Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Ajánlott anyagok és cikkek

2016. július 17. - Harmat Árpád Péter

A kilencedikes anyaghoz ajánlott:

10-es anyaghoz ajánlott:

11-es anyaghoz ajánlott:

12-es anyaghoz ajánlott:

9.Újkor A Francia forradalom és Napóleon [58]

23-24. óra: A francia forradalom előzményei

Könyv: 63. oldal

I. Válság Franciaországban

  • 1.) A királyi udvar pazarló életet élt, méregdrága fogadásokat tartott naponta a Versailles -i kastélyban. Emiatt elherdálódott az államkincstár vagyonának tekintélyes része! (Kiürült az államkassza.)
  • 2.) A rengeteg költséges háború, - pl. Osztrák örökösödési háború + Hétéves háború + Amerikai függetlenségi háború - tovább szegényítik az államkasszát, így kölcsönök felvételére kényszerül a király. Eladósodik az ország.
  • 3.) A parasztságot túladóztatták, ráadásul a sorozatosan rossz termés 1775-1778 közt (az időjárás miatt) elszegényítik őket. Végeredmény: Franciaországban 1770-1789 közt pénzügyi és szociális válság alakul ki. A nép egy része 1789-re már éhezik!

II. Az 1789-es rendi gyűlés előzményei

  • Röpiratok, Sieyes abbé: Mi a harmadik rend? Politikai hatalmat akartak, mert ők a nemzet
  • Vita a szavazásról: hány képviselője legyen a harmadik rendnek, és együtt ülésezzen e a három rend. Végül: 300 nemes + 300 pap + 600 harmadik rend. De továbbra is rendenkénti marad a szavazás.
  • Választások: minden 25 év feletti férfi szavazhatott, de azok akik nem nemesek csak közvetve szavazhattak. A képviselők fele harmadik rendhez tartozott + sok pap és reform párti nemes

szavazat.JPG

III. Rendi gyűlés: 1789 május - július

  • A harmadik rend közös ülést követelt. A király megtagadta és bezáratta a harmadik rend üléstermét. Válaszul a 3. rend képviselői a közeli Labdaházba vonultak (Versaille tornaterme) esküt tettek (június 20) arra, hogy egy új alkotmány létrehozásáig nem oszlanak fel.
  • A király meghátrált, beleegyezett abba, hogy ezentúl közösen ülésezzen a három rend, vagyis fölénybe kerüljenek a harmadik rend képviselői. Ugyanakkor zsoldosokat rendelt Párizsba.
  • A zsoldosok megjelenésére a nép fellázadt: Camille Desmoulins vezetésével megrohamozta a Bastille börtönét (július 14.)! Kitört a forradalom!

IV. Új átmeneti hatalmi berendezkedés

  • Új városi tanács és nemzetőrség alakult. A polgármester Jean Bailly, nemzetőr parancsnok: Gilbert La Fayette. XVI. Lajos megint meghátrált, elfogadta kinevezésüket. (Mellére tűzték a kokárdást.)
  • Vidéken megindult a "nagy félelem mozgalma": kastélyokat fosztottak ki. Következmény: a nemesek lemondtak kiváltságaik egy részéről (robot, 10-ed, megváltható lett a 9-ed) és elfogadták az "Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789 augusztus 26) Ennek lényege: megszűntek a születési kiváltságok, helyette sajtó-, szólás-, vallás-, gyülekezés szabadsága.
  • Új átmeneti berendezkedés jött létre: a nemzetgyűlés nekilátott egy új alkotmány létrehozásának, miközben a  király részt vehetett az üléseket vétójoggal. (Tiltakozhatott tv.javaslatok ellen, melyeket ebben az esetben újra kellett tárgyalni) A király elfogadta ezt, mert sarokba szorult. Október 5-én Párizs éhező asszonyai betörtek versaillesi palotájába, és Párizsba kényszerítették.

Személyek, akiket tudni kell:

  • XVI. Lajos => Franciaország királya az 1789-ben kezdődő forradalom időszakában (1774-1792)
  • Sieyes abbé => a harmadik rend egyik fontos képviselője
  • Desmoulins => forradalmár, a Bastille elleni ostrom egyik vezetője
  • Jean Bailly => forradalmár, Párizs polgármestere a forradalom kezdetén
  • Gilbert La Fayette => nemzetőrparancsnok a forradalom kezdetén

V. A forradalom szakaszai

  • 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789 július 14 - 1792 augusztus 10.
  • 2.) A girondista köztársaság szakasza: 1792 augusztus 10 - 1793 június 2.
  • 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793 június 2 - 1794 július 27.
  • 4.) Thermidori köztársaság szakasza: 1794 július 2 - 1799 november 9
  • 5.) Napóleon uralma: 1799 november 9 - 1815 június 18. (Waterloo)

KÉPEK:

25.óra: Az alkotmányos monarchia

könyv: 63. oldal

I. Pénzügyi válság megoldása:

Pénz helyett úgynevezett assignatákat bocsátott ki a nemzetgyűlés. Ezek az assignaták az állam által lefoglalt egyházi vagyon egyes részeire váltható (kamatozó) utalványok voltak. Segítségükkel egy időre megoldották a pénzügyi válságot, de idővel infláció (pénz értéktelenedés) kezdődött.

assignata.JPG

Az 1791-es új alkotmány:

Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1789 nyara és 1791 szeptembere közt működött. Létrehozta Franciaország új alkotmányát, mely alkotmányos monarchiává változtatta a francia államot.

  • 1.) Az új alkotmány törvényekben biztosította a szabadságjogokat
  • 2.) Az új rendszerben a királyság mint államforma megmaradt, de a mindenkori uralkodó jogai erősen korlátozottak lettek. A király nem oszlathatta fel a nemzetgyűlést, és bár formailag ő nevezte ki a minisztereket, nem hozhatott semmilyen önálló rendelkezést az adott intézkedéshez tartozó miniszter ellenjegyzése nélkül. A király vétójoga megmaradt, de egy-egy rendelkezésnél csak egyszer élhetett vele.
  • 3.) A képviselők sértetlenséget kaptak (mentelmi jog)
  • 4.) Új közigazgatási rendszer jött létre, a megyék erős önállóságot kaptak. A hatalmi ágakat elkülönítették (a bírói rendszer választott lett)
  • 5.) A választójog kiszélesedett, de cenzusos maradt.

Az egyház alárendeltsége

  • A parlament az új alkotmány értelmében beleszólhatott az egyház belső ügyeibe is.
  • Az egyházmegyék a megyerendszerhez igazodtak, a papokat , püspököket a nép választotta.
  • A papoknak fel kellett esküdniük az új alkotmányra
  • A papok 90% -a a forradalom ellensége lett

Forradalmi klubok alakulása

A legjelentősebb klubot Párizsban a Szent Jakab utcában hozták létre (egy dominikánus kolostorban). Tagjait jakobinusoknak hívták (az utca után, ahol üléseztek kapták nevüket). Jelentős volt még a Jakobinus klubból kivált Cordelier klub. Fontos vezetők: Maximilien Robespierre, Georges Danton, Camille Desmoulins, Louis Saint-Just.

forradalmarok.jpg

A nemzetgyűlés fontos pártjai:

  • Királypártiak (Feuillant) => arisztokraták
  • Girondisták (Girond megyei követei és pártolóik) => gazdag nagypolgárok. Vezetőik: Ducos, Dumouriez
  • Jakobinusok => városi szegények. A sans-culotte lakosság (hosszúnadrágosak, nem a nemesek térdnadrágját viselték). Vezetőik: Robespierre, Danton, Desmoulins,Marat, Saint-Just

sansculotte.JPG

A király szökése (1791 június 20)

XVI. Lajos Belgiumba próbált szökni, ahol királypárti fegyveresei várták. Segítségükkel tervezett majd visszatérni. Két hintóval mentek, az elsőben öccse utazott. Ám a határos Varennesben egy postamester felismerte. Állítólag profiljáról, mely a pénzérméken is szerepelt. A francia katonaság visszakényszerítette Párizsba. Itt fel kellett esküdnie az alkotmányra. Ám a Cordeliers klub (Danton és Desmoulins) nagy királyellenes tüntetést szervezett a Mars mezőre. A forradalmi kormányzat véresen verte le a tüntetést. (1791 július 17.)

Új parlament: törvényhozó nemzetgyűlés (1791 október - 1792 augusztus 10.)

  • Eltérő álláspontok alakultak ki a külpolitikát illetően. A Girond megyeiek háborúpártiak voltak, mert bíztak a győzelemben és a forradalom európai kiterjesztésében. A király is háborúpárti volt, de ő azért mert reménykedett a forradalom leverésében.
  • Király elleni felkelés (1792 augusztus 10-én) Oka XVI. Lajos folyton vétózott, például a vidéki nemzetőrök felrendelését is. A tömeg bevette a királyi palotát (Tuileriák). A királyt őrizetbe vették.
  • Pillnitzi Nyilatkozat (1792 augusztus 27.) => II. Lipót, II. Frigyes Vilmos fenyegetése volt a francia nemzetgyűlésnek. Engedjék el a királyt és állítsák vissza jogait, különben támadni fog Ausztria és Poroszország.

26-27.óra: A girondiak köztársasága

könyv: 68. oldal

I. A konvent, nemzetgyűlés összetétele Az új nemzetgyűlést, vagyis törvényhozó testületet Konventnek nevezték. Korábban három párt alkotta: királypártiak (arisztokraták), girondiak (nagypolgárok), jakobinusok (városi szegények), de ez sokat változott. Eltűntek például a királypártiak. Az új összetétel:

  • Girondiak => gazdag polgárok képviselői, a konvent 27% -a
  • Jakobinusok => városi szegények képviselői, a konvent 13% -a
  • Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

II. Porosz-osztrák támadás: 1792 augusztus:  Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1792 augusztusában). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból.

III. A király kivégzése: 1793 január 21.: A párizsi tömeg és a jakobinusok is XVI. Lajos kivégzését követelték. A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád: népének, hazájának elárulása volt. A döntő bizonyíték akkor került elő, amikor november 20 -án egy lakatosmester követelte Jean Roland belügyminisztertől munkadíját. Ugyanis a királynak készített egy titkos fali kazettát, amit XVI. Lajos elfelejtett kifizetni. A kazettát megnézték a forradalmárok és ott levelezést találtak, melyben az uralkodó az osztrákoktól katonai beavatkozást követelt. A levelek bizonyították a király hazaárulását. Így a párizsi Concorde téren lefejezték. Guillotine => Joseph-Ignace Guillotin doktor javasolt egy fájdalommentes lefejezőgépet. Később ezreket fejeztek le a segítségével.

nyaktilo.jpg IV. A francia nemzet és a győzelmek:

A forradalom eltörölte a korábbi nemzetképet. Megszületett a francai nemzet, melynek mindenki (szegények is) tagja lehetett, ha azonosult a forradalom eszméivel. A változás nyomán a nép összefogott és Jemappes -nél Dumouriez vezetésével győztek (1792 november 6.), majd elfoglalták Belgiumot.

V. Válságjelenségek:

  1. A francia forradalom továbbterjedésének veszélye miatt összefogtak az európai királyságok, és 1793-ban létrehozták az első franciaellenes koalíciót. Ebben Ausztria és Poroszország mellett résztvett Anglia, Hollandia, Spanyolország és Portugália is.
  2. A koalíció visszafoglalta Belgiumot, Dumouriet pedig átállta az ellenséghez.
  3. A parasztkatonák erőszakos összegyűjtése (újoncozás) + begyűjtések, rekvirálások miatt egyre több helyen kezdődtek parasztlázadások, a legjelentősebb Vendée megyében indult.
  4. Párizsban éhinség és nyomor uralkodott.

VI. A girondiak bukása:

 A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a girondi Konvent ellen fordult. Az elégedetlenek élére álltak a jakobinusok (Robespierre, Saint-Just, Danton). A tömeg a nemzetőrök támogatásával végül 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.

28.óra: A jakobinus diktatúra

Könyvben: 72. oldal /A jakobinus diktatúra éppen egy évig tartott 1793 nyara és 1794 nyara közt/

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

  • A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
  • Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Előzménye volt, hogy egy girondista nő megölte Robespierre közvetlen harcostársát. Ő volt Jean-Paul Marat. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. A nemesek mellett azonban egyre több egyszerű polgárt és parasztot is kivégeztek, elég volt hozzá annyi, hogy az illetőt gyanúsnak, királypártinak bélyegezték. /Kivégezték a király feleségét Maria Antoinettet és Jean Billyt is/
  • A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

III. Belső viszály a jakobinusok közt: Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki.

IV. Robespierre bukása: Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait.

29.óra: A Direktórium évei

Könyvben: 74. oldal

I. Az új alkotmány és berendezkedés: Az új rendszer vezetői visszavonták a jakobinus rendelkezések többségét és új irányító testületeket alakítottak:

  • Direktórium
  • Ötszázak Tanácsa
  • Vének Tanácsa

A Thermidori Köztársaság nevét onnan kapta, hogy a jakobinus-naptár július havát használták megnevezésként, melyben a thermidor, azaz hőség jelölte ezt a hónapot. Ekkor kerültek hatalomra ugyanis (1794 júliusában).

II. A Thermidori Köztársaság (Direktórium) idején a hatalom újra a jakobinusok előtt irányító girondi jellegű gazdag nagypolgárok kezébe került.

III. A hatalom jellege, gondjai: Összesen 5 évig tartott a Direktórium időszaka (1794-1799) melyet állandó lázadások jellemeztek. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével.

