A nagy francia forradalom (133 - 138.óra)

ÓRAVÁZLAT (133-137.óra)

Ismétlés: Az amerikai függetlenségi nyilatkozat és elvei

I. A forradalom előzményei:

• Politikai előzmény: az Ancien Regime 180 éve, melyet az abszolutizmus jellemzett. XIII., XIV., XV., XVI. Lajos kora (1610 - 1789)
• Társadalmi előzmény: igazságtalan berendezkedés: alegfelső 5% (nemesek,papok) kezében a földek 85% -a. Ők az elsőkét rend, de erősödött a 3. rend: a nép
• A válság jelentette előzmény: miközben a királyi udvar pazarló fényűzést mutatottés költséges háborúkkal ürítette ki a kincstárat, a nép éhezett a magasadók és a sorozatosan rossz termés miatt.

II. A harmadik rend fellépése: 

• Három fontos megszólaló: LaFayette márki (a függetlenségi háború hőse), Mirabeau gróf (író), Sieyesabbé (pap)
• A nép körében elültetik a gondolatot: az ő politikai akaratuknak is kell képviselet!
• A népi követelések elérik: a 3. rend képviselőinek száma megduplázódik (300 - 300 - 600)

III. Az első rendi gyűlés:

• 1789 május 5. A király, XVI. Lajos kénytelen összehívni a rendi gyűlést, azaz a három rend követeit, hogy megoldják az országos válságot.
• A harmadik rend azonnal követelte az együttes ülésezést,amit a király megtagadott így a Labdaházba vonulva önmagukat kiáltottákki nemzetgyűléssé.
• A király ideiglenesen meghátrált,megszületett a közösen ülésező konvent.

IV. A forradalom kirobbanása:  

• XVI.Lajos titokban zsoldosak rendelt Párizsba a konvent feloszlatására.
• A nép felismerte a zsoldosokat és utcára vonult tiltakozásként, majd az önkény jelképéhez a Bastille várbörtönhöz
• Bastille ostroma, a forradalom kirobbanása:1789 július 14. Aforradalmárok élén: Camille Desmoulins (ügyvéd,újságíró)

Házi feladat: tankönyvből forradalmi szöveg vagy forrás elemzése,jelentőségének leírása a füzetbe.

I. A forradalomkiszélesedése:

• A nagy félelem mozgalma - a vidék lázadása
• Emberi és polgári jogok nyilatkozata - 1789 augusztus 26.
• Az új Franciaország

Az új alkotmány és a forradalom szakaszai

(138. óra)

Új alkotmány születése:

• Szabadságjogok, választójog változása. A választójog három alapformája: 1.születési előjog, 2.cenzusos választójog 3.általános választójog A cenzusosnál: vagyoni vagy műveltségi cenzust azaz feltételt szabnak arról, hogy kis szavazhat és ki nem.
• A király szerepe - a vétójog. Mi a vétójog? Amikor a király megakadályozhat egy törvényt, de újat nem alkothat.
• A papság új helyzete: A papoknak kötelezően el kelle fogadniuk az új alkotmányt és mellőzött szerepüket. Az újr francia állam az egyházi vagyon elkobzásából nyert váltókkal jutott pénzhez. Ezek voltak az assignaták.

A forradalom szakaszai:

• 1.) Alkotmányos monarchia szakasza: 1789-1792 van király, a nemesség szerepe jelentős
• 2.) A girondista köztársaság: 1792-1793 nincs király, a nagypolgárságé a vezető szerep
• 3.) Jakobinus diktatúra szakasza: 1793-1794 nincs király, a városi szegényeké a vezetés
• 4.) Thermidori köztársaság: 1794-1799 nincs király, újra a nagypolgárságé a hatalom
• 5.) Napóleon uralma: 1799-1814 császárság alakul ki Franciaországban

A forradalom zsarnoksága 

(139. óra)

A girondi köztársaság kialakulása:

• A király szökése 
• Az elégedetlenség okai a király magatartása
• Danton vezette felkelés - letartóztatják XVI. Lajost
• A girondi párt jellemzői - nagypolgárság

A háború kirobbanása az európai monarchiákkal: 

• Európai királyságok főleg Ausztria és Poroszország megijednek, hogy a forradalom átterjed hozzájuk is.
• Pilnitzi nyilatkozat - II. Frigyes Vilmos, II. Lipót - 1791 augusztus 27. Fenyegetés: ha nem helyezik vissza jogaiba XVI. Lajost, vagy megtámadják Franciaországot.
• Csaták: Longwy, Verdun majd Valmy -  Kellerman tábornok és Dumouriez

Pártviszonyok a girondi szakaszban:

• Girondiak => gazdag polgárok képviselői, nevüket Gironde megyéről kapták
• Jakobinusok => városi szegények képviselői, nevüket Szent Jakab kolostorról kapták, ahol üléseztek
• Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%

