Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Törióra

Tizedikes anyag - első része [4]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

Menü:

  • 1.) A korai és érett európai középkor
  • 2.) A kora-újkor története
  • 3.) A vegyes-házi királyok és török idők Magyarországon

Tizedikes történelem tananyag (25 old.)

 

10-es tananyag

1.) A korai és az érett középkor

A középkori berendezkedés - gazdaság, társadalom:

A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) 

I. A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

  • saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
  • jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
  • közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:

  • Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
  • Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
  • Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
  • Földesúrnak ajándék (munera)
  • Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
  • Királynak telekadó (nálunk füstadó)
  • Királynak hadiadó

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

II. A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

III. Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

A frankok:

I. A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, a mai Franciaország területén. Első uralkodói dinasztiája a Meroving volt. A mai Franciaország területére érkező frankok összeolvadnak a helyi lakos gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban (Meroving dinasztia)

II. A Frank Állam jellemzői:

  • Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
  • A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
  • A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. (térkép-poitiers)

III. Nagy Károly birodalma:

  • Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját.
  • III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
  • Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
  • Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben

IV. A Frank Birodalom felbomlása:

  • Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
  • Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
  • 962-ben: Franciaország és a Német-Római Birodalom. Utóbbi a Keleti-Frank Királyság és Itália egyesülésével születik meg.TÉRKÉP (Nov.6 -40. óra)

A Bizánci Birodalom:

Kialakulása: 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról ConstantínusrólKonstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta

Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.

A birodalmat virágzó kereskedelem és ipar, illetve árutermelés jellemezte, jelentős állami megrendelésekkel.

A társadalmat Bizáncban három fő réteg alkotta: rabszolgák, szabadok, nagybirtokos hivatalnokok

Első nagy császár: Justinianus (6. század közepe). Összegyűjtötte a római jogszabályokat. Uralma alatt csökkent a birodalom területe, gyakori volt a korrupció (megvesztegetés) és lakosságot túladóztatták.

Justinianus alatt emelték Konstantinápoly főtemplomát a Hagia Sofiát.

Bizánc válságos korszaka:

A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. Az arabokat III. Leo állította meg 740-ben. A 10. századtól újra nagyhatalom.

A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.

A bizánci császár despotikus hatalommal bírt: egyszerre uralta az egyházat és a hűbéri-rendszert is.

A középkori egyház

Pápaság: Jézus halála után Szent Péter Rómában fontos keresztény közösséget teremtett, miközben szerte a nagyvárosokban szintén születtek keresztény csoportok. Mindegyik élén egy-egy püspök állt. Róma püspökéből lett a mindenkori pápa. Az ünálló Pápai Állam 756-ban jön létre III. István pápa III. Pippin alkuja nyomán.

A középkori egyház Két részből állt és mindkettőt a pápa vezette. Egyik része a világi papság volt a másik a szerzetességek rendszere. A világi papság egész Európát püspökségekre osztotta, a szerzetességek függetlenek voltak tőlük.

A szerzetességek: I. Nagy Szent Gergely pápa a 6. században a szerzetesekre bízta az európai népek megtérítését. Ők a 10. századra kereszténnyé tették a kontinenst.Végül 529-ben Monte Cassinóban (Itália) létrejött az első szerzetes rend a Bencés rend. Alapítója Szent Benedek három szabályt írt elő: engedelmesség, szegénység, tisztaság. Jelszavuk: "ORA ET LABORA" => imádkozz és dolgozz! (Későbbi szerzetei rendek, pl.: ferencesek, domonkosok.)

Niceai zsinat: A keresztény egyház főpapjai időről időre zsinatokon egybegyűlve döntöttek hitbeli kérdésekről. Az ezeken hozott döntéseket mindenkinek kötelezően el kellett fogadnia. Aki mégsem fogadta el, az eretneknek minősült. Őket kizárták az egyházból és üldözték. Niceai zsinat: 325-ben: Az Atya Fiú és a Szentlélek egyazon Isten három megjelenési formája

Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

-------------- Száray 9. könyv 125. oldal ---------------

Az arab világ és az iszlám (könyv: Száray 9.)

I. Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

II. Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel vissazteért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

III. Az iszlám 5 parancsolata:

  • Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
  • Alamizsna adása a szegényeknek
  • Böjt tartása Ramadán havában
  • Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
  • Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

IV. Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matmatika, arab számok.  