IV. Az ország legfőbb vezetői ekkoriban: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

V. Napóleon hatalomátvétele: Napóleon 1796-ban tábornokként került az itáliai francia sereg élére. Itt óriási sikereket aratott az osztrákok elleni harcokban. Békére kényszerítette II. Ferencet (campoformioi béke). A nép megismerte Napóleon nevét és megszerette. Fokozta népszerűségét az is, hogy 1798-ban Egyiptomban is sikereket aratott, ahol legyőzte a nagy ellenfél Anglia seregét. (Közben Nelson admirális Abukirnál ugyan elsüllyesztette az angol flottát, de Napóleon akkor is népszerű maradt.)

Viszont odahaza a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: hazatér Egyiptomból és átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

30.óra: Napóleon uralma

I. A hatalmi rend 1799 és 1804 között: Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is. A másik két konzul csak tanácsadó lett. A nép örömmel fogadta az új rendszert, mert az egyszemélyi vezetés belső nyugalmat és rendet teremtett!

II. Napóleon törvényei:

  • Törvényesítették a forradalom alatti tulajdonváltozásokat
  • Létrehozták a Francia Nemzeti Bankot (1800)
  • Ipart támogató törvények születtek
  • Megszületett a Code Civil egy új polgári törvénykönyv. Lényege: Eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat
  • Kialakították a középiskolák, egyetemek modern rendszerét.
  • Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Vállalta hogy visszafogja a vallásellenes mozgalmakat, és anyagilag is támogatja az egyházat, de a pápának is el kellett fogadnia, hogy Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.

III. Napóleon harca a Második Koalícióval:

A 2. franciaellenes koalíciót Ausztria és Anglia mellett Oroszország, Nápoly és a törökök alkották (illetve Portugália). A koalíció rosszul működött az oroszok és az osztrákok nem fogtak össze. Napóleon külön-külön győzte le őket Észak Itáliában. Döntő csata Marengónál zajlott 1800-ban. Ausztria nagy vereséget szenvedett. Ausztria Lunevillnél, Anglia Amiensben kötött békét Napóleonnal.

IV. Napóleon hadvezetési stílusa

  • Napóleon hadereje tömeghadsereg volt. Nagy létszámú, minden rétegből
  • Seregeit a meghódított országgal tartatta el
  • Tehetséges hadvezér volt: gyorsan mozgatta csapatait és ügyesen használta a tüzérséget
  • Katonái szerették, mert osztozott sorsukban, mindig köztük volt

V. Napóleon császárként

  • Koronázása: 1804 december 2-án történt
  • Rendeleti kormányzás
  • Győzelmeket aratott, és ez népszerűvé tette, pedig közben az állandó háborúk felemésztették Franciaország javait
  • A fő ellenfél végig Anglia. Tengeren nem tudta megtámadni, a híres angol flotta miatt. Ez Trafalgarnál 1805-ben le is győzte Napóleon hajóhadát.
  • Családtagjait ültette a meghódított országok trónjaira.

VI. Napóleon harca a 3., 4., 5. koalíciókkal

  •  Napóleon új hajóhadat hozott létre Anglia ellen, válaszul Ausztria viszont erős koalíciót szervezett és megtámadta Franciaországot. Ez volt a 3. koalíció. Ám Napóleon megállította őket és 1805 októberében nagy erejű ellentámadással átlépte a Rajnát majd Ulmnál győzelmet aratott. Ezt követően nyílt útja lett Bécsig, ahová be is vonult. A döntő csatát Bécstől északra vívta meg Austerlitznél (1805.dec.2) az orosz-osztrák haderővel. Óriási győzelmet aratott. Ausztria kénytelen volt aláírni a Pozsonyi békét és ebben lemondani Velencéről.
  • Napóleon három új államot hozott létre a meghódított területeken: Itáliai Királyság, Holland Királyság, Rajnai Szövetség. (Utóbbi a Német-Római Birodalom helyett alakult.) A Holland és Nápolyi trónra testvéreit ültette.
  • A Rajnai Szövetség Napóleon védnöksége alatt működött, ami sértette Poroszország érdekeit. Így létrejött a 4. koalíció (1806). Ám Napólon rögtön támadást indított a poroszok ellen és hármas győzelmet aratott a porosz-orosz seregeken: Jéna, Auerstadt és Friedland mellett. Bevonult Berlinbe és kontinentális zárlatot hirdetett Anglia ellen (megtiltott mindenkinek mindennemű kapcsolatot Angliával) Poroszország és az oroszok kénytelenek voltak aláírni a Tilsti békét (1807)
  • Napóleon a spanyolok ellen is hadjáratot indított (1807). Megszállta az Ibériai félszigetet. De a franciák ellen gerillaháború kezdődött.
  • A spanyol ellenállás újabb koalícióra ösztönözte Ausztriát és Angliát, így összefogtak és megtámadták Franciaországot. Ez volt az 5. koalíció. Az első csatát meg is nyerték, Napóleon elszenvedte első vereségét Aspernnél (1809). Ám Napóleon ellentámadást kezdett és Győrnél a magyarokat, Wagramnál az osztrákokat győzte le. Megkötötték a schönbrunni békét. Ausztria elvesztette benne Galíciát és Salzburgot. Emellett Napóleon arra kényszerítette I. Ferenc császárt, hogy hozzáadja lányát: Mária Lujzát.

VII. Napóleon bukása és a 6.-7.koalíció

  • Nagy francia támadás Oroszország ellen: Königsbergtől Moszkva felé. Borogyinónál francia győzelem
  • Napóleon bevonul Moszkvába, de a város elhagyatott.
  • A franciáknak haza kell vonulniuk Oroszországból, de hideg van és nincs élelmük.
  • A hatodik koalíció a meggyengült franciák ellen alakult, ám közben Napóleon új hadsereget szervezett. Az új sereg mégis veszít a Lipcsei csatában (1813) melyet népek csatájának is szoktak nevezni. A győztes porosz-osztrák erők 1814 március 31 -én vonulnak be Párizsba. Napóleon lemond és Elba szigetére (olasz partok) száműzik.
  • Napóleon csak egy évet marad Elbán, majd 1815 március 20 -án megszökik és visszatér Franciaországba. Rengetegen csatlakoznak seregéhez, így bevonul Párizsba. (XVIII. Lajos elmenekül). Következik a "száznapos napóleoni uralom" időszaka. Végül azonban megszerveződik a hetedik koalíció, és Waterloo -nál (1815 júni.18) végleg legyőzik Napóleon. Ezúttal Szent Ilonára száműzik, ahol 6 évvel később meghal.

napoleoni_koaliciok.jpg

Témazáró nagydolgozat 11 témaköre

/11 db kérdés lesz a 11 témakörből/

1. A francia forradalom előzményei kiváltó okai: 3 válságtényező (az udvar pazarlása, költséges háborúk, rossz termés - éhinség) Röpiratok, a harmadik rend fogalma, céljai

2. A forradalom kezdete: Labdaházi eskü, Bastille ostroma, nagy félelem mozgalma és annak következményei: Emberi Polgári Jogok Nyilatkozata, nemesek lemondása néhány kiváltságukról.

3. A forradalom szakaszai

4. Az alkotmányos monarchia időszaka: pénzügyi válság, az 1791-es alkotmány, az egyházzal való viszony, forradalmi klubok és a pártok, a király szökése, a király elleni felkelés, Pillnitzi Nyilatkozat.

5. A girondi köztársaság időszaka: az új konvent összetétele, a király kivégzése, a válságjelenségek (4 db), a girondiak bukása

6. A jakobinus diktatúra: Leszámolás a külső és belső ellenségekkel, a prairiali törvények, Robespierre bukása

7. A direktórium évei, vagy thermidori köztársaság: A thermidori elnevezés oka és berendezkedése, Napóleon hatalomátvétele

8. Napóleon hatalomra jutása és törvényei

9. Napóleon első harcai, hadvezetési stílusa és császári jellemzői

10. Napóleon harcai a koalíciókkal: A 3., 4., és 5. koalíció elleni hadjáratok, főbb csaták, Austrelitz, Wagram, Lipcse, Waterloo

11. Napóleon bukása: Az orosz hadjárat, Lipcsei csata, Napóleon 100 napos visszatérése és a waterlooi csata

 

7.Újkor Mária Terézia és II. József [55]

mariaterezia2.jpg15-16. óra: Mária Terézia

I.1.Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

mariaterezia.jpg

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

  • 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása
  • 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

I.2.Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum: elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát.

II.Mária Terézia reformjai

  • 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
  • 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
  • 3.) URBÁRIUM (1767)
  • 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777)
  • 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
  • 6.) Államtanács felállítása
  • 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

II.1.Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

vamhatar.jpg

II.3.Urbárium (1767) más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

  • Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
  • Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
  • Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
  • Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
  • Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

jobbagytelek.jpg

II.4.Renedeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott.

II.5.Oktatási reformok:

  • A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
  •  Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

III.Mária Terézia viszonya a magyarsághoz.

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

III.1.Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

17-19. A felvilágosult abszolutizmus Európában

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

  • II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
  • II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
  • Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

masodik_jozsef.jpgII. József uralkodása

I..Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

II. Viszonya a magyarokkal:Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

  • 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
  • 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

  • 1.) Türelmi rendelet (1781)
  • 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
  • 3.) Jobbágyrendelet (1785)
  • 4.) Nyelvrendelet (1784)
  • 5.) Közigazgatási reform (1785)
  • 6.) Adóreform

III. Egyházi reformok:

Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok)

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak.

IV. Jobbágyrendelet (1784):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

V. Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

V. Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: A birodalma lázongott tervei ellen, és a törökök elleni háborúban a megyék megtagadták az újoncot és adót. Végül a fronton szerzett betegségben elhunyt a király, mielőtt kitört volna hatalma ellen a lázadást. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

Szükséges tankönyvek [19]

A 2015/2016 -os tanévre tervezett tankönyvek (LINK: ITT)

/Harmat Árpád Péter/

 

1.) Szakiskolai képzéshez: Csorba F. László, Dr. Hunya Márta, Kerber Zoltán Kerberné Varga Anna, Kerpen Gábor, Mayer József, Singer Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv 9-10. évfolyam. Első kötet. /FI-511010901/

9_99tk_szakmunkas.jpg

2.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a kilencedikesek számára: Száray Miklós Történelem 9. a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára /NT-17142/

9_99tk_9es.jpg

3.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a 10-esek számára: Száray Miklós Történelem 10. a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára /NT-17242/

9_99tk_10es.jpg

4.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a 11-esek számára: Ujvári Pál Történelem a 11. évfolyam számára /MK-2915-5/

9_99tk_11es.jpg

5.) Érettségiző képzéshez (4 éves), a 12-esek számára: Bihari Péter - Doba Dóra Történelem a 12. évfolyam számára /MK-2914-7/

9_99tk_12es.jpg

6.) Három éves érettségiző képzésben a 9a és 10l osztályok számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea: Történelemkönyve szükséges Kiadó: Mozaik, Budapest, 2013. Jó könyvnek tartom, könnyen tanulható belőle az anyag. Tele van szemléltető ábrákkal, térképekkel és rajzokkal. Összesen 67 leckét tartalmaz az őskortól a középkor legvégéig (1492) Mátyást még tartalmazza. /MS-267OU/

torikonyv_9.jpg

 

 

Kilencedikes tananyag - 3. rész [17]

A korai és az érett középkor

A középkori berendezkedés - gazdaság, társadalom:

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.)

I. A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

  • saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
  • jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
  • közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:

  • Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
  • Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
  • Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
  • Földesúrnak ajándék (munera)
  • Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
  • Királynak telekadó (nálunk füstadó)
  • Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

II. A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

III. Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

A frankok:

I. A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, a mai Franciaország területén. Első uralkodói dinasztiája a Meroving volt. A mai Franciaország területére érkező frankok összeolvadnak a helyi lakos gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban (Meroving dinasztia)

II. A Frank Állam jellemzői:

  • Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
  • A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
  • A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. (térkép-poitiers)

III. Nagy Károly birodalma:

  • Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját.
  • III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
  • Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
  • Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben

IV. A Frank Birodalom felbomlása:

  • Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
  • Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
  • 962-ben: Franciaország és a Német-Római Birodalom. Utóbbi a Keleti-Frank Királyság és Itália egyesülésével születik meg.TÉRKÉP (Nov.6 -40. óra)

A Bizánci Birodalom:

Kialakulása: 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról ConstantínusrólKonstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta

Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.

A birodalmat virágzó kereskedelem és ipar, illetve árutermelés jellemezte, jelentős állami megrendelésekkel.

A társadalmat Bizáncban három fő réteg alkotta: rabszolgák, szabadok, nagybirtokos hivatalnokok

Első nagy császár: Justinianus (6. század közepe). Összegyűjtötte a római jogszabályokat. Uralma alatt csökkent a birodalom területe, gyakori volt a korrupció (megvesztegetés) és lakosságot túladóztatták.

Justinianus alatt emelték Konstantinápoly főtemplomát a Hagia Sofiát.

Bizánc válságos korszaka:

A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. Az arabokat III. Leo állította meg 740-ben. A 10. századtól újra nagyhatalom.

A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.

A bizánci császár despotikus hatalommal bírt: egyszerre uralta az egyházat és a hűbéri-rendszert is.

A középkori egyház

Pápaság: Jézus halála után Szent Péter Rómában fontos keresztény közösséget teremtett, miközben szerte a nagyvárosokban szintén születtek keresztény csoportok. Mindegyik élén egy-egy püspök állt. Róma püspökéből lett a mindenkori pápa. Az ünálló Pápai Állam 756-ban jön létre III. István pápa III. Pippin alkuja nyomán.

