Gazdálkodási ismeretek /Második félév/
- A fogyasztóvédelem (15-16. óra)
- A mezőgazdasági termékek sajátosságai és csoportosítása [link] (18.)
- A mezőgazdasági termékek sajátosságai (19.)
- A mezőgazdasági termékek csoportosítása (20) Összefoglalás: (21-22.)
- Mg-i vállalkozás promóciós tevékenysége (23-24. óra)
- Gyakorló órák: 25-32. óra
- [Az Európai Unió és mezőgazdasága] 33-34. óra
- Év végi összefoglalás: 35-36.
A fogyasztóvédelem [1], [2]
A fogyasztóvédelem fogalma: azon jogszabályok, előírások és ezek betartását ellenőrző szervezetek összessége, melyek a fogyasztók, azaz vásárlók érdekeit védelmezik a megfelelő színvonalú és minőségű szolgáltatások, áruk elérése érdekében, a szolgáltatást nyújtó gazdálkodó egységekkel szemben.
A fogyasztóvédelem célja az egyensúly helyreállítása, a fogyasztó jogainak, érdekeinek képviselete, érvényre juttatása. Az Európai Unióban a fogyasztói érdekek védelme öt alapelvre épül:
- a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,
- a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,
- a fogyasztók tájékoztatása és oktatása,
- a fogyasztói igények érvényesítése,
- a fogyasztók képviselete.
Magyarországon a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény is ezekre az alapjogokra építve határozza meg a fogyasztói érdekek védelmének állami feladatait, alapintézményeit.
A mezőgazdasági termékek sajátosságai
A gazdálkodás területén más kihivások jellemzik az ipari- és megint más a mezőgazdasági termékeket. Míg az előbbi esetben élettelen tárgyak, termékek gyártásáról, kereskedelméről és forgalmazásáról beszélhetünk, addig az utóbbi esetben élő növények, állatok, vagy egykoron élő, de éppen ezért romlandó cikkek, feldolgozott növényi, állati termékek árucseréjéről van szó.
- A romlandóság a piaci minőségi követelmények legnehezebben megoldható problémája. Értékesítésünket tehát vagy nagyon jól szervezetten, igen gyorsan kell megszerveznünk, vagy pedig a tárolás különböző költséges megoldásaival kell számot vetnünk.
- Termékfejlesztés: Fontos szempont a piaci kihívásoknak való megfelelésnél a termékfejlesztés. Ez megvalósulhat a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő termelési technológia alkalmazásával, vagy pedig új fajok, termelési eszközök alkalmazásával (pl. új állatfaj, növényfajok).
- A csomagolás és speciális kezelés az áru védelmét, minőségének megóvását, szállítás és rakodás leegyszerűsítését tartja szem előtt. A csomagolás a piacon szolgálhat a termék megkülönböztetésére is, ami marketing kommunikációs hatást érhet el.
A mezőgazdasági termékek csoportosítása
A marketing szempontjából négy kategóriára oszthatjuk Levitt (1983) szerint a termékeket:
- Generikus termékek: termék anyagi tulajdonságai a lényegesek, ami alapján a termék alkalmas a szükségletek kielégítésére, emiatt veszik meg a piacon (pl. kenyér)
- Elvárt termékek: a termék nem anyagi jellegű tulajdonságai is beletartoznak, amit a vevő elvár az adott terméktől, pl. külső forma, csomagolás, márkanév.
- Kiterjesztett termék: a termelő aktivitásának a függvénye, amit a verseny érdekében differenciál a fogyasztó felé, többet kínál neki, mint amit a vevő az elvárt szinten megfogalmaz, pl. árelőnyök.
- Potenciális termék: az előbbi tényezők fejlesztését jelenti.
A mezőgazdasági termékek ezek alapján főleg a generikus termékek kategóriájába sorolhatóak. Kivétel lehet pl. a biotermesztés, amely már speciális elvárát is kielégít. A fogyasztó ezen túlmenően elvárhatja a terméktől, hogy azt bizonyos szempont szerint válogassák (pl. kis méretű paradicsom), vagy csomagolják (pl banán), vagy tisztítsák (pl. burgonya). Ezeken túlmenően a termelő és feldolgozó vállalat több olyan tulajdonságot, megkülönböztető jellemzőt is kapcsolhat a termékéhez, ami ezeken felül van, pl. primőrök. A termékek csoportosítását többféleképpen is elvégezhetjük, az egyik ilyen csoportosítási alap a felhasználás területét veszi alapul. Eszerint vannak fogyasztási cikkek (egyéni felhasználási célra), valamint termelési javak (melyeket a termelési folyamatban használnak fel újabb termékek előállítására.)