Az iszlám egyéb jellemzői:

  • Türelem és megbocsátás hirdetése
  • Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
  • Többnejűség (poligámia) hirdetése
  • Szent könyve a Korán

A pápaság és a császárság a 11-15. században

Az egyház állapota a 10-11. században: Züllés és szimónia (egyházi méltóságok vásárlása) jellemezte a 10-11. századi egyházat. A papok egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.

Egyházi reformok: Cluny kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely a hitéletet szigorította, és VII. Gergelytől indult ki a másik reform, mely viszont a pápai hatalom megerősítését célozta. Gregorián reformok. Reformok lényege: 1.) Papokhoz méltó élet kötelezővé tétele 2.) A szimónia tiltása 3.) A pápai hatalom megerősítése.

Invesztitúra háborúk: A pápák és a Német-Római császárok közt zajlottak a főpapok kinevezése (invesztitúrája) miatt. Invesztitúra = kinevezés, beiktatás.

Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, annak ellenére, hogy a császár korábban kijelentette: csak a hozzájárulásával választható pápa.

VII. Gergely ráadásul 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.

IV. Henrik nem fogadta el a döntéseket, mert elvesztette volna befolyását a püspökök felett, akik segítették őt a főurakkal szemben. Így megfosztotta a pápát tisztségétől, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.

A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt, ám a következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.

A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

Keresztes háborúk (1096-1291)

A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.

Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)

Első hadjjárat: 1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)

Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend. LINK

A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.

A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye:

  • Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban. 
  • A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. 
  • A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

A rendi állam (139. oldal)

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295): 

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302): 

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés.

Válságok, huszitizmus, Mongol Birodalom és az oszmánok

Nyugat-Európa válsága (LINK)

A XIV - XV századi Nyugat Európa válsága: Az 1300 és 1400 -as években Nyugat-Európát több válság súlytotta: 

  • Százéves háború Anglia - Franciaország közt: 1337-1453
  • Angliában hosszú trónharc: Rózsák háborúja: 1455-1485
  • Német-Római Birodalom válsága (142.o.)
  • Nagy pestis járvány: 1348
  • Arabok kiűzése Spanyolországból (Recoquista)
  • A százéves háború (1337-1453):

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.

A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.

Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással  a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)

A Német-Római Birodalom válsága:

A Német-Római Birodalom a XIII. századra válságba került, mely során még császárt sem tudtak választani évtizedekig.

Végül 1273-ban trónra került Habsburg Rudolf, aki családi birtokba vette az osztrák tartományokat, Ehhez le kellett győznie a cseh Ottokár királyt a morvemzei csatában (1278) mégpedig magyar segítséggel. A Habsburgok innentől lettek Ausztria urai.

Később egy évszázadra a Luxemburg - dinasztia kezébe került a császári cím, és 1356-ban megszületett a Német Aranybulla, mely szabályozta a császárválasztást. Innentől hét mindenkori neémet fejedelem választhatta a császárt (brandenburgi, szász, cseh uralkodók + rajnai palotagróf és 3 érsek)

A nagy pestis - járvány:  1347-ben genovai kereskedők hozták Európába Ázsiából a pestis baktériumát, melyat a patkány bolhája terjesztett. Öszesen 20 millió embert ölt meg Európában néhány év alatt. (1894 óta gyógyítható csak a betegség.)

Reconquista: Az első keresztes háborúval, 1095-ben indult meg a spanyolok harca az arabok kiűzéséért. A háború egészen 1492-ig tartott, 400 éven kersztül, mire az utolsó arab (mór) seregeket is elűzték az ibériai félszigetről. Közben 1479-ben megszületett az egységes Spanyol Királyság.

A lengyel és cseh rendi állam

Nyugati egyházszakadás (1378): IV. Fülöp francia király a Flandria elleni hadjáratához pénzre volt szüksége. Mivel a pénzt az egyház megadóztatásából tervezte beszerezni, összeveszett a pápával. Végül saját országa érsekét nyilvánította pápának, Avignon városában.  A nyugati egyház egy időre kettészakadt: 1378 és 1417 közt. Ez volt az az időszak, mikor az egyházat válságok rázták meg. Ekkor bukkant fel a huszitizmus is.

