Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

A tizenkettedikes anyag - 4. rész [13]

2014. augusztus 25. - Harmat Árpád Péter

A háború második fele

Fordulatok a háborúban: A második világháború három fontos fordulata: 3 csata volt, melyek után a fasiszta hatalmak fokozatosan visszaszorultak mindenhol. A három csata:

  1. Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza.

Tovább

Tizenkettedikes anyag - 3. rész [12]

Palesztina története:

A zsidók lakta terület ókori elnevezése Kánaán volt. A zsidó törzsek itt hozták létre Izrael államát Krisztus előtt ezer évvel. 

Később Kánaánt meghódították a különböző nagyhatalmak, majd Krisztus előtt 63-ban Róma. Elnevezése ekkor változott Palesztinára.   

Tovább

Tizenkettedikes anyag - 2. rész [11]

Trianon, az antant döntését befolyásoló tényezők:

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

  • Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalűára állása esetén megkapja majd Erdélyt
  • A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Francaiországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
  • A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
  • A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

Tovább

Tizenkettedikes anyag - 1. rész [10]

Tizenkettedikes történelem tananyag

/64 oldal/

Az első világháború és következményei (10 anyag)

I. Az ipari forradalom hatásai:

  1. Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők.
  2. Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések
  3. Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése)

Tovább

Kilencedikes anyag - 4. rész [9]

Trónviszályok évei:

István halála után Orseolo Péter és az ország nádora, Aba Sámuel harba szállt egymással. Aba Sámuel rövid időre (1041-1044) megszerezte a trónt. Ám Péter német segítséggel (III. Henrik) visszatért. Végül egy békési törzsfő, Vata vezetésével egy felkelés űzte el végleg a trónjáról. Gellért püspök ekkor hívta haza Vazul fiait (András, Béla, Levente) akik leverve a felkelést átvették a magyar trónt. 

Tovább

Kilencedikes anyag - 2. rész [8]

Polgárháború

Marius és Sulla korszaka

1.) Polgárháború: Marius néppárti vezető volt, akit a népgyűlés támogatott Sulla pedig a szenátori rendet vezette és a szenátus támogatását élvezte. Kettejük közt véres polgárháború zajlott melynek során Róma is a harcok színtere lett. Végül Sulla győzött Kr.e. 82-ben. 

Tovább

Kilencedikes anyag - 1. rész [7]

Kilencedikes történelem tananyag (46 old.)

Őskor és az ókori kelet

Segédtudományok

I. A történettudomány

  • A történettudomány és történetírás 
  • Herodotosz a történetírás atyja, az első ókori görög, aki lejegyezte korának történéseit
  • Forrás: Egy-egy történelmi korszakból napjainkra megmaradt információ, mely segít a múlt megismerésében. Lehet írott forrás, tárgyi emlék, néphagyomány. Forrás például egy sírfelirat, emberi maradvány, épület, vagy megmaradt oklevél.
  • Forrásokra konkrét példák: piramisok feliratai, Orosz őskrónika, Amon főpap sírfelirata

II. A segédtudományok

  • Segédtudomány: Olyan tudományterület, mely segíti a történészek munkáját a múlt feltárásában.
  • A kronológia fogalma, időszámítás kezdete (Jézus, Olimpia, Róma alapítása, Mohamed)
  • Naptárak (lunáris év, lunáris naptár, szoláris év, szoláris naptár)
  • A topográfia fogalma

III. Egyéb rokon és segédtudományok (ábrával)

Dolgozatra: Személy: Herodotosz, Évszám, Fogalom: forrás, segédtudomány, kronológia, topográfia

