Napóleon hatalomra jutása

Az óra célja: Napóleon bemutatása, történelmi szerepének ismertetése

Ismétlés: A francia forradalom utolsó szakasza és a forradalmi háborúk alakulása

Napóleon: Korzika szigetén született 1769-ben, de olasz felmenőkkel bíró kisnemes volt. Katonai zseni, a történelem legsikeresebb hadvezére. Egyszerű tüzérhadnagyból lett tábornok és hadseregparancsnok. Összesen 60 csatát vívott élete során és ebből csal 7-et vesztett el. (Az akkóit, az aspern-esslingit, a lipcseit, a La Rothière-it, a laonit, az Arcis-sur-Aube-it.) 

Összkép: Katonatiszt, tábornok, végül Franciaország császára. Meghódítja Európa nagy részét, így 1805 és 1814 között (austerlitzi csata - elfogatása) a kontinens leghatalmasabb embere. Végül azonban az európai hatalmak összefogva legyőzik. Száműzetésben hal meg a távoli Szent Ilona szigetén.

Napóleon hatalomra jutása: 

1. ​Származás: Buonaparte Napoleon  korzikai kisnemes volt, aki fiatalon lett tüzértiszt
2. Katonai karrier: A jakobinus időkben főtiszt lett, majd azok bukása után Barras támogatásával lett a hadsereg egyik legfontosabb tábornoka, mégpedig az itáliai fronton (1796-ban).
3. Hadvezéri sikerek: Két nagy sikere: Itáliában kiharcolta a campoformioi békét (1797), majd egy sereggel elfoglalta az angolok egyik legfőbb területét: Egyiptomot (1798). Egyiptom jelentősége: az angol birodalom meggyengítése.
   
4. Népszerűsége: Óriási népszerűséget szerzett a nép körében. Ennek két oka: állandóan győzelmeket aratott a hadszíntereken, és katonái tisztelték mert osztozott sorsukban.
5. Hatalomátvétel: Egyiptomi hadjáratáról váratlanul tért haza, mert a Direktórium elvesztette a nép bizalmát, hibát-hibára halmoztak és az itáliai fronton is vereségeket szenvedtek. Így Napóleon eldöntötte: átveszi a hatalmat. Mindez: 1799 november 9-én történt. (Brumaire államcsíny) Katonáival szétkergette az 500-ak tanácsát és átvette a hatalmat. Eleinte két konzultársat is választott (Sieyes és Ducos) de valójában övé lett a teljhatalom.

Napóleon uralma és háborúi

Napóleon és a hatalom: Napóleon 1799 november 10-11 -én fegyveres államcsínnyel vette át a hatalmat

• Az új alkotmány szerint a legfőbb hatalom az első konzulé, azaz Napóleoné lett. Ő irányította a végrehajtó hatalmat és a törvényhozást is.
• Megszületett a "Code Civil" nevű törvénycsomag, egy új polgári törvénykönyv. Ez eltörölte a nemesi kiváltságokat, bevezette a törvény előtti egyenlőséget és a polgári szsbadságjogokat.
• Az ipar és pénzvilág támogatása: Napóleon létrehozta a Francia Nemzeti Bankot (1800) és törvények sokaságában támogatta a francia ipart.
• Napóleon alatt fejlesztették az oktatást, kialakították a középiskolák - egyetemek rendszerét.
• Napóleon kiegyezett a pápával (konkordátumot kötött) Ez alapján Franciaországban elválasztják az egyházat az államtól és a főpapok állami kinevezéssel kerülnek hivatalukba.
• Napóleon 1804 december 2-án császárrá koronáztatta magát.

A napóleoni háborúk:

Napóleon 4 legfőbb ellenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt 6 koalíció született Napóleon legyőzésére! Eközben a 4 hatalom időnként más országokat is bevont a franciák elleni harcba (pl.: törököket, Portugáliát, Svédországot, Spanyolországot). Napóleon 1798 és 1813 közt szinte minden csatáját megnyerte szárazföldön. Tengeren csak Anglia tudta legyőzni Trafalgarnál 1805-ben.

Napóleon 16 év alatt sorra hódította meg Európa országait, melyek határait újrarajzolta és sok ország élére saját rokonait ültette. (A holland és nápolyi trónra testvérei kerültek.) A Német-Római Birodalom helyén a Rajnai Szövetség jött létre.