I. Huszitizmus: Csehországban az 1400-es évek elején bukkant fel egy Husz János nevű prédikátor, aki kritizálta az egyházat és olyan tanokat hirdetett melyeket százezrek követtek. Ez lett huszitizmus. A huszitizmus alaptételei:

  • Visszatérés a Szentíráshoz (Bibliához)
  • Az egyháznak ne legyen világi befolyása
  • A pápa hatalma csak egyházi ügyekre korlátozódjon
  • Két szín alatti áldozás legyen, vagyis a hívek ne csak az ostyát, Isten testét, hanem a bort is (Isten vérét) magukhoz vehessék a misén
  • Mindenhol anyanyelvi legyen a mise (pl. Csehországben cseh nyelven, Magyarországon magyarul ... stb)

II. Husz János halála: Huszt Rómába hívták, hogy ott fejtse ki álláspontját, ám mihelyt megjelent a Szentszék előtt, azonnalmágjahalálra ítélték. Kivégzése 1415-ben történt. Halála után hívei harcot kezdtek Csehországban két célból: egyrészt azért, hogy Csehországban ne Luxemburg Zsigmond legyen az uralkodó, másrészt azért, hogy a huszita tanok nyíltan terjedhessenek. Zsigmond serege betört Csehországba ám Jan Zsizska huszita vezér sorozatos vereségeket mért rá. Közben a husziták két táborra szakadtak: az egyik volt a mérsékeltebb kelyhesek, a másik pedig radikális táboriták. Zsigmond megegyezett a kelyhesekkel és prágai kompaktákban engedményeket tett számukra (1433). Így már csak a táboritákkal kellett leszámolnia a lipanyi csatában (1434).

III. Lengyelország: A lengyel honfoglalást követően Lokietek Ulászló egyesítette 1300 körül a lengyel fejedelemségeket. A következő nagy lengyel uralkodó III. (Nagy) Kázmér létrehozta az országos irányító szerveket az 1300-as évek közepén. Ekkor jött létre a kancellária és a szejm vagy országgyűlés, illetve ekkor jött Lengyelország első egyeteme is Krakkóban. Az 1300-as évek végén Lengyelország és Magyarország unióra lépett egymással Nagy Lajos idején. Később a 15. század elején Lengyelország a litvánokkal hozott létre uniót és hatalmas birodalmat alkotott. Ez a birodalom 1410-ben legyőzte a szomszédos Német Lovagrend államát. Lengyelország a 16. század során megőrizte nagyhatalmi státuszát, ám a 17. századra meggyengült mert a lengyel nemesség csak saját érdekei mentén politizált.

Kelet Európa és a Balkán

Kelet-Európa: Az oroszok lakta területeken 882-ben jött létre a Kijevi Rusz, amikor Oleg fejedelem ide tette át székhelyét Novgorodból. A Kijevi Rusz egy nagy kiterjedésű fejedelemség volt egészen 1169-ig, amikor az orosz nagyurak több önálló fejedelemséget alakítottak a Ljubecsi találkozón. A 300 éven keresztül fennálló nagyfejedelemség közben felvette a görög-keleti kereszténységet (988-ban)

A Mongol Birodalom 1223-ban érte el a szétesett ruszt, és a Kalka folyónál nagy vereséget mért az orosz fejedelmekre.Következett a 150 éves mongol uralom, melyet a moszkvai fejedelem (Dimitrij Donszkoj) számolt fel 1380-ban, amikor először győzte le a mongolokat a Kulikovói csatában. Innentől Moszkva a többi orosz fejedelemség fölé emelkedett, majd III. Iván (1462-1505) egyesítette is az oroszokat és felvette a cár címet.

Az oszmánok megjelenése: A 14. század legelején egy török törzs jelent meg Kis-Ázsiában és telepedett le a szeldzsuk törökök szomszédságában. Nevüket első nagy vezetőjükről oszmánról kapták. Első nagy szultánjuk I. Murád elfoglalta Drinápolyt, majd az első rigómezei csatában 1389-ben legyőzte a balkáni népek seregeit. Az ezt követő 100 évben az oszmánok jelentős birodalmat hoztak létre, mely egészen a magyar határokig terjedt.

