Történelem
Ipari forradalom - eszmék - népek tavasza
Az ipari forradalom
- Az óra címe: Az ipari forradalom
- Az óra célja: Megismerni a XIX.sz gazdasági-társadalmi folyamatait Ny-Eu.ban
- Az óra száma: 146.
A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. Rövidebben megfogalmazva:
A 19. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változás, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el.
A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.
Amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése, gépesíteni akarták a textil előállítást. Kezdetben, a gőz felhasználása előtt, a kézierőt megnövelő egyszerű mechanikus szerkezetek jelentek meg, pl. repülő vetélő, fonó Jenny, fonógép.
Az első gőzgépek:
A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.
Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.
- Gőzhajó (1807) Robert Fulton
- Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825 LINK
Az ipari forradalom terjedése ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését
Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa
Társadalmi következmények:
- Kialakul a munkásság
- Városiasodás kezdődik
- A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
- Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
- A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1832-től a munkások választójogot kapnak Angliában)
- Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).
Gazdasági következmények:
- Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
- Beindul a hitelezés
- Óriáscégek jönnek létre
- Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban
A XIX. század fő eszmeáramlatai
- Az óra címe: Uralkodó új eszmék a XIX. században
- Az óra célja: Megismerni a korszak új politikai eszméinek lényegét
- Az óra szám: 147
A Bécsi Kongresszus után jelentős változások zajlottak Európában. Miközben a francia forradalom megmutatta a felvilágosodás nyújtotta eszmék gyakorlati megvalósítását, a Napóleon legyőző nagyhatalmak elnyomták azu újítókat. Emellett az ipari forradalom vadkapitalizmust teremtett, ami széles tömegeket döntött nyomorba és új fajta kiszolgáltatottságba. Az új problémák új eszmerendszereket teremtettek. Megszületett
- a liberalizmus
- nacionalizmus
- szocializmus
- konzervativizmus
Liberalizmus: Más néven szabadelvűség. Az egyéni szabadságjogok kiterjesztését, szabadon működő piacgazdaságot, az emberek életébe és a gazdasági folyamatokba történő minimális állami beavatkozást és a többpárti parlamenti demokráciát követelő eszmerendszer.
Nacionalizmus: A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata.
Szocializmus: Olyan eszmeáramlat, mely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből vizsgálja és próbálja megváltoztatni. Első követői: Sain-Simon, Charles Fourier, Robert Owen voltak. Több formája ismert, így például a kommunizmus, mely Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban megjelent Kommunista kiáltványában bontott szárnyat. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe.
Konzervativizmus: A fennálló társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi.
Népek tavasza
- Az óra címe: Forradalmak Európában és a Népek tavasza
- Az óra célja: Megismerni a forradalmi lázban égő Európa történelmi folyamatait, motivációit
- Az óra szám: 148
Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:
- Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
- A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
- A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.
Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.
Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt:
- Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
- Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
- Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
- Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
- Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
- Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
- Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp
Népek tavasza 1848-ban
- Az óra címe: Népek tavasza
- Az óra célja: Megismerni a Népek tavasza jelenséget
- Az óra szám: 149
1848 során Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.
- Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
- Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
- Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
- pesti forradalom: 1848 március 15-én
A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.
A korszak művészeti élete
Művészeti irányzatok:
- 17 - 18. század: Barokk, rokokó => jellemzője: túldíszítettség
- 18 - 19. század eleje: Szentimentalizmus, klasszicizmus => jellemzője: görög-római formák
- 19. század vége: Romantika => jellemzői: felfokozott érzelmek, a józanság és ráció háttérbe szorulása
- 19. század közepe - vége: Realizmus => hétköznapi valóságábrázolás Pl. Stendhal, Balzac
A 18. század három nagy zeneszerzője:
- Joseph Haydn: 1732-1809
- Wolfgang Amadeus Mozart: 1756-1791
- Ludwig van Beethoven: 1770-1827
A 19. század két nagy zeneszerzője:
- Liszt Ferenc: 1811-1886
- Richard Wagner: 1813-1883 (Adolf Hitler kedvenc zeneszerzője volt)
Elkülönült a komoly, és szórakoztató zene. A legnagyobb előadóművészek előadásai, például Liszt Ferenc zongarfellépései, vagy a Niccolo Paganíni hegedűkoncertjei óriási társadalmi eseménynek számítottak. A hangszerkészítés ipaszerűvé vált. Közben általános elfoglaltsággá vált az olvasás. A felsőbb körökben divat lett a magánkönyvtár tartása. A korszak népszerű írója volt Alexandre Dumas (Dümá) élt: 1802-1870 és Charles Dickens (1812-1870). Népszerű dolog lett az újságolvasás. Az újságokban folytatásos regények jelentek meg.
Folytatás: Történelem tananyag II.