A középkori egyház Két részből állt és mindkettőt a pápa vezette. Egyik része a világi papság volt a másik a szerzetességek rendszere. A világi papság egész Európát püspökségekre osztotta, a szerzetességek függetlenek voltak tőlük.

A szerzetességek: I. Nagy Szent Gergely pápa a 6. században a szerzetesekre bízta az európai népek megtérítését. Ők a 10. századra kereszténnyé tették a kontinenst.Végül 529-ben Monte Cassinóban (Itália) létrejött az első szerzetes rend a Bencés rend. Alapítója Szent Benedek három szabályt írt elő: engedelmesség, szegénység, tisztaság. Jelszavuk: "ORA ET LABORA" => imádkozz és dolgozz! (Későbbi szerzetei rendek, pl.: ferencesek, domonkosok.)

Niceai zsinat: A keresztény egyház főpapjai időről időre zsinatokon egybegyűlve döntöttek hitbeli kérdésekről. Az ezeken hozott döntéseket mindenkinek kötelezően el kellett fogadnia. Aki mégsem fogadta el, az eretneknek minősült. Őket kizárták az egyházból és üldözték. Niceai zsinat: 325-ben: Az Atya Fiú és a Szentlélek egyazon Isten három megjelenési formája

Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

-------------- Száray 9. könyv 125. oldal ---------------

Az arab világ és az iszlám (könyv: Száray 9.)

I. Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

II. Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel vissazteért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

III. Az iszlám 5 parancsolata:

  • Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
  • Alamizsna adása a szegényeknek
  • Böjt tartása Ramadán havában
  • Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
  • Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

IV. Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matmatika, arab számok.  

Az iszlám egyéb jellemzői:

  • Türelem és megbocsátás hirdetése
  • Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
  • Többnejűség (poligámia) hirdetése
  • Szent könyve a Korán

A pápaság és a császárság a 11-15. században

Az egyház állapota a 10-11. században: Züllés és szimónia (egyházi méltóságok vásárlása) jellemezte a 10-11. századi egyházat. A papok egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok: Cluny kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely a hitéletet szigorította, és VII. Gergelytől indult ki a másik reform, mely viszont a pápai hatalom megerősítését célozta. Gregorián reformok. Reformok lényege: 1.) Papokhoz méltó élet kötelezővé tétele 2.) A szimónia tiltása 3.) A pápai hatalom megerősítése.

Invesztitúra háborúk: A pápák és a Német-Római császárok közt zajlottak a főpapok kinevezése (invesztitúrája) miatt. Invesztitúra = kinevezés, beiktatás.

Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, annak ellenére, hogy a császár korábban kijelentette: csak a hozzájárulásával választható pápa.

VII. Gergely ráadásul 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.

IV. Henrik nem fogadta el a döntéseket, mert elvesztette volna befolyását a püspökök felett, akik segítették őt a főurakkal szemben. Így megfosztotta a pápát tisztségétől, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.

A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt, ám a következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.

A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

Keresztes háborúk (1096-1291)

A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.

Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)

Első hadjjárat: 1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)

Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. LINK

A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.

A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye:

  • Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban. 
  • A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. 
  • A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

A rendi állam (139. oldal)

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295): 

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302): 

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés.

Válságok, huszitizmus, Mongol Birodalom és az oszmánok

Nyugat-Európa válsága (LINK)

A XIV - XV századi Nyugat Európa válsága: Az 1300 és 1400 -as években Nyugat-Európát több válság súlytotta: 

  • Százéves háború Anglia - Franciaország közt: 1337-1453
  • Angliában hosszú trónharc: Rózsák háborúja: 1455-1485
  • Német-Római Birodalom válsága (142.o.)
  • Nagy pestis járvány: 1348
  • Arabok kiűzése Spanyolországból (Recoquista)
  • A százéves háború (1337-1453):

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.

A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.

Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)

A Német-Római Birodalom válsága:

A Német-Római Birodalom a XIII. századra válságba került, mely során még császárt sem tudtak választani évtizedekig.

Végül 1273-ban trónra került Habsburg Rudolf, aki családi birtokba vette az osztrák tartományokat, Ehhez le kellett győznie a cseh Ottokár királyt a morvemzei csatában (1278) mégpedig magyar segítséggel. A Habsburgok innentől lettek Ausztria urai.

Később egy évszázadra a Luxemburg - dinasztia kezébe került a császári cím, és 1356-ban megszületett a Német Aranybulla, mely szabályozta a császárválasztást. Innentől hét mindenkori neémet fejedelem választhatta a császárt (brandenburgi, szász, cseh uralkodók + rajnai palotagróf és 3 érsek)

A nagy pestis - járvány:  1347-ben genovai kereskedők hozták Európába Ázsiából a pestis baktériumát, melyat a patkány bolhája terjesztett. Öszesen 20 millió embert ölt meg Európában néhány év alatt. (1894 óta gyógyítható csak a betegség.)

Reconquista: Az első keresztes háborúval, 1095-ben indult meg a spanyolok harca az arabok kiűzéséért. A háború egészen 1492-ig tartott, 400 éven kersztül, mire az utolsó arab (mór) seregeket is elűzték az ibériai félszigetről. Közben 1479-ben megszületett az egységes Spanyol Királyság.

A lengyel és cseh rendi állam

Nyugati egyházszakadás (1378): IV. Fülöp francia király a Flandria elleni hadjáratához pénzre volt szüksége. Mivel a pénzt az egyház megadóztatásából tervezte beszerezni, összeveszett a pápával. Végül saját országa érsekét nyilvánította pápának, Avignon városában.  A nyugati egyház egy időre kettészakadt: 1378 és 1417 közt. Ez volt az az időszak, mikor az egyházat válságok rázták meg. Ekkor bukkant fel a huszitizmus is.

I. Huszitizmus: Csehországban az 1400-es évek elején bukkant fel egy Husz János nevű prédikátor, aki kritizálta az egyházat és olyan tanokat hirdetett melyeket százezrek követtek. Ez lett huszitizmus. A huszitizmus alaptételei:

  • Visszatérés a Szentíráshoz (Bibliához)
  • Az egyháznak ne legyen világi befolyása
  • A pápa hatalma csak egyházi ügyekre korlátozódjon
  • Két szín alatti áldozás legyen, vagyis a hívek ne csak az ostyát, Isten testét, hanem a bort is (Isten vérét) magukhoz vehessék a misén
  • Mindenhol anyanyelvi legyen a mise (pl. Csehországben cseh nyelven, Magyarországon magyarul ... stb)

II. Husz János halála: Huszt Rómába hívták, hogy ott fejtse ki álláspontját, ám mihelyt megjelent a Szentszék előtt, azonnalmágjahalálra ítélték. Kivégzése 1415-ben történt. Halála után hívei harcot kezdtek Csehországban két célból: egyrészt azért, hogy Csehországban ne Luxemburg Zsigmond legyen az uralkodó, másrészt azért, hogy a huszita tanok nyíltan terjedhessenek. Zsigmond serege betört Csehországba ám Jan Zsizska huszita vezér sorozatos vereségeket mért rá. Közben a husziták két táborra szakadtak: az egyik volt a mérsékeltebb kelyhesek, a másik pedig radikális táboriták. Zsigmond megegyezett a kelyhesekkel és prágai kompaktákban engedményeket tett számukra (1433). Így már csak a táboritákkal kellett leszámolnia a lipanyi csatában (1434).

III. Lengyelország: A lengyel honfoglalást követően Lokietek Ulászló egyesítette 1300 körül a lengyel fejedelemségeket. A következő nagy lengyel uralkodó III. (Nagy) Kázmér létrehozta az országos irányító szerveket az 1300-as évek közepén. Ekkor jött létre a kancellária és a szejm vagy országgyűlés, illetve ekkor jött Lengyelország első egyeteme is Krakkóban. Az 1300-as évek végén Lengyelország és Magyarország unióra lépett egymással Nagy Lajos idején. Később a 15. század elején Lengyelország a litvánokkal hozott létre uniót és hatalmas birodalmat alkotott. Ez a birodalom 1410-ben legyőzte a szomszédos Német Lovagrend államát. Lengyelország a 16. század során megőrizte nagyhatalmi státuszát, ám a 17. századra meggyengült mert a lengyel nemesség csak saját érdekei mentén politizált.

Kelet Európa és a Balkán

Kelet-Európa: Az oroszok lakta területeken 882-ben jött létre a Kijevi Rusz, amikor Oleg fejedelem ide tette át székhelyét Novgorodból. A Kijevi Rusz egy nagy kiterjedésű fejedelemség volt egészen 1169-ig, amikor az orosz nagyurak több önálló fejedelemséget alakítottak a Ljubecsi találkozón. A 300 éven keresztül fennálló nagyfejedelemség közben felvette a görög-keleti kereszténységet (988-ban)

A Mongol Birodalom 1223-ban érte el a szétesett ruszt, és a Kalka folyónál nagy vereséget mért az orosz fejedelmekre.Következett a 150 éves mongol uralom, melyet a moszkvai fejedelem (Dimitrij Donszkoj) számolt fel 1380-ban, amikor először győzte le a mongolokat a Kulikovói csatában. Innentől Moszkva a többi orosz fejedelemség fölé emelkedett, majd III. Iván (1462-1505) egyesítette is az oroszokat és felvette a cár címet.

Az oszmánok megjelenése: A 14. század legelején egy török törzs jelent meg Kis-Ázsiában és telepedett le a szeldzsuk törökök szomszédságában. Nevüket első nagy vezetőjükről oszmánról kapták. Első nagy szultánjuk I. Murád elfoglalta Drinápolyt, majd az első rigómezei csatában 1389-ben legyőzte a balkáni népek seregeit. Az ezt követő 100 évben az oszmánok jelentős birodalmat hoztak létre, mely egészen a magyar határokig terjedt.

A Török Birodalom jellemzői:

A Török Birodalom teljes területe a szultán tulajdona volt, de a földekből szolgálati birtokokat adományozott hűséges vezetőinek, katonáinak és hivatalnokainak. A kisebb szolgálati birtokokat tímár birtokoknak, a nagyobbakat ziamet birtokoknak nevezték. Azok a földek pedig melyek a szultán irányítása alatt maradtak a hász birtok elnevezést kapták.

A birodalom vilayetekre és azon belül szandzsákokra oszlott

Az Oszmán Birodalom legfőbb vezetője a mindenkori szultán volt, akit egy tanácsadó testület a diván segített. Fontos vezető volt még a nagyvezír aki afféle hadügyminiszterként ténykedett.

Elnevezések a Török Birodalomban:

  • - katonai elnevezések: szpáhik: birtokkal rendelkező, török lovaskatonák, janicsárok: jól kiképzett gyalogos katonák voltak, akiket sokszor keresztény területekről, gyerekkorukban hurcoltak el és neveltek török harcossá;
  • - szultáni udvar elnevezése: Porta
  • - hivatalnokok: defterdárok: adószedéssel és adóösszeírással foglalkozó török hivatalnokok, kádik: bírók
  • - török nagyurak: bégek: ők voltak a legnagyobb urak (tartományok vezetői); pasák: egy-egy vilayet vagy szandzsák élén álló török vezetők

Török adózás: Az oszmánok minden általuk meghódított területen többféle adót szedtek. Az egyik ilyen adó a hitetlenek (nem muszlimok) fejadója volt. Az adók mellett dolgoztatták is a helyi lakosságot.

Balkáni államok: Görögország mellett négy jelentős balkáni állam létezett: Szerbia, Bulgária, Havasalföld és Moldva, melyek mind a görög-keleti kereszténységet vették fel és Bizánctól vívták ki függetlenségüket. A Balkáni államok a 14. század végén be kellett, hogy hódoljanak a törököknek. 

A Mongol Birodalom

Belső-Ázsia népe, melynek első nagy vezetője Dzsingisz kán (Temüdzsin) 1206-ban nagykán lett, egyesítette a mongol törzseket és meghódította Ázsia nagy részét. A mongoloké lett Kína és India.

Dzsingisz kán halála után, 1227 -től fia, Ögödej lett a nagykán, aki elhatározta Európa meghódítását is. Miután 1240-ben felégették Kijevet, a tatár támadás három irányban zajlott 150 ezer katonával: északon Lengyelországra zúdultak, középen Batu kán vezetésével Magyarországra törtek be (90 ezer harcossal), délen pedig Erdélyt dúlták fel.

Magyarországon a legnagyobb csata Muhinál zajlott (1241 április 11-én). Ezt elveszítették a magyarok, és IV. Béla menekülni kényszerült az Adria partján álló Trau várába.

A tatárok 1241 végén már a Dunántúlt pusztították, majd 1242 tavaszán váratlanul hazatértek. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.

Ögödej nagykán halála után a Mongol Birodalom szétesett. Mivel a Kulrultaj (kánválasztó gyűlés) Ögödej fiát választotta nagykánná, Batu megsértődött és az általa meghódított térségeket elszakította a birodalomtól és Arany Horda néven önálló birodalmat szervezett. A hajdanán egységes Mongol Birodalom többi része is uluszokra esett szét, melyek áttértek a muszlim hitre.

A Közép-ázsiai ulusz Timur Lenk alatt 1400 körül még feltámadt egyszer és nagy hódításokba kezdett, ám néhány év után szintén összeomlott!

Az Árpád-ház uralkodása

 

1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. Reguly Antal a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét.

2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.

3.) Az ősmagyarok Levédiában és Etelközben kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.

Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást.  Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.

4.) Levédiában kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult.

5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt. A ősi magyarok életmódjára a nomadizálás volt jellemző. Részben földet műveltek, nagyobbrészt vándoroltak, legeltettek és rablóportyákat indítottak. A társadalom élén a 7 törzsfő és a számtalan nemzettségfő állt, alattuk következtek a szegény közrendűek és a rabszolgák. Az ősmagyarokat a sámánizmus jellemezte.