A Török Birodalom jellemzői:

A Török Birodalom teljes területe a szultán tulajdona volt, de a földekből szolgálati birtokokat adományozott hűséges vezetőinek, katonáinak és hivatalnokainak. A kisebb szolgálati birtokokat tímár birtokoknak, a nagyobbakat ziamet birtokoknak nevezték. Azok a földek pedig melyek a szultán irányítása alatt maradtak a hász birtok elnevezést kapták.

A birodalom vilayetekre és azon belül szandzsákokra oszlott

Az Oszmán Birodalom legfőbb vezetője a mindenkori szultán volt, akit egy tanácsadó testület a diván segített. Fontos vezető volt még a nagyvezír aki afféle hadügyminiszterként ténykedett.

Elnevezések a Török Birodalomban:

  • - katonai elnevezések: szpáhik: birtokkal rendelkező, török lovaskatonák, janicsárok: jól kiképzett gyalogos katonák voltak, akiket sokszor keresztény területekről, gyerekkorukban hurcoltak el és neveltek török harcossá;
  • - szultáni udvar elnevezése: Porta
  • - hivatalnokok: defterdárok: adószedéssel és adóösszeírással foglalkozó török hivatalnokok, kádik: bírók
  • - török nagyurak: bégek: ők voltak a legnagyobb urak (tartományok vezetői); pasák: egy-egy vilayet vagy szandzsák élén álló török vezetők

Török adózás: Az oszmánok minden általuk meghódított területen többféle adót szedtek. Az egyik ilyen adó a hitetlenek (nem muszlimok) fejadója volt. Az adók mellett dolgoztatták is a helyi lakosságot.

Balkáni államok: Görögország mellett négy jelentős balkáni állam létezett: Szerbia, Bulgária, Havasalföld és Moldva, melyek mind a görög-keleti kereszténységet vették fel és Bizánctól vívták ki függetlenségüket. A Balkáni államok a 14. század végén be kellett, hogy hódoljanak a törököknek. 

A Mongol Birodalom

Belső-Ázsia népe, melynek első nagy vezetője Dzsingisz kán (Temüdzsin) 1206-ban nagykán lett, egyesítette a mongol törzseket és meghódította Ázsia nagy részét. A mongoloké lett Kína és India.

Dzsingisz kán halála után, 1227 -től fia, Ögödej lett a nagykán, aki elhatározta Európa meghódítását is. Miután 1240-ben felégették Kijevet, a tatár támadás három irányban zajlott 150 ezer katonával: északon Lengyelországra zúdultak, középen Batu kán vezetésével Magyarországra törtek be (90 ezer harcossal), délen pedig Erdélyt dúlták fel.

Magyarországon a legnagyobb csata Muhinál zajlott (1241 április 11-én). Ezt elveszítették a magyarok, és IV. Béla menekülni kényszerült az Adria partján álló Trau várába.

A tatárok 1241 végén már a Dunántúlt pusztították, majd 1242 tavaszán váratlanul hazatértek. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.

Ögödej nagykán halála után a Mongol Birodalom szétesett. Mivel a Kulrultaj (kánválasztó gyűlés) Ögödej fiát választotta nagykánná, Batu megsértődött és az általa meghódított térségeket elszakította a birodalomtól és Arany Horda néven önálló birodalmat szervezett. A hajdanán egységes Mongol Birodalom többi része is uluszokra esett szét, melyek áttértek a muszlim hitre.

A Közép-ázsiai ulusz Timur Lenk alatt 1400 körül még feltámadt egyszer és nagy hódításokba kezdett, ám néhány év után szintén összeomlott!

 2.) A kora-újkor története

Nagy földrajzi felfedezések

I. A nagy földrajzi felfedezések okai:

  1. Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.
  2. Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.
  3. Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált. 

II. A felfedezők:

A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:

  • Barolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
  • Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
  • Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én (Hispaniola szigetén kikötve). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. 1504-ig még három utat tett Amerikába.
  • Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
  • Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

III. Gyarmatosítások jellemzői:

  1. Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában). 
  2. A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Összesen 300 éven keresztül érvényesült spanyol-portugál uralom Amerikában, mely idő alatt a kontinens átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet és a katolikus vallást. 
  3. A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be, harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. 