Mg-i vállalkozás promóciós tevékenysége
21. óra
A promóció feladata a marketingben elősegíteni, megkönnyíteni a potenciális vevő számára a termék, szolgáltatás megvásárlására vonatkozó döntését. Mindazon eszközök gyűjtőfogalma, amelyek arra ösztönzik a vásárlás helyén a fogyasztókat, hogy a promótált terméket vásárolják meg, próbálják ki. A marketingkommunikáció egy olyan folyamat, amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) közötti információ-átvitelt jelent, hasonló, vagy azonos értelmezésre számítva.
Prómciós lehetőségek:
- Mezőgazdasági kiállítások
- Termékbemutatók
- Nyitott napok egy-egy gazdálkodó szervezettnél
- Kóstoltatások szervezése
- Reklámajándékok
- Törzsvásárlói hűségprogramok
- Kuponok
Ezek hatékonysága változó, de többnyire sikeres minden olyan törekvés (és a forgalom növekedését hozza), mely a mezőgazdasági termékeket (azok előnyeit) megismerteti a fogyasztókkal. Ebből a szempontból a mezőgazdasági kiállítások és termékbemutatók, nyílt napok (egy-egy gazdaságban) első helyen szerepelnek a sikeres promóciós tevékenységek listáján.
A Maslow-piramis
Abraham Maslow 1950-ben alkotta meg a szükségletek és motivációk piramis-elméletét. Ennek lényege a következő. A szükségletek és motivációk egymás alá-fölé rendelt hierarchiában fejezhetőek ki, melyeknél a magasabb szint szükséglete csak akkor jelenik meg, ha az alatta lévő igény már teljesült.
A Maslow-piramis 5 szintje:
- Fiziológiai szükségletek: levegő, víz, étel, alvás
- Biztonság: fizikai, anyagi egészségi
- Szociális szükségletek: barátság, szeretet, valahová tartozás igénye
- Önbecsülés: elismerés másoktól
- Önmegvalósítás: kreativitás, személyes fejlődés
Házidolgozat készítése: 11a osztály számára: március 31-ig: A költségek fajtái és típusai egy vállalkozásban (közvetlen, közvetett költség, nyereség, profit)
Az árképzés []
Egy termék sikeres marketingjének egyik legfontosabb szempontja a megfelelő árképzés, azaz egy termék megfelelő árának meghatározása. A „megfelelő” ilyen értelemben azt az összeget jelenti, amelyért a terméket a lehető legnagyobb profitért lehet értékesíteni.
A megfelelő ár megszabása nem egyszerű feladat. Ha túl nagy, akkor az emberek nem fogják megvásárolni a termékeket (még ha kiváló értékesítési szöveg is tartozik hozzá), ha pedig túl alacsony, akkor a profit csak minimális lesz. Az alacsony árra a vásárlók számára azt jelentheti, hogy a termék rossz minőségű.
A megfelelő árképzéshez számos pszichológiai szempontot kell figyelembe venni
A megoldás a különböző árak tesztelésében rejlik. Ez az internetes környezetben egyszerű, hiszen az árakat pillanatok alatt meg lehet változtatni.
Létezik egy marketing trükk, az úgynevezett „dinamikus árazás”, amely egyfajta ösztönzés az vásárló felé, hogy ne késlekedjen a vásárlással. Lényege, hogy az értékesítési oldalon fel kell hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy a termék ára folyamatosan nőni fog (minden órában, minden másnap, minden héten, tehát bizonyos megszabott időközökkel). Ezt látva sokan azonnal megvásárolják a terméket, hogy megelőzzék az áremelést.
Az árképzésben nagyon fontos a 20/80-as szabály, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek 20%-a termeli az összes jövedelem 80%-át. Ez azt jelenti, hogy nagyjából az emberek egyötöde hajlandó többet költeni a többieknél. Ehhez több árképzési ajánlattal érdemes alkalmazkodni, például egy alacsonyabb árú készüléket, egy bővített árú készüléket kiegészítőkkel, stb.