Amikor a magyar törzsek Etelköz-Levédia területéről megindultak a Kárpát-medence felé, a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzs: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján.

A honfoglalás és a kalandozó magyarok

1.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák.

Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott.

800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét.

A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is. 

2.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserbenhagytak bennünket, így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé. 

3.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglalás első években, egészen 899-ig a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a "senki földje volt", mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.  

4.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.

5.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor - német - frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT)

6.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt.

7.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy)  Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat.

Géza fejedelem és Szent István

1.) Árpád vezér unokája, Géza 972-ben lett fejedelem. Géza a magyarság fennmaradása érdekében arról döntött, hogy népével felveszi a kereszténységet és országával beilleszkedik Európába. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. 

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. Ekkor történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is. 

3.) A hittérítéssel egyidőben megkezdődött a törzsfők hatalmának fegyveres megtörése is. Géza megkezdte hatalma kiterjesztését a többi magyar törzsre is, családjának központja Esztergom lett.

4.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.

Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette.)

5.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát. Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!

Az Államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

  1. Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
  2. A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
  3. Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye köpontját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgló vitétzek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban kamaszként meghalt. Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie: II. Konrád császár 1030-as támadásával. Konrád egy új dinasztiát tagja volt, mely nem állr rokonságban Istvánnal. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket. 

Trónviszályok évei

FOLYTATÁS ITT

Tizenegyedikes anyag - negyedik rész [16]

Az amerikai polgárháború (folytatás)

V. Az abolicionista mozgalom: 

A rabszolgasorban tartott feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom északon. A mozgalom aktivistái gyűléseken vettek részt és gyakran próbálták segíteni a rabszolgák északra szökését.

V. A polgárháború kirobbanása: Abraham Lincoln illinois -i képviselő, 1860-ra az északi republikánus párt elnökjelöltjeként a kampány során tette azt a kijelentést, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az egész unióban egyetlen berendezkedést akar majd látni. Kijelentését a déliek félreértették: azt hitték el akarja törölni mindenhol a rabszolgaságot. Válaszul 1861 elején 11 déli állam bejelentette: kilépnek az unióból és megalapítják a Konföderációt. A polgárháború 1861 április 12-én tört ki, amikor a déliek megtámadták a Sumter erődöt, melyet maguknak akartak, mivel déli területen állt.

VI. A polgárháború eseményei:

A háború első szakasza: 1861-1863. Az első csatákat a déliek nyerték, mert katonáik tapasztaltabbak voltak. A feketék féken-tartása miatt minden déli értett a fegyverforgatáshoz! Három csatában győztek:

  • Első Bull-Runi csata (1861 július 21) - Washington közelében
  • Hétnapos csata (1862 június 2) - Richmond közelében
  • Második Bull-Runi csata (1862 szeptember 4.)

A háború második szakasza: 1863-1865. Éreztetni kezdte hatását az északiak létszámbeli és ipari fölénye. Közben Lincoln kiadta a "Telepítési törvényt" (1862), mely miatt tömegek álltak az északiak oldalára. Ha valaki földet foglal a nyugati határszélen és 5 évig megműveli, akkor 113 hold az övé lehet örökre. Másik törvénye: a rabszolga-felszabadítást rendelte el "Emancipációs proklamáció" (1863 január 1.)

Fordulat a polgárháborúban:

Az 1863 nyarán két nagy csatában is döntő győzelmet arattak a jenkik: Vicksburgnál és Gettysburgnál! Később pedig Ulysses Grant Washington környékén, William Sherman pedig középen kettévágva és Atlantán keresztül törve győzte le a délieket. Legendás déli tábornok: Robert Lee. Fegyverletétel: 1865 április 15.

Északi győzelem okai:

  • Az északiaknak több katonájuk volt
  • Több katonai felszerelést tudtak előállítani északon (több gyár)
  • Lezárták egy tengeri blokáddal a déliek partjait, így a déliek nem kereskedhettek Európával

VI. A polgárháború után:

Az északiak 10 évre megszállták délt és felszabadították a rabszolgákat. A feketék szabadokká válva bűnözőkké váltak. Ellenük alakult a déliek által fenntartott Ku-Klux-Klan (titkos szekta a négerek megfélemlítésére)

Egy déli származású merénylő megölte Lincolnt (fegyverletétel után 6 nappal)

Amerika egységes állammá válva megindult a fejlődés útján, és a századfordulóra világhatalommá vált!

​D O L G O Z A T

-----------------------------------------------------

A gyarmatosítás

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.

Gyarmatosító hatalmak: Az 1850-es évektől az első világháborúig Európa országainak egy része fokozott gyarmatosításba kezdett. Ekkoriban zajlott Afrika és India gyarmatosítása is.

Visszaszoruló gyarmatosító hatalmak: Spanyolország, Portugália. Ezek az 1800-as évek elején elvesztették gyarmataik többségét (pl: Dél-Amerikát).

Terjeszkedő gyarmatosító hatalmak: Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium.

Új gyarmatosító országok: Németország (1871-től), Olaszország (1861-től).

Nagy-Britannia gazdasága: Az ipari forradalom Angliából indult ki, és az 1850-es évekig a leggyorsabb fejlődést is Anglia produkálta. Később Németország és az USA leelőzték Nagy Britanniát. Míg 1840-ben még a világ-kereskedelm 45% -át birtokolta Anglia, addig 1870-re ez a szám 32% -ra csökkent. (Vele szemben az USA esetében 11% -ról 23% -ta rörtént a növekedés.)

Brit választójogi reform: Anglia az 1800-as évek elején azzal küzdött, hogy munkássága választójogot követelt magának (chartista mozgalom). Később, 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is. Közben politikai váltógazdaság: konzervatívok (toryk) és liberálisok (whigek) váltották egymást a kormányon. Komoly problémát jelentett az ír kérdés is: Írország mint legközelebbi gyarmat elszakadást akart. (Közben éhínség az ír szigeten, és nagyarányú kivándorlás az USA -ba.)

A Brit gyarmatbirodalom: Az angolok gyarmatbirodalma a századfordulóra 30 millió km2 lett! Főbb területeik: Kanada, Afrikában a Kairó-Fokváros vonal, India és Ausztrália. Ezek közül a legfontosabb India volt, melyet 1849-re tudott teljesen megszerezni Anglia, mégpedig két okból: modern fegyverei voltak + kijátszotta egymás ellen az egymással is viszályban álló helyi maharadzsákat. Problémák Indiában: éhínségek, szipojfelkelés (1857), mely az angolokat szolgáló helyi katonák lázadása volt.

Francia gyarmatosítás

Franciaország 1830-tól kezdett nagy arányú gyarmatosításokba

Első nagy jelentőségű gyarmata az Afrikában fekvő Algéria lett, melyet 1830 és 1871 közt tudott megszerezni és egészen 1962-ig francia területként működött.

Több százezer francia polgár telepedett le Algériában.

A francia gyarmatosítás további célpontjai és megszerzett területei a következők voltak: Indokína (Vietnám-Laosz), Madagaszkár, Csendes-óceáni szigetek.

Orosz gyarmatosítás

Az orosz cárok a 16. század közepétől kezdték el gyarmatosítani a hatalmas szibériai területeket. (Uráltól - Csendes-óceánig terjedt)

Az orosz gyarmatosítás másik célpontja Közép-Ázsia lett, ahol muszlim kánságok feküdtek, pl.: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén fejedelemségek.

Végül az orosz hódítások kiterjedtek a Kaukázus vidékeire is, pl.: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Csecsenföld

Latin-Amerika

Az USA határairól délre, egészen az Antarktiszig terjedő területet nevezzük Latin-Amerikának. Ezt térséget a 16. században Spanyolország és Portugália gyarmatosította.

A 300 éves spanyol-portugál uralom után 1816-1825 közt mindenhol felszabadító mozgalmak kezdődtek a gyarmatosítók ellen.

Simon Bolivar vezetésével Dél-Amerika több pontján győzött a felkelés, új, független államok születtek, például: Mexikó, Brazília, Artgentína.

Latin-Amerika az 1800-as évek közepétől egyre jobban az USA befolyása alá került, mely nem engedte, hogy az európai hatalmak újra gyarmatosítsák a kontinenst.

Dél-Amerika szerte a kreol és mesztic (fehér-indián keverék) lakosság nagy része a peón-rendszerben élt, vagyis félszabad, - majdnem jobbágyi sorban.

Kína és Japán

Kínában az utolsó császár-dinasztia a 17. századtól 1912-ig uralkodó Csing-dinasztia volt. Az ország a Csingek uralma alatt, az 1800-as évek elejére egy világtól elzárkózott állammá változott.

Később, 1840-re Anglia úgy akarta megszerezni a kínaiak árucikkeit, hogy ópiumot csempészett az országba és ennek fejében hozta ki az országból a kínai termékeket (pl. porcelánt, selymet, teát). A császár egy idő után elkobozta az ópiumot amit Anglia nem hagyott. Kirobbantak az ópiumháborúk (1840-1860), amit Anglia nyert meg. Kína megnyitotta kapuit.

Kínát befolyási övezetekre osztották a nagyahatalmak Anglia, Franciaország, az USA, Németország és Japán. A kínaiak felkelésekkel válaszoltak, ilyen volt a Tajping-felkelés 1850 és 1864 között.

Japán: A Kínával szomszédos Japán szigetek sikeresen tudtak bezárkózni az európaiak elől. Később viszont 1854-re az USA flottája rákényszerítette kikötői megnyitására. Japán az 1867-től uralkodó Mucuhito császár nyomására modernizálódni kezdett, a szamurájokból vállalkozók lettek, a feudális nagyurakat visszaszorították. Ez volt a felvilágosult kormányzás, azaz Meidzsi korszak. Így Japán elkerülte a gyarmati sort, sőt önálló nagyhatalommá vált.

D O L G O Z A T

Gazdasági változások - a második ipari forradalom

 

I. Az ipari forradalom második szakaszának jellemzői: Az 1850-es évektől, új jelenségekkel folytatódó ipari forradalmat az ipari forradalom második szakaszának is szokták nevezni. Jellemzői 1850 és 1900 közt:

Az ipari forradalom első szakaszában megjelent energiaforrás: a gőz tökéletesebb kihasználásával gyorsabb mozdonyok jelentek meg (100 km/h) és hatalmas gőzhajók szállították az utasokat. A Titanic volt a korabeli világ legnagyobb gőzhajója. (1517 utassal elsüllyed 1912-ben)

Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)

Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar

Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban

A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel

Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

Új energiahordozók - szállítás - hírközlés:

Elektromosság-hírközlés: Thomas Alva Edison amerikai tudós 1879-ben alkotta meg a világ első szénszálas izzóját. (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal) Megjelentek az elektromos motorok, melyek kisebb gépekbe lettek szerelhetőek (fúró, csiszoló). Nagyot fejlődött a hírközlés is: Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót! Napjainkban is tart az ipari forradalom, jelenleg az űrkutatás korszakában jár: LINK (Sárneczky Krisztián csillagász)

Robbanómotorok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. A századfordulón világszerte megkezdődött az autógyártás. Megjelentek a benzinmotoros repülők is (1903-ban Wright testvérek révén)

Hadiipar: Alfred Nobel svéd fizikus 1867-ben találta fel a dinamitot. Richard Gatling 1861-ben találta fel az első géppuskát, majd Stevens Maxim 1884-ben tovább fejlesztette.Megjelentek az első csatahajók.

Pénzügyi rendszerek kialakulása: Az ipari és banktőke összeolvadása a századfordulón kezdődött. Számos cég olvadt össze, óriás vállalatokká alakulva, így egy-egy területen monopóliumok jöttek létre. Kialakult a monopolkapitalizmus. Formái:

kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat

szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok

trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok

konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

Nemzetközi folyamatok: A második ipari forradalom hatására óriásira növekedett az Európából Amerikába vándorlás: angolok, írek, németek, olaszok, lengyelek és magyarok áramlottak az USA -ba. (50 millió fő 1850-1900 közt.)

VII. A városiasodás

Az ipari forradalom egyik hatása lett, hogy a fejlett országokban a vidéki lakossága a váosokba kezdett települni a jobb munbkalehetőségek miatt. Ez volt  avárosiasodás vagy urbanizáció folyamata.

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi. Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése:

Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)

Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)

Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

Városrendezési tervek születtek azért, hogy a nagyvárosokban ne legyen akkora zsúfoltság, és szabályozzák a házépítéseket.

Társadalmi változások

Előretört a polgárság az 1800-as évek közepére Nyugat-Európában a földesurak a nagyvállalkozók, a jobbágyok pedig a munkások és földbérlők közé olvadtak be.

Megerősödött a burzsuázia, a gazdag nagypolgárság, akik a vállalatok, gyárak, bankok tulajdonosai voltak. A bankárokat fináncoligarcháknak is nevezték, mert óriási befolyásuk lett a politikára is.

Megnőtt a munkásság száma, sőt képesek lettek közösen kiállni jogaikért (pl. chartista mozgalom, szakszervezetek) Az egyes országok kommunista csoportjainak közös fellépését jelentte az I. és II. Internacinálé

Szinte minden Nyugat-európai országban kiszélesedett a választójog, sok országban általánossá vált a választójog gyakorlása (eltűnt a cenzus)

Megjelentek a tröszt ellenes törvények, hogy tiszta legyen a gazdasági élet.