A leigázott kultúrák:

  • Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
  • Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
  • Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

A gyarmatositások vezetői:

  • Alvarado: maják legyőzője
  • Cortez: aztékok leigázója
  • Pizarro: az inka birodalom meghódítója

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

  1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika
  2. A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
  3. Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
  4. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
  5. Amerika felfedezésével végetért a középkor és kezdetét vette az újkor.

D O L G O Z A T

---------------------------------

A reformáció

Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán.

I. Luther Márton fellépése

1.) Luther paraszti származású, Ágoston rendi szerzetes volt, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát (Lipcse közelében). 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. A búcsúcédulák olyan papok által kiadott iratok voltak, melyek azokat oldoztak fel bűneik alól, akik megvásárolták azokat. Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. (Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára.)

2.) Luther tanainak 6 legfőbb pontja:

  1. A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. A többi öt katolikus szentség elvethető, így a bérmálás, házasság, bűnbocsánat, utolsó kenet és az egyházi rend.
  2. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg. Csak a Biblia „sola scripta” szükséges a hit gyakorlásához.
  3. Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
  4. A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani (nem kell latinul celebrálni)
  5. A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
  6. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre

II. A pápa és a császár tiltakozása

X. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta, a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. (Luther itt fordította le németre a Bibliát.)

Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt.

III. A lutheri tanok következményei

A lutheri tanok két komoly következménnyel jártak:

1.) A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimodta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.

2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. Ugyanis a német parasztok félreértették Luther tanait és úgy gondolták: egyenlőek a nemesekkel. Megtagadták a feudális kötelezettségeik teljesítését. Ám a német fejedelmek leverték felkelésüket.

IV. A reformáció ágai:

1.) Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett. Hívei fegyvert ragadtak a katolikusok ellen. Zwingli elesett a harcokban.

2.) Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. Tanaik 4 legfőbb lényege:

eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk)

a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani

dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges

az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek)

3.) Anti trinitáriusok: Tagadták a szentháromságot, mert szerintük Jézus ember volt. Vezetőjük: Szervét Mihály.

4.) Anabaptisták: Szerintük csak felnőtt korban kell megkeresztelkedni, amikor már méltóvá válunk rá.

A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása.

V. Az ellenreformáció

Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.

A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken megalapította hazánk első olyan egyetemét, mely tartósan is működni tudott!

D O L G O Z A T

A spanyol abszolutizmus

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár és spanyol király.

II. Fülöp Spanyolországa: I. Károly után fia, II. Fülöp foglalta el a spanyol trónt. Ezzel kettészakad a Habsurg dinasztia: Károly testvére és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, mig Károly fia (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása alatt (1556-1598) Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt.

Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás.

Sikeresen zajlott a spanyol gyarmatosítás és még az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571).

Hanyatlás: A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta.

Németalföldi szabadságharc:

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött.

A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát.

Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Anglia és a tőkés termelés: 

 

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

II. A Tudorok megjelenése:

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család. Első tagja: VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

Amikor VIII. Henrik el akart válni első feleségétől Aragóniai Katalintól és ezt a Szentszék nem engedélyezte, akkor önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát.

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát.

IV. Első Erzsébet uralkodása:

  1. VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária, I. Erzsébet
  2. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott
  3. Ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
  4. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
  5. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
  6. Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 
  7. A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Az angol polgárháború

A Stuart-házi uralkodók politikája: I. Jakab idején, szemben Erzsébettel elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:

Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket

Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet

Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. I. Erzsébet alatt Anglia lakosságának jelentős része lett puritán. Két águk volt:

presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak

independensek => független egyházközösségeket hoztak létre (Tk.169)

III. A király és a parlament konfliktusa: 1.) I. Jakab gátolta a szabad kereskedelmet, kegyenceinek adta az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. 2.) Magas vámokat - adókat vetett ki. Ezzel a király megsértette a parlamentet alkotó nagypolgárság érdekeit, hiszen nem ők kapták a jövedelmező üzleteket. A képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a "Jogok Kérvényét". Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.

IV. Polgárháború (1642-1649): A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet, ám 1640-ben muszáj volt, mert közben a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az összehívott képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt. LINK

  • A polgárháborúban az egyik oldalon a királyhű, régi nemesség és a kegyencek harcoltak (gavallérok), míg velük szemben a parlamenti nemesség és vállalkozói nemesség állt.
  • A parlament eltörölte az új adókat
  • Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
  • Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
  • Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly északra menekült.
  • Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben. Gúnynevük: "gavallérok".
  • Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmet aratott a király serege felett: Marston Moor -i csatában és a Naseby -i csatában.
  • A polgárháborúban a fő ellentét az új típusú kereskedő-vállalkozó életmódot folytató új nemesség és a feudális régi nemesség közt.