Az őskor

  • A Föld életkora és az őskor 3 szakasza (paleolitikum, mezolitikum, neolitikum)
  • A fémkor (Kr.e. 4500 – Kr.e. 3000) szakaszai: rézkor, bronzkor, vaskor
  • Az emberré válás állomásai: Australopithecusok, Homo habilis (ügyes ember), Homo erectus (felegyenesedett ember), Homo Sapiens (értelmes ember).
  • Fontos fordulópontok: kétlábon járás (4,5 millió éve), húsevés (2,5 millió éve) eszközkészítés (2 millió éve) a csoportos vadászat (1,5 millió éve), a tűz használat (1,4 millió éve), a tagolt beszéd (40 ezer éve) a letelepedett életmód (12 ezer éve) háziasítás (14 ezer éve) az első fémeszközök használata (6500 éve - rézkor) és írás megjelenése (5200 éve) 
  • Őskori életmód: A neolit forradalomig: gyűjtögetés, vadászat-halászat, zsákmányoló életmód, majd letelepedett életmód.
  • A letelepedett életmód fő jellemzője: háziasítás + élelemtermelő gazdálkodás. Vagyis az ember már nem vadássza az élelmet jelentő állatokat és gyűjtögeti a vadon élő növényeket, hanem maga tenyészti az állatokat (és szaporítja azokat), illetve termeszti háza mellet a számára lényeges növényeket.
  • Háziasítás: az a folyamat, amikor az ember a vadon élő állatokat megszelíditi és a lakhelye mellett tartva szaporítja, tenyészti, új fajtákat teremtve.
  • A letelepedett életmód következményei: állandó települések, kézműipar, kereskedelem fejlődése
  • Az őskor vallása Természetimádat (földanya), bálványimádat, sámánok

Dolgozatra: Személy: Évszám: kétlábon járás,  fémkor ideje, letelepedett életmód kezdete, háziasítások ideje Fogalom: háziasítás, sámán

Az ókori keleti államok

  • Az első államok kialakulásának helyszínei: Egyiptom, Mezopotámia (térkép)
  • Egyiptom és Mezopotámai jellemzői (folyószabályozások, közös munka)
  • Kora-ókori államok felsorolása megkeresése: Indus-völgy, Akkád állam, Egyiptom, Hammurapi óbabiloni állama, Hettiták.
  • Egyiptom - Hettiták vetélkedése Szíria birtoklásáért. Végül a hettita államot megsemmisíti a tengeri népek támadása (Kr.e. 1200 körül)
  • Egyiptom: Fáraók kezdetben despotikus hatalmúak (piramis építések kora). Legelső fáraó: Ménész, aki egyesíti alsó és felső Egyiptomot. Később megerősödik a papság és a hivatalnokok rétege. Az újbirodalom korában (Kr.e. 1550-1000) Egyiptom terjeszkedni kezd. Jelentős uralkodók: II. (Nagy) Ramszesz.
  • Egyéb feltörekvő keleti államok: Zsidó állam, Föníciai államok (Türrosz, Büblosz) Kréta, Kína
  • Az Asszír Birodalom. Katonaállam volt, mely meghódította Szíriát és Mezopotámiát is. A lakosság katonáskodott, a földművelést a leigázott népekkel végeztették. Főváros: Ninive volt, nagy uralkodó pedig a Kr.e. 7. században Assus-ban-Apli. 
  • Újbabiloni Birodalom: a 7. században rövid időre meghódította az egész korabeli világot. Utánuk emelkedett fel az Óperzsa Birodalom.
  • Dolgozatra: Személy: Hammurapi, Évszám: első sumér városállamok kialakulása, Fogalom: Mezopotámia, hettiták, Fönícia, Akkád állam
  • Az ókori keleti államok társadalma
  • A keleti államok 3 típusa: folyamvölgyi civilizációk, kereskedőállamok, katonaállamok
  • Az ókori keleti államok ábrájának tanulmányozása (21. oldal)
  • Az állam feladatai
  • Társadalmi rétegek jellemzése. Uralkodók, papi arisztokrácia, hadsereg, közrendű szabad földművesek - iparosok, rabszolgák (patriarchális rabszolgaság)
  • A Perzsa Birodalom kiteljesedése, Három nagy király:  II. (Nagy) Kürosz, II. Kmbüszész, I. Dareiosz.
  • A Perzsa Birodalom jellemzői: szatrapiák (tartományok), szatrapiák (vezetők), székhelyek: Perszepolisz és Szusza. Híres Perzsa köves út: Szusza - Szardisz közt. További jellemző: egységes pénz-, súly- és mértékrendszer.

Dolgozatra: Személy: I. Dareiosz, Évszám, Fogalom: patriarchális rabszolgaság, szatrapia, szatrapa, Szusza, Perszepolisz