Nőkérdés: Megjelent a női emancipáció, feminizmus, mely ugyanolyan jogokat követelt a nőknek, mint ami a férfiaknak adott volt. (Választójog, keresetek)

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Wikipédia Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki.

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn. 

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

  • A pozitivizmus:
  • Az irracionalizmus:
  • A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, Sigmund Freud
  • A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film.
  • A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

Az imperializmus és a nagyhatalmak (Tk. 237.)

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.) Ezekben az országokban megjelent a nacionalizmus, azaz saját népeik hagyományainak, múltjának, érdemeinek felértékelése.

Gyarmatosító országok: 

Régi gyarmatosító nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország. Óriási területeket szereztek meg szerte a világban.

Új gyarmatosítók és gazdasági nagyhatalmak: Németország, Olaszország, Japán. 

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

A nagyhatalmak jellemzői: :

Anglia: a legnagyobb gyarmatrendszerrel rendelkezett, 1914-re 30 millió km2 -t birtokolt a világban. Legfőbb gyarmata: India, Nigéria, Kelet-Afriak területei. A hódítások közben 1884-re kialakult az általános választójog, a 8 órás munkaidő, ám az írek elszakadási törekvése gondokat ​okozott Anglia számára

Franciaország: az 1870-es veresége Németországtól revansra (visszavágásra) ösztönözte a franciákat. Kialakult a francia nacionalizmus. Közben gyarmati terjeszkedés zajlott: Észak-Afrikában és Indikínában is.

Németország: Az egységes Német állam, csak 1871-re alakult ki, így késve kezdett gyarmatosításokba. Közben gazdasági ereje a századfordulóra élenjáró lett Eur ópában.

Oroszország:Aaz 1848-as magyar szabadságharcot leverő I. Miklós cár fia, II. Sándor 1855 és 1881 közt komoly reformokat hajtott végre, melyek révén Oroszország fejlődni kezdett. Ugyanakkor a parasztság nyomorgott. Az orosz értelmiség egy része a parasztság élére akart állni és a cár ellen fordult, ők voltak a narodnyikok. Merényleteket hajtottak végre, II. Sándort is megölték. Később, 1905-ben az orosz polgárság csökkenteni akarta a cári hatalmat (forradalom), majd az 1910 -es években gyorsan terjedni kezdett a marxizmus.

USA: Theodore Roosevelt elnöksége alatt (1901-1909) az USA gazdasági nagyhatalom lett és kiteljesedett a demokrácia is: tröszt ellenes törvényekkel biztosították a szabad versenyt. Kínában a "nyitott kapuk" elvére hivatkozva követeltek saját övezetet.

D O L G O Z A T

F O G A L M A K

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a 16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.

Brit gyarmatbirodalom: A legnagyobb gyarmatrendszer az angolok kezén volt a századfordulóra (30 M km2), főbb részei: Ausztrália, Kanada, India, Nigéria.

Francia gyarmatbirodalom: A második leghatalmasabb gyarmatrendszer lett 1900-ra. Főbb részei: Észak-Afrika (Szahara vidéke) Algéria, Szenegál, illetve Indokína, Madagaszkár, Karibi szigetek.

Latin-Amerika a 19. században: Az USA déli határaitól egészen az Antarktiszig terjedően az Amerikai kontinest Latin-Amerikának nevezzük. Az 1500-as évektől 300 éven keresztül spanyol-portugál gyarmati terület volt, majd az 1800-as évek kezdetén felszabadító mozgalmak önálló államokat teremtettek. (Pl.: Brazilia, Argentína, Mexikó) Később a kontinens az USA befolyása alá került.

Az ipari forradalom 2. szakasza: Az 1850-es évek és az első világháború (1914) közti időszakot, melyben új energiahordozók és találmányok jelentek meg (pl: benzin, robbanómotor, elektromosság, telefon) második ipari forradalomnak nevezzük.

Thomas Alva Edison: 1879, szénszálas izzó feltalálója

Alexander Graham Bell: 1876, telefon feltalálója

Marconi: drótnélküli távíró feltalálója

Étienne Lenoir és Nikolaus Otto: robbanómotor feltalálói (1860, 1876)

Alfred Nobel: dinamit feltalálója

Monopolkapitalizmus: A kapitalizmus azon formája, mikor nem biztosított a szabad-verseny és egy-egy piaci szereplő, vagy összefogás, (pl. tröszt, kartell, konszern, szindikátus) teljes elsőbbséget élvez (monopol helyzetben van).

Urbanizáció: Városiasodás, amikor a vidéki lakosság tömegesen vándorol a nagyvárosokba a jobb megélhetés reményében.

Társadalmi változások a 19. század közepén: Burzsuázia, azaz tőkés nagypolgárság, a munkásság és a polgári rétegek száma növekszik jelentősen. Megjelenik az általános választójog (több országban) és eltűnnek a jobbágyok, földesurak.

Charles Darwin: angol természettudós volt, aki 1859-ben a "Fajok eredete" és 1871-ben az "Ember származása" című műveiben megfogalmazta az evolúció elméletet, mely óriási vitákat váltott ki a 19. században.

Teremetés és evolúció elmélet: A teremtés elmélet egy vallásos felfogás arról, hogy a világot és az embert Isten teremtette, az evolúció elmélet pedig Darwin megfogalmazásában arról szól, hogy az ember az állatvilágból származik.

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.)

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

Nagyhatalmak jellemzői: Anglia törekvése az volt, hogy megtartsa hatalmas gyarmabirodalmát, Franciaország revensot (visszavágót) akart venni az 1870-es vereségéért a németektől, és új gyarmatokat póbált szerezni (pl: Indokínában), Németország késve ugyan de megkezdte a gyarmatosításait, miközben Európa legerősebb gazdaságát is létrehozta, Oroszországban cárizmus elleni mozgalmak alakultak ki (narodnyikok) és megjkelent a marxizmus, az USA pedig Theodore Roosevelt alatt a századfordulóra gazdasági világhatalommá változott!

​Szövetségi rendszerek kialakulása

Hármasszövetség kialakulása: 1882-ben Olaszország is csatlakozott a három évvel korábban létrejött Németország - Monarchia közti összefogáshoz, mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelsoztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szöveség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

Az ellentétek kiéleződése: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt négy válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

Szerbia - Monarchia válsága Bosznia miatt. Bosznia jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet, ami végleg ellenséggé tette Szerbiában a Monarchiát. Az új szerb uralkodó, az 1903 -ben megkoronázott I. Péter osztrákellenes politikába kezdett.

Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.

Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony.

Balkáni háborúk (1912-1913): A Balkánon 1878-ra kialakult kisállamok, Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögország 1912-ben fogtak össze a félszigeten még mindig jelenlévő törökök ellen. Miután legyőzték őket az első balkáni háborúban, egymásnak estek az osztozkodáson. Ez volt a második Balkáni háború. Bulgária elvesztett területeket, de létrejött Albánia. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).

A polgárosodás kibontakozása és a dualizmus kora 

 

Önkényuralom megtorlás és ellenállás

I. A magyarok megbüntetése: A Ferenc József által vezetett Osztrák Birodalom bosszúra szomjazott 1849 nyarán, amiért csak nagy nehezen és csak orosz segítséggel tudta leverni a magyar szabadságharcot! Az ifjú császár Julius Jacob von Haynau táborszernagyot bízta meg azzal, hogy példásan megbüntesse a magyarokat, nehogy újra kedvük támadjon fellázadni.

Aradi vértanúk: 1849 október 6-án Aradon 13 magyar honvédtábornokot végeztek ki: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Sweidl József, Lázár Vilmos, Poltenberg Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly, Láner György, Damjanich János, Knézics Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Vécsey Károly.Ugyanazon a napon Budán pedig Batthyány Lajost is kivégezték.

Haynau rémuralma: Az osztrák tábornok 11 hónapon keresztül folytatott kivégzéseket, pereket, letartóztatásokat Magyarországon, egészen 1850 júliusáig. 150 embert végeztek ki összesen. Végül a császár menesztette Haynaut a nemzetközi figyelem miatt.

II. Bach-korszak (1850-1859):

  • Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma idején Ausztria önkényes módon, diktatórikusan igazgatta Magyarországot. Parlament nélkül, rendeletekkel kormányoztak. Ezt az időszakot, mely a Bach-korszakkal vette kezdetét neoabszolutizmusnak nevezzük. A Bach-korszak jellemzői:
  • Ausztria megszüntette az ezer éves magyar vármegyerendszert, helyette 5 körzetet hozott létre. Ráadásul Bécsből kormányzott terület lett Erdély, Horvátország és a déli határőrvidék (szerbek lakta rész)
  • Magyarországot osztrák hivatalnokok árasztották el. A magyarok "Bach-huszároknak" csúfolták őket.
  • Rendőri besúgóhálózat jött létre
  • Polgári átalakulás: jobbágyfelszabadítás (1853), közteherviselés (1850), ősiség eltörlése (1852). Az Udvar belátta: igenis szükségesek ezek a Kossuthék által követelt újítások, különben a birodalom lemarad Nyugat-Európától a fejlődésben. A végrehajtás azonban sokszor hibásan zajlott: majorsági jobbágyokról nem rendelkeztek, a szőlődézsma nem lett eltörölve, a földesurak kárpótlása pedig lassan haladt (és állampapírokban történt) A jobbágyfelszabadításról szóló törvény neve: ÚRBÉRI PÁTENS volt!
  • Eltörölték (1851) az 1754-es belső vámhatárt, így egységes belső piac jött létre, a magyar termékek előnybe kerültek. Fejlődés indult.

Az osztrák elnyomás dacára az1850-es években gazdasági fellendülés kezdődött Magyarországon. Épültek a vasútvonalak, fellendült az ipar, gabonakonjunktúra kezdődött.

III. Belső ellenállás:

A magyarok ellenállásának három formája alakult ki:

  • Nyílt ellenállás, néhány esetben fegyveresen
  • Passzív ellenállás, Deák vezetésével
  • Emigránsok vezette ellenállás

Nyílt ellenállás: Négy konkrét esetben a magyarok nyíltan is fellázadtak az osztrák önkény ellen:

  • A Dunántúlon Noszlopy Gáspár volt honvédőrnagy és kormánybiztos 1851-52 -ben szervezett felkelő csapatokat, de elfogták őket
  • Makk József tüzérezredes 1851-ben miután Kossuthtal találkozott, kezdett egy országos felkelés szervezésébe, de egy besúgó miatt lelepleződtek
  • Libényi János szabólegény merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen 1853-ban
  • Széchenyi István fellépése 1859-ben szintén nyílt szembenállás volt. Ein Blick című röpiratában ugyanis (melyet a döblingi intézetből csempésztek ki) kigúnyolta a Bach rendszert. Írása válasz volt Alexander Bach öndicsérő irományára (címe: Rückblick)

Passzív ellenállás: A vidéki birtokairól Pestre felköltöző Deák Ferenc vezette a passzív ellenállási mozgalmat, melynek lényege a következő volt:

  • adófizetés kollektív (közös) megtagadása
  • állami beosztások, hivatalok vállalásának megtagadása
  • egyéb állampolgári kötelességek megtagadása, például választásoktól távolmaradás, sorkatonai szolgálat megtagadása

Emigráció vezette ellenállás: Kossuth eleinte Törökországban élt, majd beutazta a világot, hogy támogatókat keressen a harc újrakezdéséhez. Eljutott Londonba és New Yorkba is. Végül Torinóban telepedett le. Itt alakította meg a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (Klapkával és Telekivel közösen) és tárgyalt 1859-ben III. Napóleonnal arról, hogy támogatja a piemontiakat és felkelést szervez, ha csapataik elérik a magyar határt. A terv meghiúsult. De a Kossuth vezette emigránsok mindig az Ausztriával szembeni ellenállás támogatói maradtak.

IV. Az önkényuralom átmeneti enyhülése: A császár 1859 nyarán leváltotta Bachot és enyhített az önkényen három okból:

Külpolitikailag elszigetelődött Bécs. Oka: a Krími háborúban cserbenhagyta az oroszokat, így azok szembefordultak vele, és vereséget szenvedett a franciáktól is a Solferinoi csatában.

A német egység élére akart állni, Poroszországgal szemben. Ehhez kiegyensúlyozott magyar viszony mellett

Túl sokba került a magyarokkal szembeni besúgóhálózat és hivatalnokrendszer fenntartása.

Mindezek miatt 1860 októberében az októberi diploma egy időre visszaállította Magyarország jogait (megyéknek és az országgyűléseknek a visszaállítása).

V. Újabb önkényuralmi időszak (1861-1866): Bach után Anton Schmerling lett az új belügyminiszter. Azonban 1861 februárjában kiadta a februári pátenst, mely igazi sértés volt a magyarok számára!

Olyan birodalmi gyűlést terveztek, melyben minden nép elküldhette a képviselőit, ám a magyarok csak 85-öt képviselői helyet kaptak, vagyis csak a helyek 25% -át kínálták fel a magyaroknak.

Az 1861-es magyar diétán nagy vita volta arról, hogy hogyan utasítsák el a javaslatot! Deák pártja (Felirati párt) egy egyszerű feliratban akarta elutasítani, meghagyva az esélyt egy későbbi egyezkedésre. Teleki pártja (Határozati párt) határozatban akarta elutasítani, elzárkózva a későbbi tárgyalásoktól. Deákék nyertek, így jött az újabb osztrák önkény kora!