V. A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!

VI. A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény - 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.

VII. A restauráció és a dicsőséges forradalom: Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték arra, hogy a vallásszabadságot, az új tulajdonviszonyokat, illetve a parlament jogait tiszteletbe tartsa. II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.

Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg. 

Jognyilatkozat (1689):

  1. Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette
  2. A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.
  3. A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog

D O L G O Z A T

A francia abszolutizmus

 

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

Aharcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi edistumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

  • A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.
  • A királyok mellett nagyhatalmú bizalmasok kormányiztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.
  • A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

XIV. Lajos uralkodása:

  • Mindenki Napkirályként emlegette
  • Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
  • Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
  • Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.
  • Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.
  • Terjeszkedő politika: XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:
  • A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
  • A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
  • A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

Spanyol örökösödési háború: 1701 és 1714 között a spanyol trónért XIV. Lajos unokája, Fülöp herceg és Habsburg Károly herceg indított háborút. Miután Anglia a vesztésre álló franciák mellé állt, kompromisszumos béke született: a spanyol trón a franciáké lett, de a Habsburgok jelentős birtokokat kaptak Itáliában és Németalföldön. Kikötés lett azonban, hogy a francia és spanyol trón nem kerülhetett egy kézbe. (Utrechti béke és Rastatti béke.) (

  • 134-135. Közép és Kelet Európa a XVI-XVII. században
  • 136-137. A Habsburgok felemelkedése
  • 138-139. Az Oszmán Birodalom

Közép-kelet Európa a 16-17. században

I. Kelet-Európa jellemzői:

Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek. 

Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

II. Lengyelország:

  • A lengyel nemesség nagy számú volt és a királlyal szemben különleges jogokkal bírt. Az uralkodó semmiben nem dönthetett önállóan, a nemesek mindent megvétózhattak. Ezt a Pacta Conventa rögzítette 1573-ban, mely a Jegallók kihalása után Valois Henrik lengyelországi uralkodása alatt született.
  • Lengyelország fénykora: 1576-ban a lengyel nemesek Báthori István erdélyi fejedelmet hívták meg trónjukra. Az ő idején erős volt Lengyelország, még az oroszokat is legyőzte és megszerezte Livóniát (tengerpart)
  • Lengyelország válsága: Bár 1569-ben Lengyelország és a szomszédos Litvánia egyesültek és hatalmas birodalmat alkottak, a XVII. századra államuk válságba került. A svédek elvették Livóniát, majd a kozákok 1648-as lázadása után Ukrajna egy része is elszakadt. (Kozákok = fegyveres, szökött jobbágyok)

III. Oroszország:

Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.

IV. Iván (1547-1584) idejére létrejött Oroszország, Moszkva vezetésével. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait! 

IV. Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét felfejlesztette

Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.

A Habsburgok felemelkedése

  • A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)
  • A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
  • I. Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
  • Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
  • A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
  • Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború:

  • Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
  • Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
  • Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.
  • Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza: cseh, német, dán, svéd és francia. Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezett Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A harminc éves háború következményei:  

  • A német területekenb óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
  • Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldossregek harcoltak egymással.
  • A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
  • A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
  • A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

Az Oszmán Birodalom

I. Török hódítások a XVI. században:

  • Az Oszmán Birodalom az 1400-as években hódította meg a Balkánt, és jutott el a Magyar Királyság határáig!
  • A törökök az 1500-as évek elejére I. Szelim szultán uralkodása alatt már Ázsia egy részét is meghódították, így Szíriát, Egyiptomot és a Közel-Keletet.
  • Nagy Szulejmán (1520-1566): a legnagyobb török szultán volt, az ő időszakában lett a legerősebb az Oszmán Birodalom. 1526 -ban Mohácsnál legyőzte a magyarok haderejét (meghalt II. Lajos magyar király is), majd 15 évvel később három részre szakította Magyarországot, mely részekből kettő a fennhatósága alá került. A Hódoltságot megszállta seregével, Erdélytől csak adót kért minden évben. Közben Ázsiában kiterjesztette birodalma határait a Perzsa-Öbölig és a Vörös tengerig.