A három fő árképzési elv
1.) Költségalapú árképzés
Ez a módszer elméletben (de gyakorlatban nem mindig) figyelmen kívül hagyja, hogy a többi értékesítők hogyan szabják meg árukat ugyan arra vagy egy nagyon hasonló a termékre, és az árat a költségek szerint állítja be.
Jó példa erre a haszonkulcsos árazás. A hangszerek árképzésében például egy hangszereknek két haszonkulcsa lehet: A haszonkulcs, ahol a dobok és gitárok ára a kiskereskedelmi ár 50%-a, VAGY B haszonkulcs, ahol a vonós hangszerek ára a kiskereskedelmi ár 60%-a. Természetesen ezek csak példák – a különböző kereskedők, viszonteladók más százalékokat használnak.
2.) Versenyszerű árképzés
Versenyszerű árképzésről akkor beszélünk, amikor a viszonteladó a versenyhelyzetet is felméri, mielőtt megszabná egy termék árát. Figyelembe veszi, hogy mások mennyiért árulják az adott, vagy egy nagyon hasonló terméket. A kereskedő talán ugyan azt az árat szabja meg, ezzel megfosztva versenytársát az árelőnytől, vagy az alá megy valamivel, hogy ő maga kerüljön enyhe árelőnybe.
3.) Keresletalapú árképzés
Ez a módszer a növekvő vagy csökkenő kereslet hatására léphet életbe. Például meglehet, hogy egy kereskedő megemeli termékei árát, ha azokból csak korlátozott készletei vannak. Az ingatlanpiacon, különösen a lakóházak terén nagyon gyakori ez a megoldás, elvégre minden ház egy teljesen egyedi termék, és nincs belőle még egy (kivéve persze egy azonos mintára készült lakóházakból álló lakótelepen).
A másik véglet az, amikor egy termék iránt csökkenni kezd a kereslet, és ilyenkor szükségessé válhat alacsonyabb árakat szabni a készlet kiürítéséhez.
A magyar mezőgazdaság problémái [forrás]
Magyarország agroökológiai potenciálja 18-20 millió ember élelmiszerellátását tenné lehetővé. [jegyzettar]
- 1.) Időjárási anomáliák, melyek globális szinte kezelhetőek. Pl: Az egyre gyakrabban előforduló túl sok vagy túl kevés csapadék, melynek éven belüli eloszlása is hektikus. (2019-ben és 2020-ban a májusi csapadékmennyiség extrém sok volt.) Probléma a túl hideg vagy túl meleg telek illetve az aszályos, túl forró nyarak gyakorisága. A korai fagyok, az ingadozó, kiszámíthatatlan hőmérsékleti viszonyok is sokszor okoznak gondot. Mindezek az időjárási anomáliák a fentebb már említett globális éghajlat-változásokkal állnak összefüggésben.
- 2.) A modernizáció hiánya, mert fontos lenne a jelenleginél is jelentősebb fejlesztési forrásokat és lehetőségeket biztosítani. Elengedhetetlen a technológiafejlesztés, a hazai KFI (kutatás, fejlesztés, inováció) kapacitások erősítése, az oktatás, illetve a képzés színvonalának emelése, illetve a szaktanácsadási rendszerek szakmai felkészültségének fejlesztése.
- 3.) Hatékony támogatáspolitikára volna szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2019-es jelentése szerint 2 000 milliárd forint támogatási forrás kellene a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék rendelkezésére a következő vidékfejlesztési programban.
- 4.) Az adórendszerben is szükség lenne néhány változtatásra.
- 5.) A termés és jövedelembiztonság, ezzel kapcsolatban a kamara az alábbi intézkedéseket fogalmazta meg: a jelenlegi 80 000 hektáros öntözött terület nagyságát 20 éven belül legalább egy millió hektárra kell emelni.
- 6.) A teljes élelmiszerlánc fejlesztése
A magyar mezőgazdaság bruttó kibocsátása (2019-ben) [forrás]
- Gabonafélék [26%]: Kukorica: 13,2%, búza: 9,7%, árpa: 2,3%, egyéb gabona: 1,2%
- Állattartás [25%]: Baromfi: 10,8%, sertés: 9,0%, szarvasmarha: 3,7%, egyéb: 1,3%
- Ipari növények [12%]: Napraforgó: 6,3%, olaj és rparepce: 3,7%, Egyéb: 2%
- Állati termékek [11%]: Tej: 6,9%, tojás: 2,3%, egyéb: 1,4%
- Kertészeti termékek, friss zöldségek [9%]: 7,5%, virágok, ültetvények: 1,5%
- Gyümölcsfélék: 4,2%
- Takarmányok: 2,5%
- Burgonya: 1,2%
- Bor: 1,3%
Az Európai Unió közös agrárpolitikája []
Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) partneri viszonyt teremt a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között. A közös agrárpolitika arra irányul, hogy:
- támogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét, és ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron hozzájussanak a szükséges élelmiszerekhez;
- tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak;
- segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást;
- EU-szerte elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését;
- életben tartsa a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban.