Az ókori Kelet kultúrája

  • Az írás megszületése Kr.e. 3000 körül. Sumér ékírás, egyiptomi hieroglif írás, hieratikus írás, föníciai hangjelölő betűírás. Az írás az állammal egy időben jelent meg, mert szükség volt a gazdasági feljegyzésekre.
  • A legrégibb írott emlékek tanulmányozása (agyagtáblák, hieroglifák ... stb)
  • Ókori építmények: piramisok, zikkuratok, Istár-kapu, kínai nagyfal, monumentálisak voltak, hisz az uralkodók hatalmát fejezték ki.
  • Leghíresebb építmények: Gízai piramisok, Kheopsz piramis (méretei, építése) és a Szphinx
  • Az ókori művészet: asszír domborművek, kínai agyagkatonák, egyiptomi szobrok, Nofretete szobra (könyvben: 27. oldal) A művészet kultikus szerepű volt, vagyis az uralkodók dicsőségét fejezte ki.
  • A tudomány kezdetei: matematika, geometria, csatornák építése, építmények tervezése, napórák, mumifikálás. Igazi tudomány nem alakult ki, csak a tapasztalatokat jegyezték le.
  • Naptár megalkotása. Egyéb találmányok: küllős kerék, vasmegmunkálás (hettitáknál először), üvegkészítés, Kínában selyem készítés, a lüdöknél: nemesfémből vert pénz

Az ókori Kelet vallásai

  • Politeizmus: többistenhit, monoteizmus: egyistenhit
  • Egységes sumér-akkád-babiloni mitológia alakult ki. Ennek főistenei: Anu, Enlil, Marduk
  • Asszíria főistene: Assur
  • Egyiptom vallása: az egyiptomiak a napistent imádták, akit Ré –nek neveztek és rendszerint sólyomfejű emberként vagy szárnyas napkorongként ábrázoltak. (Egyéb elnevezései: Amon, Aton.) Ré tisztelete mellett alakult ki az egyiptomiak ősi mítoszvilága további isteneik megteremtésével. Az istenek közül első helyen kell említeni Oziriszt és feleségét Íziszt, akik az egyiptomiak szerint a kultúra és civilizáció elterjesztői voltak az egész világon. A „rossz istenek” közé tartozott Széth (vagy Tüphon) Ozirisz hatalomra éhes bátyja, aki megölte testvérét. Ozirisz a túlvilág ura lett, de fia Hórusz megbosszulta atyja halálát és sikeres uralkodó lett belőle.
  • Mumifikálás: A múmiák készítése mögött az a meggyőződés állt, hogy a halál után a lélek továbbéléséhez a test fennmaradása is szükséges. Ennek jegyében az ókori egyiptomiak arra törekedtek, hogy az elhunyt előkelők és fáraók teste minél tovább megmaradjon, és ne induljon oszlásnak. A múmia kifejezést egyébként a perzsa mūmiyyaszóból eredeztetik, ami szurkot jelent. A holttestek „tartósítása” vagyis mumifikálása több lépcsőben zajlott. Először a belső szerveket távolították el (mert ezek a leghamarabb bomlásnak induló részek), majd következett az izmok kiszárítása (sokszor eltávolítása), illetve a balzsamozás nátronsóval és legvégül a gyantába áztatott, vékony gyolcsokkal való befedés (főleg az arcnál) és a szurokszerű anyagokba áztatott vászoncsíkokkal történő betekerés. A történelem két leghíresebb és legjobb állapotban megmaradt múmiája: II. Ramszeszé (uralkodott: Kr.e. 1279-1213) és Tutanhamoné (uralkodott: Kr.e. 1333-1324 ) Az előbbit 1881 –ben, utóbbit 1922 –ben találták meg a régészek.
  • Zsidó törzsek istene: Jahve (viharisten). Monoteizmus. Ószövetség. Zsidók szent könyvei: Tóra, Talmud, Kabbala. Zsidóknál isten ábrázolása tiltott.
  • Perzsáknál: Zarathusztra a főisten. Vallásuk alapja: jó és gonosz harca.

Mükéne, a polisz, Spárta és az athéni demokrácia

Görög törzsek betelepedése, Kr.e. 2200 körül. Négy törzs: akhájok, iónok, dórok, aiolok. Az első fontos városállam:Mükéne. Lakói az akhájok voltak. Jellemzők: városfalak, a gazdálkodás központja a palota, fejlett művészet. Nagy háború: Trója ellen indult a Kr.előtti 12. században.

A görög törzsek honfoglalása: a dórok délen (Peloponnészosz), a iónok az Attika félszigeten és a kisázsiai partokon telepednek le. Ez a vándorlás elpusztítja a görögök útjába kerülő más népeket, így perzselik a mükénei kultúrát is a dórok.

Poliszok: A polisz olyan vallási, politikai, kulturális közösség, melynek lakói egy városias jellegű település köré csoportosulva saját vezetők, törvények és szabályok szerint éltek, és magukat megkülönböztették más hasonló településektől. 