II. A Török Birodalom válsága:

Szulejmán után, az 1500-as évek végére meggyengült a Török Birodalom: a spanyol flotta megállította a törökök Földközi-tengeri terjeszkedését és 1591-1606 közt a Habsburgokkal szemben is több vereséget szenvedtek a 15 éves háborúban. Az 1600-as évek közepén Köprülü Mehmed lett a nagyvezér, és szinte teljhatalmat szerzett. Megpróbálta reformokkal megerősíteni a gyengülő Török Birodalmat. Reformok: takarékosság + új adórendszer + Erdély megbüntetése, amiért tőle független külpolitikát folytatott.

1683-ra a törökök azt gondolták elég erősek egy újabb nagy terjeszkedéshez, és Kara Musztafa vezetésével Bécsre támadtak. Ám rosszul mérték fel erejüket és az osztrák ellentámadás a Szent Liga segítségével 1699-re kiűzte a törököket Magyarországról!

Kína - India:

Kínában a Mind dinasztia után a mandzsu törzsek vették át az uralmat és a Csing dinasztia majd 300 évre hatalomra került. A XVII. századra Kína megerősödött, birtokolta Tajvant, Koreát és Mongóliát is, fejlett hivatali rendszerrel. Indiában a muszlim Mogul Birodalom az 1600-as években virágzott. Ám közben vallási széthúzás zajlott a hinduk és muszlimok közt, így az európai hódítók, angolok, franciák fokozatosan területeket tudtak szerezni.

Életmód és a tudományok

  • Megszaporodtak a városok Európában, és a legnagyobbakban már tudatosan tervezték és előre megtervezték az utcák kialakítását (pl.: Párizs, London)
  • Még mindig gyakoriak voltak a járványok, éhinségek de már felismerték a higiénia fontosságát.
  • Megerősödött a polgárság (kereskedők, iparosok, értelmiségiek) főleg a reformáció után.
  • Angliában Hollandiában alkotmányos monarchiák működtek, Franciaországban, Spanyolországban abszolutizmus volt a jellemző, Közép-Európában rendi monarchiák voltak, Kelet-Európában despotikus rendszerek működtek

A tudományok fejlődése a 15-16. században: Az újkor 1492-ben, Amerika felfedezésével vette kezdetét. Az 1400 -as évek végén és az 1500-as évek elején sorra jelentek meg tudományos felfedezések is, a világ átalakult.

  • Kopernikusz lengyel csillagász mondta ki először, hogy a világegyetem központja nem a Föld, hanem Nap. Ez volt a heliocentrikus világkép (héliosz=nap) A földközpontú világkép = geocentrikus. 
  • Galileo Galilei (1564-1642) bizonyította, hogy a Föld forog a tengelye körül. Az egyház ezt elutasította és inkvizíciós bíróság elé állította, mely tanai visszavonására kényszerítette.
  • Giordano Bruno -t az egyház élve elégettette Róma főterén 1600-ban, mert azt mondta: a világ végtelen és lehetnek benne más értelmes lények is.
  • Isaac Newton: a gravitáció és tömegvonzás törvényeinek megalkotója.
  • Francis Bacon (1561-1626): az empírizmus vagyis a tapasztalati megismerés elvének megalkotója.
  • René Descartes (1596-1650): A világ az ész és ráció szerint működik. Cogito ergo sum = gondolkodom, tehát vagyok.
  • John Locke (1632-1704): Minden ember veleszületett, természetes jogokkal bír, melyekből lemond a társadalom működőképessége érdekében.

Egyéb változások az újkor hajnalán: Elterjedt a vetésforgó, megnövekedett a városok száma, javult az emberek életszínvonala.

D O L G O Z A T

3.) A vegyesházi királyok és török idők

II. Ulászló uralomra kerülése: A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg leginkább. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

  • Vállalta, hogy saját költségén - a cseh királyi jövedelmeiből - megvédelmezi hazánkat a töröktől
  • Felesküdött arra, hogy nem szed rendkívüli hadiadót.
  • Felesküdött arra, hogy mindenben a nemesekkel együtt dönt.

II. Belső széthúzás az országban (1490-1516):

FOLYTATÁS ITT

süti beállítások módosítása