Nemzetiségek helyzete a kiegyezés előtt

A nemzetiségek helyzete (1850-1865): A szabadságharcban Ausztria oldalára állt, magyarok ellen harcoló nemzetiségek csalódtak az 1849-ben teremtett viszonyokban. Nem kapták meg ugyanis az általuk követelt területi autonómiát, csupán a magyar országgyűlés fennhatósága alól kerültek ki. Pulszky Ferenc mondta: "a nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül." Ugyanakkor a nemzetiségek alkalmazkodtak az Ausztria vezette abszolutizmushoz: a románok elfogadták a februári pátenst és az 1863-as erdélyi diétán - melytől a magyarok távol maradtak - megválasztották képviselőiket a birodalmi gyűlésbe.

Kossuth konföderációs terve (1862): Kossuth Lajos Torinóban egy sajátos új magyar állam tervét vázolta fel. Ennek lényege: a nemzetiségek és Magyarország egy szövetségi államot hoznának létre, belül nemzeti alapú megyei önkormányzatokkal, melynek Ausztria nem lenne része. Így megvalósulna a magyar önállóság, a nemzetiségek is autonómiát kapnának és a létrejövő új állam is elég ellensúlyt alkotna Oroszországgal szemben. (A nyugati nagyhatalmak csak azért nem támogatták az Ausztriától elszakadó Magyarországot, mert hazánkat egymagában nem tartották elég erős ellensúlynak az oroszokkal szemben.) Kossuth tervét azonban sem a teljes önállóságra vágyó nemzetiségek, sem a magyar nemesek nem támogatták!

A kiegyezés létrejötte

A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1866 közt tartott a provizórium időszaka. Ez is önkényuralom volt, de már változásokat mutatott. Ausztria kezdte belátni, hogy ki kell egyeznie a magyarokkal, mert elveszítheti nagyhatalmi státuszát. Deák pedig elismerte: ha nem enged, akkor hazánk örökre szolganép maradhat.

Deák húsvéti cikke (1865): A császár egy küldöttje megkereste Deákot a szállásán (pesti Angol Királynő szálló) és tárgyalni kezdtek. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését. Az 1865-ben összehívott országgyűlést már három politikai erő alkotta:

  • ·         Deák-párt és konzervatívok, akik megegyezést kerestek Ausztriával
  • ·         Balközép párt, mely csak perszonáluniót akart Ausztriával
  • ·         Szélsőbal, mely teljes elszakadást akart

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.

·         Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyulát

·         Kiegyezési törvények (1867 május 27-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)

·         Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)

A kiegyezés tartalma

I. A kiegyezés részei: 

·         Közös ügyekről szóló rész:a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

·         Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak.

·         Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

·         Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. 

·         Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)

  • Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
  • Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
  • adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel

Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés

Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké) 

III. Gazdasági felzárkózás

  • Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
  • A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztés és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
  • Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
  • Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
  • Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
  • Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
  • Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak
  • Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. Később 1884-ben jött egy újabb rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat. A filoxéra tönkretette a szőlőtermést.

IV. A polgárosodó társadalom (172.old)

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

  • Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
  • Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
  • Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
  • Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
  • Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
  • Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

V. Városiasodás, a főváros fejlődése (176.old)

Városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest:

  • Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
  • Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
  • Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
  • Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett.
  • Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1873, Ferenc József híd: 1893, Erzsébet híd: 1903.
  • Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
  • A dualizmus korában épült ki a metro-, villamos-, és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

VI. Népesedés és a nemzeti kérdés (180.old)

FOLYTATÁS

Tizenegyedikes anyag - 5. rész [15]

Tizenkettedikes anyag - 5. rész [14]

Az 1956 -os forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

  • ​Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
  • Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
  • Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
  • Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
  • Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
  • Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

  • ​Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:
  • A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
  • Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
  • Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
  • Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
  • Abbamaradnak az erőszakos tészesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönötte hazánkat. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás -Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak.

A Kádár-korszak (1956-1988)

Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a "legvidámabb barakknak" tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Más elnevezések Kádár enyhébb rendszerére: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus.

56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni.

Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.

Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.

Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság, miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás.

Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre. A szociális háló azt jelenette, hogy mindenki ingyen részesült az oktatás, egészségügy és állami támogatások rendszereiből. Olcsó lakások, fogorvosi ellátás, könyvek, belföldi nyaralások ... stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.

Reformok 1968-ban:

1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az "új gazdasági mechanizmus" programját, mely 4 évig működött.

A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése. A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a refomokat 1972-ben.

Válság kialakulása:

A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Maagyarországnak. Ezzel lelassult nálunk agazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsöneket kezdtek felvenni, eladósodott az ország.

A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel

I. Az egységesülő világgazdaság (190.old)

A világgazdaságnak az 1990-es évekre 4 nagy központja alakult ki:

  • Észak-Amerika. Az ide tartozó USA, Kanada Mexikó társulása a NAFTA
  • Nyugat-Európa és az EU
  • Kelet-Ázisa. Japán, Kína
  • Kis tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Malajzia

A mai országok két nagy csoportja: fejlett országok (mint Európa, Észak-Amerikai államai) ahol a népességfogyás, és a jólét a jellemző és a fejlődő országok (mint Afrika államai) ahol a túlnépesedés és a szegénység a jellemző.

II. Jóléti társadalom, kultúrális sokféleség (194.)

  • Jóléti államok: Azon országok tekinthetőek jólétinek, melyek kimagasló gazdasági teljesítménye lehetővé teszi hogy magasabb adók beszedése segítségével fejlett ellátórendszereket, például magas színvonalú oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát (pl. közlekedést) tartsanak fenn. Ilyen ország az USA, vagy Németország és a Skandináv államok (pl: Svédország)
  • Fogyasztói társadalom: A jóléti államok fogyasztói társadalmakat hoztak létre, melyekben a lakosság vásárlása olyan mértékű, hogy motorja tud lenni a gazdaságnak. Ezen államokban az emberek jövedelmük kis hányadát költik élelmiszerekre. Jut tartós fogyasztási cikkekre is.
  • A 68-as mozgalmak: 1968-ban Franciaország-szerte jelentős diákmozgalmak indítottak tüntetéseket. Okaik: modernebb oktatási rendszer, több jog a lakosságnak, az állam visszaszorítása és a vietnámi háború befejezése. Ezek a mozgalmak hamar átterjedtek az USA -ra, ahol a feketeék és nők egyenjogúsága is megjelent a követelések közt.
  • Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

III. A szocializmus és a magyar társadalom (198.old)

  • Magyar népesedési helyzet: a Rákosi korszakban abortusz-tilalom volt, vagyis a nők nem dönthettek úgy, hogy megszakítják terhességüket. Így több gyermek született. Hazánk népessége 1980-ra elérte a 10,7 milliót. Később, 1967-ben a Kádár a korban bevezették a GYES -t (gyermekgondozási segélyt). A népesség mégis fogyásnak indult. Egyre kevesebb gyerek születik.
  • Munkás-paraszt vezető réteg: A Kádár-kor által támogatott réteg a munkásság és parasztság volt. Az ő továbbtanulásukat támogatták.
  • A 70-es és 80-as évek szociális jóléte: 1970 és 1985 közt volt a szocialista időszak legjobb életszínvonalat biztosító időszaka. 1973-ban az egy főre jutó GNP elérte a Nyugat-európai szint 89% -át! 1960 - 1985 közt fél millió lakás épült. Panellakás építési program.
  • Kisebbségi helyzet: A cigányság aránya 60-as évekre a legnagyobb lett a nemzetiségek közt. Mára arányuk: 5-10% körüli. Szociális helyzetük és iskolázottságuk nekik a legrosszabb Magyarországon. A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzete a Nyikolaj Ceausescu vezette Romániában volt a legrosszabb.

IV. A szocializmus és a magyar szellemi élet (198.)

  • Tiltás és támogatás jellemezte a Rákosi-kort, de a Kádár-korban megjelent a "tűrés" vagy eltűrés kategóriája is. Vagyis aki elkerülte a négy "tabu-témát" (tiltott témát), több területen lehetett kritikus. Tabu témák: 1956, Kádár életútja, egypártrendszer, Szovjetunió szerepe.
  • Az egyházakkal és vallással való viszony: Rákosi és a Kádár rendszer is egyház, illetve vallás ellenes volt.
  • A rendszerváltás előzményei: a 80-as években megjelent a szamizdat irodalom Magyarországon. Ezek olyan házilag készített, betiltott újságok, röpiratok voltak, melyek a Kádár-rendszert kritizálták. (Beszélő, Figyelő, Hírmondó). Emellett az ellenzék együttesen ítélte el a romániai Ceausescu diktatúra magyar-ellenes falurombolását és a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését.

Az Európán kívüli világ, 1945-2000 közt (3 anyag)

I. A dekolonizáció és a fejlődő országok

A dekolonizáció egy olyan időszak volt a második világháború vége (1945) és a 70-es évek közt, amikor megszüntek a nagy gyarmatrendszerek, vagyis a Föld gyarmatai fokozatosan felszabadultak és önálló országokká váltak. Ennek három nagy időszaka volt:

  • A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
  • Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
  • Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik

India létrejötte: India elsősorban Mahátma Gandhinak köszönhetően 1947 augusztusában elszakadhatott a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.

Algéria kialakulása: Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt.

Afrika problémái és az apartheid: Afrika államai a 70-es évekre mind függetlenek lettek. Közös gondok mindenhol: korrupt államvezetés, helyi harcok (vallási ellentétek a muszlimok és nem muszlimok közt), éhezés, járványok, túlnépesedés. Súlyos vérengzések voltak az 1990-es közepén Ruandában és Burundiban törzsi harcok miatt. A Dél-Afrikai Köztársaságban 1948-1994 közt működött az apartheid rezsim, melyben a fekete lakosságot elnyomta a fehér kisebbség. A feketék vezetőjét Nelson Mandelát 28 évre börtönbe zárták. Végül a rendszer megbukott Mandela lett az elnök.

II. Az iszlám és a Közel-Kelet

Közel-Kelet: Az a terület, mely a Földközi-tengertől keletre egészen Indiáig elnyúlva helyezkedik el, felölelve Kis-Ázisát és az Arab félszigetet is. Az itt fekvő országok többsége a két világháború közt alakult ki. Például: Irak, Szíria, Szaud-Arábia.

Izrael megszületése: 

  • A világ zsidósága az első cionista világkongresszus 1897-es megtartása után kezdett Izrael földjére vándorolni tömegesen. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael - Palesztina földjén.
  • A II. világháború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől, csakhogy a zsidók ősi földje közben elarabosodott és már palesztinok lakták.
  • Anglia - mely az I. világháború óta birtokolta a térséget, a háborúban vesztes Törökországtól megkapva Palesztinát - végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek. Az ENSZ 1947-ben úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én, amikor Ben Gurion az első izraeli elnök kikiáltotta.
  • A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab - izraeli háborúban (1949) megvédte magát.

Arab-izraeli háborúk:

  • Az 1956-os háború a szuezi válság volt, melynek során Izraelnek ugyan ki kellett vonulnia Egyiptomból, de a sínai félszigetet évekig birtokolta.
  • Az 1967-es háborúban alig hat nap alatt Izrael legyőzte újra a környező államokat: Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, Gázát. Ezeket a mai napig birtokolja.
  • Az 1973-as jom kippuri háborúban újra Izrael győzött az őt megtámadó Egyiptom és Szíria felett.

A pelasztin kérdés

Mivel Izrael 1967-ben teljes egészében elfoglalta a palesztinok lakta Ciszjordániát és Gázát, a palesztínok egy része menekültté vált. A lakosság a környező államok menekülttáboraiban él. A palesztinok jogaiért 1964-től a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet harcol. Több terrorista akcióval próbáltak nyomást gyakorolni a világra azért, hogy ismerjék el Palesztinát. Bár Arafat 2004-ben meghalt, 1994-ben kiharcolt Palesztina számára egy autonómiát. Ez volt az Oslói Egyezmény.

Az iszlám fundamentalizmus: A muszlim (vagy iszlám) vallás eredeti tanításainak és szokásainak merev betartása (az élet minden területén), miközben hívei minden nyugati szokást elutasítanak és ellenségesen fogadnak. Az iszlamisták (fundamentalisták) egy része dzsihadista is, vagyis harcot vív a nyugati, főleg amerikai befolyással. (Dzsihad = szent háború a hitetlenek ellen) A dzsihadistákat támogatja például 1979-óta Irán is. Iránban 1979-ben síita főpapok uralják az államhatalmat. Az első ilyen síita főpap: Khomeini ajatollah volt. A dzsihadista terroristák nagy része származik Szaud-Arábiából, ahol erős az iszlám fundamentalizmus. Jelentős szervezetük az 1988-ban létrejött Al-Kaida. Ez a szervezett robbantotta fel 2001-ben New Yorkban a Világkereskedelmi Központot, 3 ezer embert megölve. (Felelős vezető: Oszama bin Laden volt, akit 10 évvel később megöltek az amerikaiak.)

Intifádák: A palesztinok nagyobb felkelésekkel is kísérleteket tettek önállóságuk kivívására. Az első intifáda 1987-ben, a második 2000-ben volt.

Öbölháborúk: Az első Öböl-háború 1991-ben volt, amikor az USA és az ENSZ illetve NATO erői kiűzték a Kuvaitot jogtalanul megszállva tartó iraki csapatokat. A második Öböl-háború Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indult az USA vezetésével 2003-ban. (Huszeint el is fogták, majd kivégezték.)