A poliszok jellemzői:

  • A királyságot felváltja a köztársasági forma, megjelennek a népgyűlések
  • A poliszok népgyűlései tisztségviselőkkel működnek együtt az állam irányításában
  • A tisztségviselőket (például: arkhónok) választják ugyan, de kezdetben csak a leggazdagabbak, vagyis azarisztokraták közül. Ezért ezt az államformát arisztokratikus köztársaságnak nevezzük.
  • A nép nagy része a démoszt alkotta, mely a földeket művelte vagy egyszerű iparosként, kereskedőként dolgozott.
  • A görög gyarmatosítás: Az egyes poliszok (pl. Athén, Korinthosz, Megarra) a Kr.előtti 8. században hajós csoportokat indítottak új tájak felfedezésére, szerte a Földközi tengeren. Az egyes csoportok kereskedőtelepeket, gyarmatvárosokat alapítottak, melyek nem függtek az anyavárostól. A legtöbb gyarmatváros: Dél-Itáliában, Szicíliában, Afrika partjainál és a Fekete tenger partjain jött létre. (Karthagót a föníciai Türrosz város hajósai alapították Kr.e.814-ben.)

Spárta katonaállama

Ajánlott link: Spártaiak

I.1.Spárta alapítása: Kr.e.9. században a Peloponnészosz félszigete dórok alapították. Északról érkeztek és leigázták a korábban itt már megtelepedett őslakosokat (akhájokat). Bár kevesebben voltak, mégis legyőzték az őslakosokat és földművelésre kényszerítették őket, miközben megtermelt terményeik nagy részét folyamatosan elvették tőlük. Elnevezésük: helóták lett! A spártaiak államának neve: Lakedaimon (pajzsaikaon lambda betű szerepelt), fővárosuk: Spárta. Hamar terjeszkedő háborúkba kezdtek és gyorsan megszervezték a Peloponnészoszi szövetséget a legyőzöttekből.

I.2.Társadalom: teljes jogú spártaiak (dór katonáskodók), polgárjog nélküli körüllakók (peroikoszok), helóták

I.2.Spárta államberendezkedése: Az állam élén két király, mellettük állt a vének tanácsa (geruszia) és a felügyelők (ephoroszok), akik ellenőrizték a királyokat. A népgyűlés hatalma korlátozott volt. Elvben ők hozták a törvényeket, de ezeket a gerúszia vagy az ephoroszok megsemmisíthették. Államforma: arisztokratikus köztársaság.

II.Spártai társadalom:

  • Gyermeknevelés => 7 éves korig a család nevelte a gyerekeket, utána az állam. Folyamatosan katonai kiképzést kaptak, gyakorlatozniuk kellett és csatába menniük. 30 éves korig a spártai férfiak katonai táborokban éltek, utána alapíthattak csak saját családot.
  • Krüpteia (helóták elleni hadviselés gyakorlása) => egyetlen fegyverrel kellett a vadonban boldogulniuk és megölniük egy helótát
  • Életmód => a spártaiaknak semmi más dolguk nem volt csak katonáskodni. Az ókor legjobb harcosai voltak. A földeket a helóták művelték meg helyettük.

Az athéni demokrácia kialakulása

I.Athén irányító szervei, testületei

  • Népgyűlés vagy ekklészia: a legfőbb döntéshozó szerv volt (mint ma a parlament). Tagja csak athéni polgárok lehettek (de családjaik már nem). A népgyűlésen nem vehettek részt rabszolgák és a metoikoszok (betelepültek) sem.
  • Arkhónok: A legfontosabb döntéseket meghozó választott tisztségviselők voltak, akik kezdetben az arisztokraták közül kerültek ki. Kezdetben még bíráskodási jogkörrel is rendelkeztek.
  • Areioszpagosz: korábbi arkhónokból álló tanács volt, mely jóváhagyta vagy elutasította (felülvizsgálatra kérte) az arkhónok döntéseit.
  • Bulé: Olyan választott tanács volt, mely előkészítette a népgyűlés elé terjesztendő javaslatokat. Olyan szerepe volt, mint ma a kormányoknak.
  • Esküdtbíróság (héliaia): bíráskodást végző, egyszerű polgárok voltak, akiket sorsolással választottak ki. Mint ma az esküdtszék Amerikában.
  • Sztratégoszok: kezdetben katonai vezetők voltak, majd később olyan hatalmuk lett mint az arkhónoknak. Az állam legfőbb vezetőivé váltak. (Periklész is sztratégosz volt.)
  • Közigazgatás: Két jellemzője volt: egyrészt phülékre oszlott (választókerületek) másrészt timokratikus elven működött. Timokratikus rendszer = a polgárok vagyonuk alapján részesülnek állampolgári jogokban.