A közös agrárpolitika az összes uniós tagország közös szakpolitikája. Irányítása és finanszírozása uniós szinten, uniós költségvetési források felhasználásával történik.
A közös agrárpolitika a gyakorlatban
Az agrárgazdálkodás sok szempontból speciális gazdasági ágazat, mely a legtöbb szektortól eltér a következők tekintetében:
- Az élelmiszer-termelés jelentősége ellenére a mezőgazdasági termelők jövedelme mintegy 40%-kal alacsonyabb a többi gazdasági ágazatban fizetett jövedelmeknél.
- A mezőgazdaság jobban függ az időjárási és az éghajlati viszonyoktól, mint sok más gazdasági ágazat.
- A mezőgazdaságban szükségszerűen időigényes folyamat az, hogy a termelők a kínálatot a fogyasztói kereslethez igazítsák: nyilvánvaló, hogy időbe telik több búzát termeszteni vagy több tejet előállítani.
Az agrárium szereplőinek nemcsak a költséghatékonyságról kell gondoskodniuk, hanem arról is, hogy fenntartható és környezetbarát módon termeljenek, és megóvják a talajt és a biológiai sokféleséget.
Az üzleti bizonytalanság és az agrárgazdálkodás környezeti hatása indokolttá teszi a közszféra határozott szerepvállalását a mezőgazdaságban. Ennek jegyében a közös agrárpolitika a következőket biztosítja:
- jövedelemtámogatás – a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja, melyben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet (példaként említhető a tájvédelem);
- piaci intézkedések – meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen csökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak;
- vidékfejlesztési intézkedések – nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák.
A közös agrárpolitika finanszírozása
Az EU 2019-ban 58,82 milliárd euróval támogatta a mezőgazdasági termelőket. A teljes uniós költségvetésből az EU mezőgazdasági termelőinek nyújtott támogatás mértéke tükrözi, mennyire összetett feladatot jelent biztosítani, hogy Unió-szerte folyamatosan rendelkezésre álljanak jó minőségű élelmiszerek. Ennek elérését szolgálja a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a dinamikus vidéki közösségek fenntartása.
A közös agrárpolitikát a következő két alap finanszírozza az európai uniós költségvetés keretében:
- az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen támogatást biztosít és piaci intézkedéseket finanszíroz;
- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési intézkedésekhez nyújt forrásokat.
A kifizetéseket az egyes európai uniós országok kezelik. Az uniós átláthatósági szabályokkal összhangban mindegyik tagország közzéteszi a KAP-kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó információkat.
A közös agrárpolitika előnyei
A közös agrárpolitika meghatározza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelők társadalmi szerepükkel összhangban gondoskodni tudjanak a következőkről:
Élelmiszerek előállítása
Az Unióban kb. 10 millió mezőgazdasági üzem létezik, és kb. 22 millióan dolgoznak rendszeresen az agrárágazatban. Az európai gazdálkodók biztonságos és kiváló minőségű, egyszersmind megfizethető termékek rendkívül bőséges választékával látják el a lakosságot.
Európa élelmiszertermékei és kulináris hagyományai világszerte nevezetesek, és az EU világviszonylatban az agrár-élelmiszeripari termékek egyik vezető termelője és nettó exportőre. Kivételes mezőgazdasági adottságainak köszönhetően az EU képes arra, hogy kulcsszerepet töltsön be a világ élelmezésbiztonságának megteremtésében, és ezt a szerepet fel is kell vállalnia.
A vidéki közösségek fejlesztése
Az európai vidéki térségekben, melyek bővelkednek értékes természeti erőforrásokban, sokak munkahelye kötődik a mezőgazdasághoz. Így van ez azokban az ágazatokban, amelyek gépekkel, épületekkel, üzemanyaggal, műtrágyával, valamint állatgyógyászati szerekkel és állatorvosi szolgáltatásokkal látják el a gazdákat.