III. A Távol-Kelet

Kína 1945-2000 közt:

  • Az 1930-as években a kommunisták Mao-Ce-tung, a kapitalisták Csang Kaj-sek (Koumingtang) vezetésével egymás ellen kezdtek polgárháborút. Közben kitört a II. világháború és Japán ellen mindkét fél összefogott.
  • A háború után folytatódott a polgárháború, melyet a kommunisták nyertek meg. 1949 -ben létrejött a Kínai Népköztársaság. Mao Ce-tung 1976-ig véreskezű kommunista diktátorként vezette Kínát (mint Sztálin a Szovjetuniót) A kapitalista Kína Tajvan szigetén jött létre.
  • Később, 1976 és 1992 közt Teng Hsziao-ping vezette Kínát. A gazdaság félkapitalista lett, de maradt az egypárt rendszer. Kína megerősödött és a világ egyik legerősebb gazdaságát hozta létre. Ugyanakkor 1989-ben a pekingi diákok mozgalmát vérbefojtották.
  • Kína külpolitikája Mao alatt sokszor volt szovjet ellenes, később Teng alatt kiszámíthatóbbá vált

Japán és Korea

  • Japán vesztett a II. világháborúban, és csak 1951-ben született békeszerződése az USA -val. Az amerikai megszállás 1952 -ig tartott.
  • Japán az 1960-as évektől gyors fejlődésnek indult és 1980-ra a világ élvonalába került, főleg az elektronika és az auto-, motor gyártás terén.
  • Korea 1953 -ben szakadt ketté egy északi kommunista diktatúrára és egy déli amerika barát országra. Délen gyors fejlődés zajlott, Dél-Korea az 1990 -es évekre a világ egyik legfejlettebb állama lett. Ám észak és dél viszonya ma is ellenséges.

Az európai egység felé 

Az európai integráció: (LINK)

Azt a folyamatot, melynek során Európa országai gazdasági, politikai, kultúrális és egyéb területen is összefogást illetve közös szerveket hoznak létre, szoros együttműködést megvalósítva, európai integrációnak nevezzük. Ennek ma legfőbb példája az 59 éve fennálló Európai Unió, melynek hazánk is tagja.

  • Marshall-terv. A hidegháború kezdetén, 1947-ben a Truman-dokrina szellemében született meg a Marshall-terv, mely a nyugat-európai országok számnára nyújtott amerikai gazdasági segítséget. Ez volt az első háború utáni példa az integrációra. (integráció = beilleszkedés, összefogás)
  • Az Európa Tanács 1949-ben alakult meg, amikor 10 ország aláírta a londoni szerződést. Tagjai az emberi jogok tiszteletben tartását tartják fontosnak. Alapítók: Anglia, Franciaország, Bebelux-államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg), skandináv országok és Olaszország. Ma 47 tagja van.
  • Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy Montánunió 1952-ben jött létre, Németország, Franciaország, Olaszország és a három Bebelux állam részvételével. Célja: a tagok közti erős gazdasági együttműködés volt.
  • Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a Római Szerződések révén jött létre. Később neve: Közös Piac lett. Alapja: áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása a tagok közt. A Közös Piac létrehozói: Robert Schuman (francia külügyminiszter), Konrda Adenauer (NSZK kancellár), Charles de Gaulle (francai elnök)

Az Európai Unió mai formájának kialakulása:

  • A Maastrichti Szerződés 1992-ben született meg és 1993-ban lépet hatályba. Ennek három pillére: a gazdasági együttműködés az ESZAK alapjain, a közös kül-, és biztonságpolitika, és a belügyi-igazságügyi együttműködés.
  • Döntöttek egy közös európai valuta (euro) bevezetéséről és a közös intézményekről. Az euro 2002-ben lett bevezetve.
  • A schengeni rendszer 1995-ben állt fel. Ezzel megszűntek a belső határok.

Az Európai Unió szervei

  1. Európai Parlament (751 tag - a 2014.évi választások után])
  2. Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (28 tag)
  3. Európai Bizottság (28 tag)
  4. Európai Bíróság (28 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 28 bírája))
  5. Európai Számvevőszék (28 tag)
  6. Az Európai Tanács (28 tag) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”.
  7. Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét)
  8. Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)

Az európai diktatúrák bukása

  • Dél-Európában az 1970-es évekre még mindig maradt három jobboldali diktatúra, mégpedig Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban.
  • A spanyoloknál Franco egészen 1975-ig fenntartotta fasiszta rendszerét. 1975-ös halála után demokratizálódott az ország, János Károly uralkodása alatt.
  • Portugáliában 1974-ben zajlott forradalom, mely után véget ért a diktatúra de elvesztek a gyarmatok is.
  • Görögországban ezredesek hatalomátvétele zajlott 1967-ben ekkor az országban 7 évre katonai diktatúra érvényesült 1974-ig.
  • Spanyolország, Portugália és Görögország a 80-as évekre demokratizálódott és belépett az EU -ba.

Rendszerváltások Európában:

  • Lengyelországban Lech Walesa vezette a refomokat (Szolidaritás mozgalom), Csehországban pedig Vaclav Havel (bársonyos forradalom)
  • Romániában Ceausescu leváltása csak forradalommal sikerülhetett
  • Az NDK -ban pedig a berlini fal 1989-es lebontása hozott új korszakot.
  • A Szovjetunió 1991-ben bomlott fel, létrejött Oroszország. Első elnöke Borisz Jelcin lett. Megszünt a Varsói Szerződés is (1991) és létrejött a FÁK (Független Államok Közössége.

Délszláv háborúk

  • Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.
  • Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.
  • 1991-ben Szlovénia és Horvátország is bejelentette kilépést Jugoszláviából. Horvátországnak azonban 1991-1995 közt háborút kellett vívnia elszakadásáért.
  • A három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. (Srebrenicai mészárlás) Végül amerikai közvetítéssel Daytonai béke (1995)
  • Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra.

Rendszerváltás Magyarországon

A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

  • A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 
  • Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

  • Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum is (1987)
  • Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
  • Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

  • ​ Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
  • Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

  • Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
  • Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)
  • Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát.
  • A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál (páneurópai picnic) és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

  • A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
  • Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

  • Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
  • Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
  • Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
  • A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
  • Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. 

A tizenkettedikes anyag - 4. rész [13]

A háború második fele

Fordulatok a háborúban: A második világháború három fontos fordulata: 3 csata volt, melyek után a fasiszta hatalmak fokozatosan visszaszorultak mindenhol. A három csata:

  1. Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza.
  2. El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.
  3. Sztálingrádi csata (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. (A 6. német hadsereg Paulus tábornok vezetésével.) A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A nnémetek-magyarok-olaszok-románok teljes veszetsége: 850 ezer fő lett.

Összefogás Hitler ellen: 1941 augusztus 10-én született meg az Atlanti Charta melyet Anglia és az USA art alá arról, hogy összefognak Hitler ellen. A Chgartához 1,5 hónappal később a Szovjetunió is csatlakozott. Később, 1943 novemberében a három ország vezető Teheránban megegyeztek arról, hopgy 1944 nyarán második frontot nyitnak Franciaországban egy partraszállással és így két oldalról támadva győzik majd le Hitlert. Ez volt a híres Teheráni Konferencia.

Franciaország különleges helyzete: A német hadsereg Franciaországnak csak az északi részét szállta meg, mert délen Pétain marsall vezetésével németbarát kormány alakult Vichy városában. Ez a vezetés mindenben kiszolgálta a németeket. A valódi Franciaország kormánya Angliába menekült. Élére Charles De Gaulle tábornok került.

Európa felszabadítása:

Olaszország összeomlása: A németek afrikai veresége után, a szövetségesek Afrikából Szicilia felé támadtak. Amerikia pratraszállás: 1943 nyarán. Mussolini ezzel megbukott, az olasz király leváltotta és fegyverszünetet kért. Ám Hitler gyorsan reagált: egy SS osztaggal kiszabadíttatta Mussolinit és a Wehrmacht gyorsan megszállta Olaszországot. Hosszú harc kezdődött, Róma csak 1944 nyarán szabadult fel. (Hitler bizalmatlan lett a titokban a szövetségesekkel tárgyaó Horthyékkal kapcsolatban is, így 1944 március 19-én  elrendelte Magyarország megszállását is.)

A Szovjetunió és Kelet-Európa felszabadítása: 1944 szeptemberére a Szovjetunió 90% -a felszabadult a német uralom alól. Egyetlen komolyabb német ellentámadás: Kurszki tankcsata (1943 július 4-13) Magyarországot 1944 szeptember 23-án érték el a szovjet csapatok. 1945 elejére az oroszok már a német határokhoz közelítettek. 

Normandiai pratraszállás: 1944 június 6.: Dwight D. Eisenhower tábornok vezetésével az angolok és amerikaiak 1944 június 6-án, a "D" napon, 170 ezer katonát tettek partra Normandiában (Franciaország). Később, az ezt követő 3 hónapban további 2,5 millió katona érkezett Franciaországba. Ezzel megnyílt a 2. front, mely fél év alatt visszaverte Franciaországba a németeket. Video: "Ryan közlegény megmentése, részlet"

Német ellentámadási kísérlet: A Wehrmacht 1944 karácsonyán Belgiumban ellentámadást indított (Ardenneki offenzíva) az amerikaiak ellen, de a kísérlet kudarcba fulladt.

Merénylet Hitler ellen: A normandiai partraszállással Németország két tűz közé került. A német tábornokok egy része Hitler ellen fordult. Az összeesküvés egyik résztvevője Stauffenberg ezredes táskabombát rejtett Hitler lengyelországi támaszpontján a Führer közelébe (egy megbeszélésen) De a robbanás nem ölte meg Hitlert.

Partizán mozgalmak: A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Franciaországban működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

Német összeomlás: 1945 tavaszára Németország összeomlott. A szövetségesek Jaltán (1945 február) már a háború ázsiai befejezéséről tárgyaltak. Sztálin területek fejében ígért segítséget Japán ellen. Közben az oroszok 1945 áprilisára már Berlint ostromolták, az amerikaiak pedig Németország nyugati városait szabadították fel. Hitler 1945 április 30-án öngyilkos lett. A német tábornokok május 7 -én és 8-án aláírták a fegyverszünetet. A háború már csak Japán ellen folyt 1945 szeptember 2-ig.

Megtanulandó személyek:

  1. Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
  2. Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
  3. Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
  4. Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
  5. Nevliie Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
  6. Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
  7. Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
  8. Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
  9. Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
  10. Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
  11. Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
  12. Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
  13. Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
  14. Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
  15. Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

D O L G O Z A T

--------------------------------

A totális háború és a holokauszt

Tengeralattjáró harc => Az 1940-es, Angliai csatát követően Hitler blokád alá helyezte Angliát, ami azt jelentette, hogy tengeralattjárókkal megakadályozta Anglia tengeri kereskedelmét. (Főleg az USA -val.) A német U-boot -ok rengeteg szövetséges hadihajót süllyesztettek el az Atlanti óceánon, óriási károkat okozva Amerikának és Angliának.

Amerikai kölcsönbérleti szállítmányok: Az USA már hivatalos hadbalépése előtt, 1941 tavaszától támogatni kezdte a Hitler ellen harcoló Angliát és Szovjetuniót. Teherautókat, hadianyagot, élelmiszert szállított részükre.

Kelet-Európa helyzete: A náci Németország alsóbbrendűnek tekintette a szlávokat, és tervei szerint csak dolgoztatni akarta őket. Ugyanakkor a zsidóság esetében a németek a teljes kiirtás mellett döntöttek, mert károsnak sőt a németségre nézve veszélyesnek tartották őket. A 11 milliós európai zsidóság 60-70% -a Kelet-Európában, főleg Lengyelországban, Magyarországon és a Szovjetunióban élt. (Szlávok: oroszok, lengyelek, szlovákok, szerbek, horvátok, szlovének, csehek)

Holokauszt (soá): Jelentése égő áldozat. A holokauszt az európai zsidóság kiirtását célzó, 1933 és 1945 közti időszakot jelenti, melynek során a náci Németország kisérletet tett az általuk megszállt országok zsidó lakosságának teljes megsemmisítésére. A teljes megsemmisítés kezdete: Wanseei Konferencia (Berlin): 1942 január 20. A végrehajtás fő vezetője: Adolf Eichmann. A zsidók kiirtását a nácik ENDLÖSUNG -nak azaz végső megoldásnak nevezték. Európa 11 milliós zsidóságának több, mint felét, mintegy 6 millió embert öltek meg a háború alatt. Az áldozatok többsége úgynevezett koncentrációs táborokban halt meg. Ezek olyan haláltáborok voltak, melyekben különböző módszerekkel, tömegesen végezték ki az áldozatokat. A két legnagyobb haláltábor Auschwitz-Birkenauban és Treblinka mellett működött. (Mindkettő Lengyelországban van.) A módszer: elgázosítás. Cianid kristályokat (Zyklon-B) juttattak a föld alatti gázkamrákba, ahol sok száz embert zsúfoltak össze. A kristályok a gázkamrákban gázzá fejlődtek és megölték az embereket. A holttesteket később krematóriumikban égették el. Csak Auschwitzban 1 millióan haltak meg.

Holokauszt

A háború vége a Csendes-óceánon: 1945 májusa után Ázsiában még 4 hónapig tartott a háború. Az amerikaiak a végső győzelemért (valójában egy kísérlet miatt) kifejlesztették a világ első atombomjáját (Robert Oppenheimer segítségével) Atombombákat 1945 augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira dobták le. Hirosimában 70 ezren azonnal, és még száz ezren heteken belül meghaltak. Japán 1945 szeptember 2-án kapitulált. Ezzel véget ért a világháború.

A Potsdami Konferencián (1945 nyara) a három nagyhatalom: USA, Szovjetunió, Anglia megállapodtak a háború utáni határokban, a vesztes országok büntetéseiben és a nürnbergi bíróság felállításában. A nürnbergi per végén (1946 őszén) kivégeztették a legfőbb német bűnösöket, így pédául haálra ítélték Gőringet, Ribbentropot, és még 8 háborús főbűnöst!