Az athéni demokrácia első képviselői (Kr.e.621-493 közt):

  • Drakón (621-594): Írásba foglaltatta a szokásjogot, melyet mindenkire egyformán érvényesítettek (arisztokratákra ugyanúgy mint szegényekre)
  • Szolón (594-570): Megszüntette az adósrabszolgaságot, és a származás helyett a vagyon tette meg a politikai jogok alapjává. Ezekben vagyon szerinti osztályokhoz igazította a tisztségek betölthetőségét. Ez volt a TIMOKRÁCIA.
  • Timokratikus szolóni rendszer: Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolták. Ezeknek a csoportoknak az alapját az adta, hogy az adott rétegbe tartozóknak hány mérőnyi gabonája, bora vagy olaja termett az adott évben. a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok, mert tudtak lovat is tartani), a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek, végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.
  • Türannisz intézménye: Több görög poliszban is kialakult a türannisz rendszere. Egy időre Athénban is létrejött egy bizonyosPeiszisztrátosz uralma idején (Kr.e.560 és 527 között) A rendszer lényege az, hogy egy arisztokrata ragadja magához a hatalmat a démoszra támaszkodva - mintha a népet szolgálná - ám valójában zsarnokságot teremtve. Peiszisztratosz zsarnoki uralma dacára jelentős építkezéseket hajtott végre: Píreusz (kikötő) kiépítése, templomok, vízvezetékek létesítése, hadsereg és flotta fejlesztések, földosztás. Fiai követték a hatalomban (Hippiasz és Hipparkhosz) de őket elűzte a nép.

Az athéni demokrácia intézményei, működése

I. Kleiszthenész (Kr.e.508-493): 

  •  - Cserépszavazás: a zsarnoki uralomra törekvő athéni polgárok száműzése volt legfőbb célja. Kleiszthenész vezette be. Akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték Athénból.
  • - Kleiszthenész új közigazgatási rendszert vezetett be, úgynevezett phülékre (fülékre) osztotta a várost, melyek mindegyike három további részre tagolódott a három társadalmi réteg szerint. A 10 filé mindegyike képviselőt küldhetett a Buléba, mely képviselő ugyanakkora eséllyel lehetett paraszt, városi szegény vagy arisztokrata. 
  • - Kleiszthenész alatt lett Athén valódi demokrácia, mert még a legszegényebbek is ugyanakkora eséllyel kerülhettek fontos tisztségekbe mint a gazdagok. A legtöbb tisztség sorsolással került betöltésre, kivétel a sztratégosz (azt választották) Ugyanakkor mégis korlátozottnak mondjuk Athén demokráciáját, mert a nők, metoikoszok és rabszolgák nem kerülhettek be a népgyűlésbe.
  • - Közvetlen demokrácia: amikor a polgárok személyesen vehetnek részt államuk döntéseinek meghozatalában.

II. A demokrácia fénykora:

Ez Periklész korára esett, akit a Krisztus előtti 5. század végén, 444 és 429 közt tizenötször választottak sztratégosznak! Ekkor vezették be a napidíjat a bulés és az esküdtbíróságok tagjainak. Periklész idején virágzott Athén. Fellendült a kereskedelem, a fazekasság a művészetek.

Görög-perzsa háborúk

Javasolt kisegítő anyag: LINK: Görög-perzsa háborúk (Történelemklub)

I. A perzsa-görög viszony a Krisztus előtti 5. század végén

I.1.A terjeszkedő Perzsa Birodalom Kr.e. 546-ban foglalja el Kürosz utasítására a Kis-ázsiai partvidék ión városállamait. Ezzel jelentős számú görög kerül perzsa uralom alá. Később, a Perzsa Birodalom élére Kr.e.522-ben I. Dareiosz király kerül, aki 499-493 közt kíméletlenül leveri ezeknek a ión városoknak a lázadását. Győzelme után pedig Dareiosz elhatározza hadjáratban bünteti meg a felkelést támogató Athént és Eretriát.