A király pere és kivégzése:  A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád ellene: saját népe ellen hívta be Franciaországba az osztrák és porosz hadseregeket. Vagyis hazaárulással vádolták. Végül a konvent halálra ítélte XVI. Lajost és a párizsi Concorde téren 1793 január 21 -én lefejezték egy giotinnal. (Guillotine = lefejező gép)

A girondiak bukásának okai:

• Az erőszakos újoncozások, a parasztkatonák összegyűjtése és a rekvirálások miatt a forradalom ellen parasztlázodások kezdődtek. 
• Párizsban éhinség és nyomor tombolt.
• Dumouriez, katonai főparancsnok, a girondiak embere átáll az ellenséghez. 
• Robespierre, Saint-Just, Danton - vezetésével 1793 június 2-án  a jakobinusok körbevették a Konvent épületét és átvették a hatalmat.

A jakobinus diktatúra

I. Leszámolás a külső ellenségekkel: A jakobinusok egyik legelső intézkedése az volt, hogy elrendelték az általános hadkötelezettséget  és hatalmas hadsereget hoztak létre. Az új haderő pedig 750 ezer katonával Jourdan tábornok vezetésével visszaszerezte Belgiumot. 

II. Leszámolás a belső ellenségekkel:

• A jakobinusok új alkotmányt hoztak létre, mely szerint a Közjóléti Bizottság vezeti az országot, a törvényhozás évente kerül újraválasztásra, és a legtöbb kérdésben népszavazással közvetlenül dönt a nép. Valójában azonban egy szűk kör: Robespierre és társai döntöttek mindenben.
• Megszületett a "gyanúsakról szóló törvény" mely alapján a Forradalmi Törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit halálba küldhettek. Zajlottak a lefejezések, összesen 40 ezer embert öltek meg a jakobinusok egy éve alatt. 
• A jakobinusok leverték a vidéki felkeléseket. (A zendülések leverése során bukkant fel egy 24 éves tüzértiszt Bonaparte Napóleon, aki Toulonban vert vissza egy királypárti felkelést, ezért tábornokká léptették elő.)

A jakobinusok magját a sans-culotte -ok alkották. Ők voltak a hosszúnadrágosok. (culotte = rövidnadrág, sans culotte = rövidnadrág nélküliek). Térnadrágot csak a nemesek hordtak.

A jakobinusok bukása: 

Roberpierre 1794 áprilisára bizalmatlan lett mindenkivel szemben és saját korábbi embereit is kivégeztette. 1794 áprilisában lefejezték Dantont és Desmoulinst is. Sőt, 1794 júniusában életbe léptek a PRAIRIALI törvények is, melyek szerint nyilvános tárgyalás vagy védekezés nélkül is halálra ítélhető lett bárki. Mikor már maguk a jakobinus vezetők sem érezhették magukat biztonságban Robespierréktől, összefogtak a Konvent girondista tagjaival és 1794 júliusában Jean Tallien és Paul Barras vezetésével elfogatták és lefejeztették Robespiert és közvetlen társait

A thermidori köztársaság

Mivel az új rendszer a jakobinus-naptár thermidor havában, azaz júliusban került hatalomra, erről nevezték el az új köztársaságot is. Új alkotmány született, mely szerint a hatalom 3 testület kezébe került: 5 fős direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa. A vezetők a gazdag nagypolgárok lettek.

A thermidori köztársaság összesen 5 évig tartott, 1794-1799 közt. Ezt állandó lázadások jellemezték. Hol jobboldali államcsiny fenyegetett a királypártiak részéről, hol baloldali államcsíny következett a radikális szegények részvételével. Legfőbb vezetők: Paul Barras, Jean Tallien, Sieyes abbé, Charles Talleyrand és Joseph Fouché. Talleyrand a külügyeket, Fouché a belügyeket, és a rendőrséget irányította.

• Személyek, akiket tudni kell: XVI. Lajos, LaFayette márki, Mirabeau gróf, Sieyes abbé, Camille Desmoulins, Danton, Dumouriez, Robespierre, Paul Barras, Bonaparte Napóleon
• Fogalmak, amiket tudni kell: Ancien regime, harmadik rend, Bastille, "Emberi és polgári jogok nyilatkoazat", assignáta, vétó, konvent, Pillnitzi nyilatkozat, Valmy-i csata, girondiak, jakobinusok, guillotine, Közjóléti bizottság, "gyanúsakról szóló törvény", sans-culotte, prairiali törvények, direktórium, ötszázak tanácsa, vének tanácsa,
• Évszámok, amiket tudni kell: 1789 július 14., 1793 január 21. (a király kivégzése), 1793 június 2. (jakobinus diktatúra kezdete), 1799 november 9. (Napoleon hatalomra jutása)

Folytatás: Napóleon