Magyarország a II. világháborúban

A Teleki kormány külpolitikája (1939 február 16 - 1941 április 3.):

Teleki 1939 tavaszától távolodott Hitlertől: például nem engedte át a kassai vasútvonalat Lengyelország lerohanásához és befogadta a németek elől menekülő lengyeleket.

Ugyancsak a németektől való távolodást szolgálta az örök barátsági szerződést megkötése (1940 december) a nyugat-barát Jugoszláviával, mely 1938-ig Kisantant tag is volt.

Óriási külpolitikai siker volt viszont hogy Hitler jóváhagyta bevonulásunkat Kárpátaljára (1939 március), majd a magyar kormány kiharcolta a második bécsi döntést  is (1940 augusztus) mely nekünk ítélte Észak-Erdélyt (43 ezer km2, 1,3 millió magyar és 1 millió román lakossal) Felmerülhet a kérdés: miért csak Erdély felét kaptuk vissza? Ennek oka: mert Hitlernek szüksége volt a románok támogatására is, így náluk hagyta Dél-Erdélyt.

A két bécsi döntés fejében viszont csatlakoznunk kellet a fasiszta Háromhatalmi egyezményhez. A Német-olasz-japán szövetséghez 1940 november 20-án csatlakozott hazánk!

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Viszont Magyarország ekkor még nem küldött katonákat a támadáshoz. Ezt már a akkor is vita kísérte, mert sok magyar képviselő szerint kellett volna csapatokat küldenünk, hogy ne kerüljünk hátrányba a románokkal-szlovákokkal szemben.

Végül 1941 június 27-én Magyarország belépet a második világháborúba, és hadat üzent a Szovjetuniónak! Oka: előtte való nap ismeretlen jelzésű gépek (de gyaníthatóan szovjet repülők) bombázták Kassa városát. Az eset csak ürügy volt arra, hogy ahadt üzenjünk és bizonyítsuk Hitlernek: mi is vagyunk annyira jó szövetségesei mint a románok!

A magyar hadsereg harca a keleti fornton

A magyar kormány 1941 júliusában 45 ezer katonát indított a Szovjetunió ellen (Kárpát-csoport) és a Dnyeszter folyóig tört előre, majd megszálló feladatokat látott el. A német csapatok jórészt elfoglalták a Szovjetunió keleti részeit, ám egy idő után Hitler ráébredt arra, hogy nem fog tudni az egész hosszú orosz fronton egyszerre támadni. Kiválasztotta tehát a déli frontszakaszt és a "Kék hadművelet" keretében csak ott akart támadást indítani. Ennek célja a Kaukázus és Sztálingrád elfoglalása lett.

A 200 ezer fős 2. magyar hadsereg a Don folyó partján, Voronyezs városától délre kellett hogy biztosítsa a folyót, 200 km hosszan.

A magyar csapatoknak kevés páncéltörő fegyvere, géppuskája illetve páncélosa volt és létszámához képest túl hosszú frontszakaszt kellett tartania. Emellett nyári felszereléssel védekezett. Parancsnok: Jány Gusztáv

A szovjet haderő 1942 novemberében bekerítette Sztálingrádnál a németeket, majd ellentámadást indított és ennek során rázúdult a Don menti német-olasz-magyar állásokra. A 2. magyar hadsereg 1943 január 12-énösszeomlott és jórészt megsemmisült. 120 ezer magyar katona esett el, vagy került fogságba.

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós kormányzónak a németek győzelmébe vetett hite, 1942 márciusára megrendült. Ennek fő oka volt, hogy a Wehrmacht Moszkva alatt veresége szenvedett. Levéltotta a németpárti Bárdossy László és helyette miniszterelnökké tette a nyugathoz közeledni akaró Kállay Miklóst. Az új kormányfő pedig az El-Alameini, sztálingrádi vereségek után és doni kudarcot követően elhatározta, hogy kilépteti hazánkat a háborúból.

A cél érdekében a Kállay-kormány hintapolitikába kezdett: vagyis a lakosság, a nyilvánosság és a németek előtt továbbra is Hitler várható győzelmét várta, ám titokban a semleges országokban (Svájc, Törökország, Svédország) követeoi útján tárgyalni kezdett az angolokkla és amerikaiakkal.

A tárgyalások azonban 1944 elejéán elakadtak, miután az 1943 novemberben megtartott Teheráni Konferencia kimondta, hogy Kelet-Európából a szovjet hadsereg fogja kiűzni a németeket. Így Kállayéknak a továbbiakban az oroszokkal kellett volna tárgyalnia.

Hitler közben tudomást szerzett arról, hogy Kállayék titokkban tárgyalnak a szövetségesekkel így 1944 március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot.

Magyarország a német megszállás alatt

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul.

Közvetlen előtte Németországba hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, majd 1944 október 15-én bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását.

A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

A nyilas uralom

  • A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nmyilasok kezében volt az ország nyugati fele. Nyilas rendelkezések:
  • Teljes mozgósítás 14-60 év közt.
  • Zsidó halálmenetek és Dunába lövések.
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
  • Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt
  • Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál. Német kudarc
  • A németek elhagyják az országot: 1945 április 13.

D O L G O Z A T

A világháború első része (esszé)

A világháború 2. része (esszé)

A világháború magyarországi előzményei (Teleki komány, Jugoszláv válság)

A magyar hadbalépés és frontharcok

A Kállay-féle hintapolitika

A megszállás, kiugrási-kísérlet és nyilas uralom

Fogalmak, személyek

Egy esszé a háborúból, egy kérdés a magyarországi eseményekből és 5 fogalom-személy

Megosztott Európa és a hidegháború 

A megosztott Európa

A Jaltai Konferencián (1945 február) és Potsdmai Konferencián (1945 július) a győztes nagyhatalmak ellentétei már felszínre törtek. Bár megegyeztek a vesztesek büntetéseiről - pl. az új határokról és a háborús bűnösök peréről - akadtak vitás kérdések is. Például a Baltikusm kérdése és Lengyelország határai. Végül Sztáli elérte hogy mindkettőben számára kedvező döntés szülessen.

Megalakult az ENSZ (1945 nyarán) Egyesült Nemzetek Szervezete. San Franciscoban. 51 országgal. Célja: világbéke fenntartása. Élén: Biztonsági Tanács (Bt) 5 állandó taggal: USA, Szu, Franciao., Anglia, Kína, 

Békekötések: 1947 februárjában. Visszatértek a 1919-1920 -as versaillesi béke határaihoz. Újdonság: németek visszatelepítése Németországba.

A német kérdés:

1945-46 -ban Németország 4 megszállási övezetre oszlott: szovjet zóna (Kelet Németország), amerikai zóna, angol zóna és francia zóna. Berlinben - mely szovjet területre esett - minden hatalom kapott egy-egy zónát! 

A szovjet zónába a szovjet hadsereg, az amerikaiban az amerikai hadsereg vonult (és így tovább). 

A nyugati zónákat aztán 1948 nyarán egyesítették és közös pénzt vezettek be. Tiltakozásul Sztálin lezáratta a Berlinbe vezető utakat. Végül 11 hónap után megszünt a blokád, de Németország kjettészakadt 40 évre.

Létrejött a nyugati hatalmakkal szövetséges Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a szovjetek uralta Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Berlinben pedig a nyugati rész önálló állam lett. 

A hidegháború kezdete:

Churchill 1946 március 5-én, az amerikai Fultonban kijelentette: Európát vasfüggöny választja ketté. Úgy vélte megromlott a viszony a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közt, mert az oroszok saját rendszerüket (kommunizmus) más országokra akarják réeröltetni. 

Ezzel kezdetét vette a hidegháború az USA vezette kapitalista és a Szovjetunió vezette szocialista országok közt. Kialakult a kétpólusú, bipoláris világrend.

A hidegháború azt jelentette, hogy a két tömb valójában nem viselt egymással hadat, de minden téren versengett egymással és folyamatosan készült a háborúra.

A fegyverkezési verseny: 

Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atombombával. Ezektől az évektől megindult a versengés köztük: kinek van több és pusztítóbb fegyvere. Mindkét ország kifejlesztette a még veszélyesebb hidrogénbombát, majd azokat a rakétákat is, melyek képesek voltak célbajuttatni. Hidrogénbomba feltalálója: Teller Ede (1952)

1955-re kialakult a két nagy katonai szövetség is: Előbb 1949-ben a NATO (Észak-Atlanti Katonai Szerződés Szervezete) melyhez 1955-ben csatlakozott az NSZK is. Tagja volt: az USA, Kanada, Franciaország, Anglia és Olaszország mellett még 7 kisebb nyugati ország. Aztán 1955-ben megalakult a Varsói Szerződés. Tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, NDK és még 4 Kelet-európai állam.

Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!

Magyarország a vasfüggöny mögött (62-65.óra)

A szovjet megszállás utáni 7 legfontosabb változás:

  1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
  2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
  3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt.
  4. Az új vezetés első teendői: 1.) népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57%), és Tildy Zoltán alakított kormányt.
  5. Kommunista előretörés: A választások után a 17% -ot kapott kommunisták, szovjet nyomásra megkapták a legfontosabb minisztériumokat, így övék lett a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács).
  6. Magyarország új államformája 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949.
  7. Államosítások kezdődtek:Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőstzövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig.

Kommunista hatalomátvétel

Szalámi Politika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákos Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I.törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) 

Választási csalás: 1947 agugusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett is a Kommunista Párt. Ez volt a híres "kékcédulás választás".

A szociáldemokrata pártot beolvasztották a Kommunista Pártba (1948). Új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja lett. Elnöke: Rákosi Mátyás.

Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. 

Leszámolás a kommunisták ellenségeivel:

Megfélemlítésképp letartóztatták Mindszenti József esztergomi érseket, majd megtisztították a hadsereget a tábornok perekben és a közigazgatásban dolgozókat a "B" listás eljárásokban azoktól, akik nem voltak elkötelezett kommunisták. Végül 1949-1953 közt a Hortobágyra telepítették azt a 650 ezer embert, aki a Horthy-rendszerben módosnak számított.

Megalakult az ÁVO (Államvédelmi Osztály) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. A recski táborba 1950-1953 közt 1300-an raboskodtak.

​Az elrettentés egyensúlya a hidegháborúban

  1. Nagyobb hidegháborús konfliktusok: A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború!
  2. Koreai háború (1950-1953) => Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.
  3. Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.
  4. Berlini fal (1961): LINK Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)
  5. Kubai rakétaválság (1962)LINK Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro forradalma után egy szovjetbarát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 októberében egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikia flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt.
  6. Vietnámi háború (1957-1975)LINK. Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. 

Átmeneti enyhülési időszakok:

  • Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
  • Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.
  • SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
  • Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
  • A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz
  • Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok.

Kis hidegháború (1979-1985):

  • Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Ny-Európába.
  • Afganisztáni háború (1979-1989) => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.
  • Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.
  • Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.
  • A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982)

A hidegháború vége (1985-1989):

  • Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka - Glasznoszty)
  • Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
  • A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
  • A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán ... stb) Berlini falról: LINK

------- D O L G O Z A T -----

Az USA belpolitikája a hidegháborúban

  • Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)
  • A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Hippi mozgalmak!
  • Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.
  • Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

Kelet-Európa totális és reális szocializmusa a hidegháborúban

  • A szovjet hadsereg által 1945-ben megszállt Kelet-európai országokban 1948-ra mindenhol egypárti kommunista diktatúrák alakultak ki. Így Lengyelországban, az NDK -ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában.
  • Hruscsov: Sztálin 1953-as halála után 11 éven keresztül (1964-ig) Nyikita Hruscsov vezette a Szovjetuniót és ezáltal Kelet-Európát is. Politikája enyhébb volt Sztálinénál, ezért "olvadás poltitikájának" nevezték. Ám reformjai nem működtek így a kommunista vezetés 1964-ben leváltotta.
  • Brezsnyev: 1961-1982 közt vezette a Szovjetuniót. Stagnált a gazdaság, a legtöbb kiadás a hadseregre ment.
  • A 60-as években zajlott a Prágai Tavasz (1968) Csehszlovákiában, ahol Alexander Dubcek reformjait a szovjetunió katonailag akadályozta meg.
  • Később 1980-ban Lengyelországban Lech Walesa vezetésével zajlottak kommunista ellenes megmozdulások, de a Szui ezeken is úrrá lett.
  • A Szovjetunió utolsó vezetője: Mihail Gorbacsov lett 1985-ben. Komoly reformokat hajtott végre.

1956, Kádár-kor és a posztindusztriális időszak 

A sztálini rendszer Magyarországon

  1. Személyi kultusz. Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás és néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) irányította. Minden az ő kezükben volt, a népnek kötelezően rajongania kellett Rákosiér. Személyi kultusza volt.
  2. Az ÁVH uralt mindent. Államvédelmi Hatóság. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is. 
  3. Megfélemlítés: A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték Rajk Lászlót (korábbi minisztert), bebörtönözték az ország esztergomi érsekét, Mindszenthy bíborost, a Hortobágyra telepítették az "osztályellenségeket" 
  4. Tervgazdálkodás szerint működött az ipar: a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezuetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal.
  5. Kollektivizálás, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották. 

Nagy Imre felbukkanása: Rákosi ellen 1953-ra országos elégedetlenség indult, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953 nyarán kinevezte Nagy Imrét miniszterelnöknek. Nagy Imre emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Az ország lelkesedéssel fogadta reformjait. Végül azonban a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott tehát az elnyomás.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei:

  • Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
  • Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
  • Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták  a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek.

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

  • A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
  • Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt. Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
  • Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. 
  • A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
  • A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

​FOLYTATÁS ITT