II. Három perzsa támadás a görögök ellen:

1.) A Kr.e. 492 -ben induló perzsa hadjárat: A perzsa támadás tengeren és vizen indul, de korán kudarcba fullad. A szárazföldi csapatokat a trákok szórják szét, a perzsa hajóhadat pedig egy hatalmas vihar süllyeszti el az Athosz félsziget csúcsánál.

2.) A Kr.e. 490 -ben induló perzsa hadjárat: Dareiosz a támadás előtt minden görög poliszba elküldte követeit, és mindenkitől behódolást várt. Több állam meg is tette ezt, hogy elkerüljék a perzsák haragját. Ám Athén és Spárta elutasították a behódolást. Válaszul hatalmas sereg, 25 ezer perzsa katona szállt hajókra, hogy átkelve az Égei tengeren (600 hajón) megtámadják Athént. Eretria felégetése után Maratónnál szálltak újra partra (segítette őket Peiszisztrátosz elűzött fia: Hippias) A marathóni csatában Miltiadész vezette az athéniakat és a hoplita falanx győzelmet aratott. (Visszavonulást színleltek a görögök, majd az előretörő perzsákat bekerítették.) A perzsák erőssége a lovasság és az íjjászok nem tudtak érvényesülni, a görög támadáskor a ugyanis lovakat éppen itatták, és járatták, messze a vonalak mögött. A spártaiak bár elindultak segíteni Athénnak a perzsák ellen, késve érkeztek meg. (Későn indultak mert épp Karneia ünnepét ülték.) A vereség után a perzsák hajókra szálltak, hogy megkerülve az Attika félszigetet, közvetlenül rohanják le Athént. Ám egy bátor athéni katona futva megvitte a hírt Athénnak, és az felkészülhetett. (Ez teremtette meg a maratóni futás hagyományát. A táv: 42,195 km) Végül a perzsák nem próbáltak meg újra partra szállni, inkább hazatértek.

3.) A Kr.e. 480 -ban induló perzsa hadjárat: A hadjárat előtt Athénban vita alakult ki arról, hogy az újabb perzsa hadjáratra készülve a lauroni ezüstbányák bevételeiből a szárazföldi hoplita-sereget fejlesszék e, vagy inkább a hadiflottát! Ariszteidész a szárazföldi sereg fejlesztését támogatta (és a földműves parasztok, arisztokraták egyetértettek vele), viszont Themisztoklészinkább a hajóflottát akarta megerősíteni. Themisztoklészt a kereskedők támogatták, mert az építendő hajók és a tengerek biztonsága éppen érdekeiket szolgálta. Végül Themisztoklész győzöt, 180 db triérészt (3 evezősoros döfőorral rendelkező gályát) építettek. TRIÉRÉSZ link. Közben Perzsiában I. Dareiosz után Xerxész lett a király. Kr.e 480-ben elrendelte a hadjáratot a görögök ellen. Követeket küldött a poliszokban, de Athén és Spárta most is elutasította a behódolást. (Spártában a követeit ezúttal még kútba is dobták.) 

Görög haditerv: A görög poliszok követei az Isztmoszon döntötték el haditervüket (Kr.e.481) A perzsák megállítására a thermopülai szorost választották. Itt ugyanis a földrajzi viszonyok lehetővé tették, hogy egy kisebb haderő is sikeresen verjen vissza egy számbeli túlerőben lévő sereget. A tanácskozás azonban számolt annak lehetőségével is, hogy esetleg a perzsák majd mégis áttörnek a szorosban. Erre az esetre azt tervezték, hogy kiürítik Athént, és minden erejüket az isztmoszi szoroshoz vonják, melynél falat emelnek, a Pelopponészosz védelmére.

A thermopülai csata:  Körülbelül 200 ezres sereggel indult a perzsa támadás szárazföldön északról dél felé és vele párhuzamosan a tengeren is. link: TÉRKÉP Egy 8 ezres görög sereg vonult a thermopülai szoroshoz, Leonidasz spártai király vezetésével. A perzsa támadás ötödik napján egy Ephialtész nevű malisi (helybéli) görög – magas pénzjutalom fejében - megmutatta a perzsáknak az Anopaia ösvényt, melyen keresztül a szoros megkerülhető volt. Amikor a görögök számára világossá vált, hogy elárulva őket, a perzsák a szoros mindkét végén támadhatnak, azt a döntést hozták, hogy megosztják erőiket. A Leonidasz vezette 300 legbátrabb spártai és a thébaiak feláldozva magukat a szorosban maradnak, és addig tartják fel a perzsákat, amíg csak tudják, és amíg mind el nem hullanak. Ezen idő alatt pedig az eredetileg 8000 fős görög sereg többi része visszavonul az Iszthmoszhoz. A tervet végrehajtották, a 300 spártai mind elesett, de a sereg megmenekült.