Sok munkavállaló áll alkalmazásban az élelmiszerek előkészítésével, feldolgozásával, csomagolásával, raktározásával, szállításával és kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó cégeknél. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt csaknem 40 millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban.
Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan és termelékenyen végezhessék a munkájukat, a gazdáknak, valamint az agráriumhoz kapcsolódó ágazatok szereplőinek könnyen hozzá kell férniük a mezőgazdasággal – így pl. a termelési eljárásokkal és a piaci fejleményekkel – kapcsolatos legújabb információkhoz. 2014 és 2020 között a közös agrárpolitika 18 millió vidéki lakos – azaz az uniós vidéki lakosság 6,4%-a – számára tette lehetővé a hozzáférést a nagy sebességű technológiákhoz, valamint a jobb internetes szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához.
Környezeti szempontból fenntartható gazdálkodás
A gazdáknak kettős kihívással kell szembenézniük: élelmiszert kell termelniük, egyszersmind óvniuk kell a természetet, és meg kell őrizniük a biológiai sokféleséget. A rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat körültekintően kell felhasználnunk. Ez élelmiszeriparunk fennmaradásának és életminőségünk megőrzésének elengedhetetlen feltétele – ma, holnap és a távolabbi jövőben is.
A közös agrárpolitika kulcsszereplői
Az Európai Bizottság rendszeresen konzultál a civil párbeszédben részt vevő csoportokkal és a mezőgazdasági bizottságokkal annak érdekében, hogy a lehető legjobb mezőgazdasági jogszabályokat és szakpolitikai intézkedéseket dolgozza ki. Munkáját különböző szakértői csoportok is segítik. A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport például a tisztességtelen forgalmazói magatartás témájában látja el tanácsokkal az Európai Bizottságot.
A Bizottság hatásvizsgálatokat végez, amikor új uniós jogszabályokat készít elő, dolgoz ki és terjeszt elő, hogy felmérje, indokolt-e az uniós fellépés az adott területen, és milyen lehetséges hatásai lehetnek a különböző megoldásoknak. A hatásvizsgálatok kulcsfontosságú részét képezik az EU minőségi jogalkotási programjának. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén 2003-ban (félidős értékelés), 2008-ban (állapotfelmérés, SEC(2008) 1885), 2011-ben (A közös agrárpolitika jövője 2020-ig, SEC(2011) 1153 végleges) és 2018-ban (A 2020 utáni stratégiai tervek támogatása, SWD(2018) 301 final) került sor hatásvizsgálatra.
Az Európai Számvevőszék is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kiadások felügyeletében.
A Bizottság rendszeresen tesz közzé jelentéseket „Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer felmérés eredményeiről. Az összes uniós országban elvégzett Eurobarométer felmérés értékes információkkal szolgál arról, hogyan ítélik meg a polgárok a közös agrárpolitikát. A felmérés kérdései többek között a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatás ismertségére, eredményességére, minőségi és környezetvédelmi kérdésekre, valamint a közös agrárpolitika jelentőségére vonatkoznak.
A közös agrárpolitika kiértékelése
A Bizottság a közös monitoring- és értékelési keret révén értékeli ki a közös agrárpolitikát.
A közös monitoring- és értékelési keret arra irányul, hogy a közös agrárpolitika által 2014 és 2020 között elért eredményeket bemutassa, és a közös agrárpolitika hatékonyságát az ún. KAP-mutatók segítségével javítsa.
Az új közös agrárpolitika
Annak érdekében, hogy az európai mezőgazdaság jövőjét biztosítsa, a közös agrárpolitika az évek során továbbfejlődött, igazodva a változó gazdasági viszonyokhoz, valamint a polgárok elvárásaihoz és szükségleteihez.
2018 júniusában az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő az új közös agrárpolitika kialakítására vonatkozóan. A javaslatok egyszerűbb és hatékonyabb szakpolitikát körvonalaztak, amely az európai zöld megállapodás fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósítását is a zászlajára tűzi.
Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti mélyreható tárgyalásokat követően megállapodás született a közös agrárpolitika reformjáról, és 2021. december 2-án sor került az új közös agrárpolitika hivatalos elfogadására. Az új közös agrárpolitikát 2023. január 1-jétől kell végrehajtani.
