliát, így összefogtak és megtámadták Franciaországot. Ez volt az 5. koalíció. Az első csatát meg is nyerték, Napóleon elszenvedte első vereségét Aspernnél (1809). Ám Napóleon ellentámadást kezdett és Győrnél a magyarokat, Wagramnál az osztrákokat győzte le. Megkötötték a schönbrunni békét. Ausztria elvesztette benne Galíciát és Salzburgot. Emellett Napóleon arra kényszerítette I. Ferenc császárt, hogy hozzáadja lányát: Mária Lujzát.

VII. Napóleon bukása és a 6.-7.koalíció

  • Nagy francia támadás Oroszország ellen: Königsbergtől Moszkva felé. Borogyinónál francia győzelem
  • Napóleon bevonul Moszkvába, de a város elhagyatott.
  • A franciáknak haza kell vonulniuk Oroszországból, de hideg van és nincs élelmük.
  • A hatodik koalíció a meggyengült franciák ellen alakult, ám közben Napóleon új hadsereget szervezett. Az új sereg mégis veszít a Lipcsei csatában (1813) melyet népek csatájának is szoktak nevezni. A győztes porosz-osztrák erők 1814 március 31 -én vonulnak be Párizsba. Napóleon lemond és Elba szigetére (olasz partok) száműzik.
  • Napóleon csak egy évet marad Elbán, majd 1815 március 20 -án megszökik és visszatér Franciaországba. Rengetegen csatlakoznak seregéhez, így bevonul Párizsba. (XVIII. Lajos elmenekül). Következik a "száznapos napóleoni uralom" időszaka. Végül azonban megszerveződik a hetedik koalíció, és Waterloo -nál (1815 júni.18) végleg legyőzik Napóleon. Ezúttal Szent Ilonára száműzik, ahol 6 évvel később meghal.

napoleoni_koaliciok.jpg

Témazáró nagydolgozat 11 témaköre

/11 db kérdés lesz a 11 témakörből/

1. A francia forradalom előzményei kiváltó okai: 3 válságtényező (az udvar pazarlása, költséges háborúk, rossz termés - éhinség) Röpiratok, a harmadik rend fogalma, céljai

2. A forradalom kezdete: Labdaházi eskü, Bastille ostroma, nagy félelem mozgalma és annak következményei: Emberi Polgári Jogok Nyilatkozata, nemesek lemondása néhány kiváltságukról.

3. A forradalom szakaszai

4. Az alkotmányos monarchia időszaka: pénzügyi válság, az 1791-es alkotmány, az egyházzal való viszony, forradalmi klubok és a pártok, a király szökése, a király elleni felkelés, Pillnitzi Nyilatkozat.

5. A girondi köztársaság időszaka: az új konvent összetétele, a király kivégzése, a válságjelenségek (4 db), a girondiak bukása

6. A jakobinus diktatúra: Leszámolás a külső és belső ellenségekkel, a prairiali törvények, Robespierre bukása

7. A direktórium évei, vagy thermidori köztársaság: A thermidori elnevezés oka és berendezkedése, Napóleon hatalomátvétele

8. Napóleon hatalomra jutása és törvényei

9. Napóleon első harcai, hadvezetési stílusa és császári jellemzői

10. Napóleon harcai a koalíciókkal: A 3., 4., és 5. koalíció elleni hadjáratok, főbb csaták, Austrelitz, Wagram, Lipcse, Waterloo

11. Napóleon bukása: Az orosz hadjárat, Lipcsei csata, Napóleon 100 napos visszatérése és a waterlooi csata