A perzsák kiűzése: A perzsák feldúlták Athént (a  lakosság elmenekült a közeli szigetekre). Az athéni flotta pedig a szalamiszi tengeri csatában legyőzte a perzsákat. Ezt követően a perzsák már nem mertek tovább támadni dél felé, de egy évre Athénban maradtak. Döntő csata: 479-ben zajlott Plataia mellett. Óriási görög győzelem született. A perzsák kivonultak Hellaszból. Az athéniak pedig 478-ban létrehozták a déloszi szövetséget, hogy tagjai pénzzel és hajókkal támogassák Athént, az esetleges újabb perzsa támadás esetére. A görög - perzsa háborúkat a Kalliaszi béke zárta le végérvényesen Kr.e.449-ben

A makedón állam LINK

Athén és Spárta visszaszorulása

A görög-perzsa háborúk után az Athén körül kialakult Déloszi Szövetséggel szemben létrejött a Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség is. A két szövetség közt Kr.e. 431-404 közt hosszú háború kezdődött , ez volt a Peloponnészoszi háború. Oka: rivalizálás, és kereskedelmi-gazdasági viták. A háborúban Athén flottájával, Spárta pedig szárazföldi erőivel volt fölényben. A harcok végén Athén vereséget szenvedett, elveszett vezető szerepe a poliszok közt. Három évtizedre Spárta, majd 10 évre Thébai kezébe került a vezetés. Közben a demokrácia meggyengült, megnőtt a rabszolgák, nincstelenek száma.

Makedónia felemelkedése:

A makedónok a görögökkel rokon nép északon. Már a Kr.e. 12. században kialakult saját területük fővárosuk környékén, melynek neve: Pella.

Makedónia lassan erősödött meg, miközben a görög-perzsa és a Peloponnészoszi háborúk alatt ravasz módon hol ide, hol oda állt.

Igazi nagyhatalommá II. Philipposz tette Makedóniát Kr.e. 356-336 között! Jelentősen kibővítette Makedónia határait, megszerezte a trák aranybányákat (aranypénzt veretett) felfejlesztette a makedón hadsereget (8 ezer főre, új fegyverük a sarissa lett, mely 6 méteres lándzsa a falanxban)Meghódította a hatalmas Thessalia tartományt.

A poliszok egy része támogatta Philipposz azon tervét, hogy egyesíteni kell a görögöket. Azokat pedig, akik ellenezték, legyőzte Kr.e. 338-ban a Khairóneiai csatában.

A csata évében Kre. 338-ban a második Pánhellén Kongresszuson Philipposz létrehozta az Összgörög Szövetséget, majdfelvetette a Perzsia elleni hadjárat tervét. Erre azt az ürügyet találta ki, hogy a támadás bosszú lenne a 152 évvel korábbi (Kr.e. 490 –es) nagy perzsa invázió és fosztogatás megtorlására. (Beszédében a görög szentélyek felgyújtásának felemlegetésével próbálta terve mellé állítani a poliszok képviselőit.) A kongresszus végül a hadjárat támogatása mellett döntött.  így a következő évben, Kr.e. 337 –ben a király legfőbb hadvezére Parmenion 11 ezer harcossal elindult Kis-Ázsia partjai felé. Miközben II. Philipposz a perzsa hódításokkal volt elfoglalva, Kr.e. 336 –ban lánya esküvőjére is készülődött. A mennyegzőn azonban az egyik ifjú testőre – Pauszaniasz – váratlanul meggyilkolta. (személyes okokból)