Napóleon hadjáratai (1800-1813:

1. Itáliai hadjárat, melyben észak Itália nagy részét megszerzi => Marengói csata (1800 júni.14.)
2. Első ausztriai hadjárat => Austrerlitzi csata (1805. dec.2.)
3. Poroszország elleni hadjárat => Jéna, Auerstadt és Friedland melletti csaták (1806-1807)
4. Spanyolország elleni hadjárat => Madridi bevonulás
5. Második Ausztria elleni hadjárat => Aspern és Wagram melletti csaták (1809 május 22 és július 6.)
6. Oroszország elleni hadjárat => Borogyinói csata (1812 szeptember 7.)
7. Napóleon legyőzése német területen => Lipcsei csata (1813 október 16-19.

Az Ausztria és Poroszország elleni sikeres hadjáratok után Napóleon meghirdette az Anglia ellen kontinentális zárlatot és megtámadta Oroszországot.

Az orosz hadjárat

Az oroszok elleni francia támadás (1812 június 24 - december 14 között) azonban annak ellenére is kudarccal zárult, hogy Napóleon az oroszokat le tudta győzni (Borogyino, Kutuzov) és be tudott vonulni Moszkvába is (1812 szept 14). Ám a cár (I. Sándor) azonban nem adta meg magát, elmenekült Moszkvábólés nem hódolt meg.) Napóleon várta a behódolást, majd muszáj volt hazaindulnia seregével. A hideg és a nagy távolságok és az oroszok támadásai miatt azonban serege éhezett, halálra fagyott és hullott, mire csapataival hazatért. 

Ez volt élete első nagy kudarca. 

Napóleon végső veresége

Napóleon első nagy vereségét Lipcsénél szenvedte el, a népek csatájában, 1813 októberében. A csata után 5 hónappal a 6. koalíció katonái bevonultak Párizsba és elfogták Napóleon. Az olasz partoknál fekvő Elba szigetére száműzték, ahonnan viszont 1815 márciusában megszökött. Napóleon 100 napos visszatérésekor sok ezren csatlakoztak hozzá, ám legvégső csatáját a belgiumi Waterloo -nál elvesztette 1815 június 18-án! Újra elfogták és ezúttal az Afrika-Dél-Amerika közti Szent Ilona szigetére száműzték. Hat évvel később itt halt meg.

F I L M : Austerlitzi csata (Napoleon, 2002) 2:50 től! Egyik oldalon: orosz-osztrák had (92 ezer fő), velük szemben: francia sereg (72 ezer fő) Időpont: 1805 december 2. Helyszín: Csehország

F I L M : Orosz hadjárat (dokumentumfilm) 12:35 - 19:38 közt!

A bécsi kongresszus és Szent Szövetség (1815):

A Napóleont legyőző 4 nagyhatalom - Anglia, Oroszország, Ausztria és Poroszország, illetve a legyőzött Francaiország - közös kongresszusa volt két célból:

1. Európa határainak újrarajzolása, a győztesek érdekei szerint, Franciaország és Oroszország mérsékelt visszaszorításával.
2. Olyan összefogás teremtése, mely a továbbiakban meggátolja forradalmak és a bonapartizmus kialakulását

Résztvevők: Hardenberg (Poroszország), Castlereagh (Anglia), Metternich (Ausztria), Nesselrode (Oroszország), Talleyrand (Franciaország) A Kongresszus rendszere 40 évrel biztosította Európa békéjét és a forradalmak visszaszorítását. Nemzetközi találkozókon egyeztettek a nagyhatalmak.

Fontos uralkodói dinasztiák:

• Habsburgok => Ausztria
• Romanovok => Oroszország
• Hohenzollernek => Poroszország, Németország
• Bourbonok => Franciaország
• Stuartok => Anglia

Területváltozások: Oroszország bővült Finnországgal, Besszarábiával és a Varsói hercegséggel. Poroszország bővült rajnai és szászországi birtokokkal. Ausztria megkapta Lombardiát (Észak-Itália). Anglia gyarmatokat nyert: Ceylon, Málta, Helgoland, Fokföld. Létrejött a Német Szövetség (1815 június 10) vezetője a frankfurti Bundestag lett, Ausztria elnöklete alatt!

Szent Szövetség: A Bécsi Kongresszuson résztvevő országok közül három összefogása. Oros-Porosz-Osztrák (I. Sándor, III. Frigyes, I. Ferenc) Magyarországon az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc ellen is ez a szövetség lépett fel.