A határon túli magyarok és felekezetek

Magyarország és szomszédai, helyünk Európában

Magyarország megyéi és a környező országok

1. Magyarország 93 ezer négyzetkilométer alapterületű európai ország, melynek területén 9,5 millió ember él.
2. Hazánk fővárosa Budapest, 1,7 millió lakossal
3. Közigazgatás: az a rendszer, mely egy országban a közfeladatokat ellátja és az országos irányító szervek által hozott döntéseket végrehajtja. A magyar közigazgatás alapja 19 megye. Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye
4. Magyarország megyéinek térképe: link
5. A legnagyobb városaink (link) többnyire a megyeszékhelyek: Budapest (1,7 millió fő), Debrecen (203 ezer fő), Szeged (163 ezer fő), Miskolc (160 ezer fő), Pécs (145 ezer fő), Győr (130 ezer fő), Nyíregyháza (118 ezer fő).
6. Magyarország 7 országgal határos link  Ezek a következők: Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna. Ezek közül csak kettő nem Európai Uniós állam, Szerbia és Ukrajna.
7. Hazánk földrajzi jellemzői: Alapvetően Dunántúlra, Duna-Tisza közére és Tiszántúlra tagolódik .link Fontos tájegységeink: Dunántúli középhegység és dombság, Kisalföld, Alföld, Északi középhegység

Magyarország 1990 utáni berendezkedése 

• M.o.alkotmánya demokratikus berendezkedést biztosít.
• Hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
• Hazánk legfőbb szerve a parlament, mely 200 tagú és a 4 évente megtartott választások alapján jön létre.
• A magyar választási rendszer (2012-es tv) vegyes, azaz pártokra és konkrét helyi képviselőjelöltekre is voksolunk. A pártokra leadott szavazatok alapján 94, a pártlisták alapján pedig 106 képviselő kerülhet az országgyűlésbe. Csak az a párt kerülhet a parlamentbe, mely eléri az 5%-os bejutási küszöböt.
• A parlament mellett fontos vezető szerv a komány, mely a végrehajtó hatalmat képviseli és miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti (jelenleg: Orbán Viktor)
• A legfőbb közjogi méltóság a köztársasági elnök (vagy államfő) akit 5 évre a parlament választ, de jogköre erősen korlátozott.
• Fontos szerv még az Alkotmánybíróság, mely az alkotmányos kormányzást felügyeli.
• Az országot a parlament és a kormány döntései alapján az államigazgatási rendszer "működteti". Ennek része a szakhatóságok és helyi önkormányzatok rendszere. 

Mióta járunk iskolába? [] 

• Az óra címe: Mióta járunk iskolába? Az iskoláztatás története
• Az óra célja: Megismerni
• Az óra száma: 91-92.

Az ókori egyiptomi iskolák Kr. e. 2000 körül alakultak ki, ahova ötéves kortól 15-20 éves korig jártak a tanulók. Kezdetben folyóírást tanultak, és csak később kezdődött a hieroglifákkal való ismerkedés. Néhány évi tanulás után a gyermek írnok lehetett. Tanulmányait az írnokiskolákban folytathatta. Az egyiptomi iskolákban nem volt szokatlan a testi fenyítés.

Az ókori görögök polisz-társadalmakban élnek, ezek egy része kereskedő-állam volt (mint Athén), másik részük katona-államként működött (mint Spárta). A spártai nevelés egészen egyedi volt és középpontjában a katonai képességek megszerzése, a testi edzés állt. A többi poliszban pedagoigosz rabszolgák oktattak.

Az ókori római iskolákban többnyire görög rabszolgák tanítottak, alacsony bérekért. A grammatikainak nevezett iskolában a gyerekek a görög kultúrával ismerkedtek meg, de ezen kívül történelmet, földrajzot és alapvető matematikai-csillagászati ismereteket is tanultak. A retorikai iskolában szónoklattant tanítottak. Ez nemcsak a politikai pályára készülők számára nyújtott fontos alapismereteket, hanem azok számára is, akik a közélet egyéb területein kívántak érvényesülni.

A középkorban a gyermekkor rövid időszak volt. A gyermek­től hétéves korától kezdve felnőttes viselkedést vártak el. Ne­ve­lése az oktatásra és a fegyelmezésre (leginkább a verésre) kor­látozódott. Az oktatás anyaga a legtöbb iskolában a vallási és erkölcsi ismereteken túl latin szövegek olvasására és egy­házi énekek tanítására szorítkozott. Katekizmus = biblikus alapok oktatása, gyakran kérdés-felelet formájában.

Több helyen, így a 11. szá­zad végétől megszülető egyetemeken azonban a hét szabad művé­szet tárgyait is tanították. (Trívium, quadrivium) Trivium: grammatika, retorika, dialektika, quadrivium: quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia, musica Skolasztika: Aquinoi Szent Tamás (1225-1274)

A középkor végének reneszánsz gondolkodói már úgy vél­ték, hogy a gyermek védelemre szorul, nevelésének pedig az isme­retek átadása mellett az erkölcsi gyarapítást is céloz­nia kell.

A felvilágosodás és az ipari forradalom hatására erősödött az állam szerepvállalása az oktatásban. Így lehetővé vált nagy tömegeket célzó – igaz, többségük számára csak alapvető isme­reteket közvetítő – oktatási rendszer kialakítása.

Modern kor: összetett iskolarendszerek megjelenése a világ országaiban. Bonyolultabb tananyag, többszintű oktatói társadalom. Tudományos fokozatok.