Az Európai Unió és gazdasága (LINK)
Az Európai Unió egy olyan 27 országból álló társulás, mely közös gazdasági és politikai célok mentén 1993 november 1-én jött létre a hollandiai Maastrichtban. [térkép] Európai országok 1957 óta egyre szorosabbá váló, 1992-től ezen a néven létező rögzített gazdasági és politikai összefogása vagy uniója:
- Az első lépés az EU megalakulása felé az 1951-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség volt (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg), majd 1957 -ben a római szerződésekkel létrejött az Európai Gazdasági Közösség. Segítői: Robert Schumann, Konrad Adenauer (kancellár) és Charles DeGaulle voltak.
- 1993-ban hatályba lépett, az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés, mely létrehozta az Európai Uniót, illetve annak közös pénzét az eurót.
- Az EU három pillére: 1.) Közös kül-, és biztonságpolitika 2.) Belügyi és igazságügyi együttműködés 3.) Gazdasági összefogás, EGK.
Az EU szervei:
- Európai Parlament (751 tag) => székhelye Strasbourg (fr-német határ, francia oldalán), pártok szerint foglalnak benne helyet a képviselők. Az egyes országok népességszámuk arányában képviseltethetik magukat az Európai Parlamentben, Magyarország 21 képviselőt küldhet (Németország: 96-ot)
- Az Európai Tanács => elnöke Donald Tusk. Az EU tagjainak kormányfői és államfői alkotják.
- Európai Unió Tanácsa (miniszterek tanácsa) A kormányok kiküldött minisztereiből áll. Területenként pl. pénzügy, külügy, mezőgazdaság ülnek össze a tagállami miniszterek. (Az összes pénzügyminiszter.)
- Európai Bizottság (28 tag) => elnöke Jean-Claude Junker. Az EU legfontosabb szerve. Tagjai a biztosok. Minden ország egy biztost delegáhat és minden területnek meg van a maga biztosa (pl. közlekedés, oktatás, egészségügy, mezőgazdaság.) Magyarország EU biztosa: Navracsics Tibor oktatás-ifjuság-sport ügyi biztos.
Egyéb szervek: Európai Bíróság (28 bíró), Európai Számvevőszék (28 tag), az Európa Tanács (47 tgja van) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”, Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét), Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)
Az Európai Unió főbb adatai:
- Székhelye: Brüsszel (Belgium)
- Létrejötte: 1993 november 1. Maastricht
- Alapító 6 ország: Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg
- Tagállamok száma (2017): 28 db (utolsó csatlakozás: 2013., Horvátország) Csatlakozásra váró országok: Albánia, Szerbia, Makedónia, Montenegro, Törökország
- Lakosságszám: 510 millió
- Legfőbb szerződései: Római szerződés (1957), Maastrichti (1993), Amszterdami szerződés (1997), Nizzai szerződés (2001), Liszaboni szerződés (2007)
Az EU mai formájának 3 fontos eleme:
- Schengeni rendszer (1995) LINK => Az EU külső határainak közös védelméről szó. Nem minden EU ország tagja. Mo. igen.
- Euro övezet (2002) LINK => Azoknak az országoknak a köre, melyek teljesíteni tudták az euro bevezetésének követelményeit. 18 állam.
- Alapjogi Charta (2000) LINK => Olyan polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok melyeket a tagok kormányainak biztosítania kell.
Magyarország EU csatlakozása LINK
Magyarország a rendszerváltást követően, 1991-ben az EU társult tagja lett, majd 1998 és 2002 közt csatlakozási tárgyalásokat folytatott Brüsszellel. Végül 2003 április 12-én népszavazáson döntöttek a magyarok a csatlakozásról. Hazánk 2004 május 1-én lett az EU tagja, 9 más országgal együtt. Jelenleg évente 4 milliárd eurot kapounk, befizetésünk 1 milliárd euro.
Az Európai Unió bővítése:
- Az Európai Uniót 6 alapító állam hozta létre
- Az első bővítés 1973-ban történt, amikor belépett az EU -ba az Egyesült Királyság, Írország és Dánia.
- A 80-as években csatlakozott (mediterrán bővülés): Görögország, Spanyolország, Portugália
- A 90-es években lett EU tag (skandináv-német bővülés): NDK, Ausztria, Svédország, Finnország
- Magyarországgal egyszerre belépő államok (2004): egyszerre 10 ország lépett be. Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Málta, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia
- Későbbi csatlakozók: 2007-ben: Románia, Bulgária, 2013-ban: Horvátország