Nagy Sándor birodalma

  • Nagy Sándor: Apjával nem volt jó a kapcsolata, de nagy hatással volt rá nevelője, Arisztotelész. Alig 20 évesen, Kr.e. 336-ban került a trónra és mindössze 13 évig uralkodott. De ezen időszak alatt meghódította az egész akkori világot Egyiptomtól Indiáig. Végül a Földgolyó leghatalmasabb uraként, 33 évesen maláriában (vagy májzsugorban) halt meg Babilon városában.
  • Hódítások: Nagy Sándor körülbelül 65 ezer katonával próbálta megvalósítani apja álmát, Perzsia meghódítását és III. Dareiosz legyőzését. Kr.e. 334-ben kelt át a Hellészpontoszon (Dardanellák) A kis-ázsiai partok mentén indult meg seregeivel. ÚTVONAL:LINK
  • Első csata: Granikosznál a perzsa helytartót veri meg (utána: Gordiuszi csomót vágta át a görög mitológia szerint. A híres csomót még senki nem tudta kibontani, de Nagy Sándor egyszerűen átvágta)
  • Második csata: Isszosz mellett magát III. Dareioszt győzi le. Délre fordulva Föníciát és Egyiptomot is meghódítja. (Egyiptomban a perzsa helytartó behódol)
  • Harmadik nagy csata: Gaugaméla mellett, Ninive közelében Mezopotámiában Kr.e. 331-ben. A perzsa király elmenekült, de egy helytartója megölette.
  • Nagy Sándor elfoglalta a perzsa fővárosokat: Perszepoliszt és Szuszát.
  • Indiai hadjárat: Kr.e.327-ben átkelt az Indus folyón, és legyőzte az indiai sereget. Ám hadserege fellázadt és a hazatérést követelte. Miközben Európa felé vonult seregével, Babilonban meghalt maláriában.
  • Nagy Sándor végső terve: Egységes hellén-perzsa birodalmat akart. Ennek érdekében békét szeretett volna a perzsák és görögök közt. Példát mutatva direkt perzsa nőt vett feleségül. Ám a görögök megharagudtak rá (csak bizalmas tanácsadója és szerelme Hefaiston tartott ki mellette).

Hellenisztikus államok

Nagy Sándor halálos ágyán a hatalmat főtanácsadójára hagyja: Perdikkaszra, akit Kratérosz és Antipatrosz támogatott. Ideiglenesen vezetik a birodalmat, miközben Nagy Sándor fiát  - aki félig perzsa - megkoronázzák. Ám a fiút megölik és bár Nagy Sándor féltestvérét is megkoronázzák, a hatalom az egymással marakodó makedón hadvezérek (diodokhoszok) kezébe kerül! Végül Kr.e. 306-ra a régi nagy Makedón Birodalom részekre esik szét, ezek a HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK /LINK /

  • Makedónia: Antigonidák állama (Antigonosz utódai)
  • Egyiptom: Ptolemajdák állama (Ptolemajosz utódai)
  • Szíria: Szeleukidák állama (Szeleukosz leszármazottai)
  • Pergamon: Attalidák állama (Attalosz leszármazottai)

 A hellenisztikus államokat a görög és ázsiai (főleg perzsa) kultúra keveredése jellemezte. A görög műveltség, hellénizmus erősen jelen volt.

-----------------------------------

Az ókori Róma története

 

Róma alapítása: A itáliai félsziget közepén, Kr.e.753-ban alapították a latin törzsek. (Az egyik monda szerint: Romulus és Rémus, Marsnak – a háború istenének ikerfiai – alapították Rómát. Egy másik monda szerint Hektor, trójai királyfi unokatestvére Aeneas alapította.)

Királyság kora (Kr.e.753-510): Alig néhány évtizeddel Róma alapítása után, a város a hódító etruszkok kezébe került. Összesen hét király váltotta egymást. A legelső Romulus volt, az utolsó három pedig: Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus. Közülük a legjelentősebb Servius Tullius volt, aki a politikai jogok gyakorlását vagyonhoz kötötte. Az utolsó etruszk király hatalmát egy felkelés döntötte meg. Az etruszkokat elűzték Rómából, jött a köztársaság kora.

A köztársasági berendezkedés: Róma Kr.e. 510-ben arisztokratikus köztársaság lett. Három társadalmi réteg alakult ki: patríciusok (előkelők), plebejusok (szegények) és a cliensek (patríciusokat kiszolgálók). A legfőbb irányító szerv a népgyűlés volt, melyet kezdetben főleg csak patríciusok alkották. Később a népgyűlés átalakult (comitia tributa) területi és nem vagyoni alapú lett, így helyet kaptak benne a plebejusok is. A népgyűlés tisztségviselőket (magisztrátusokat) választott, és mellette egy szenátus működött. Így Rómát valójában három szervezet vezette: Népgyűlés, Szenátus, tisztségviselők

Tisztségviselők Rómában (legtöbbjüket egy évre választották)

  • Consulok: a város legfőbb vezetői (olyanok, mint a görögöknél voltak az arkhónok) mindig kettőt választottak
  • Szenátorok: azok a legtekintélyesebb, legvagyonosabb patríciusok voltak, akik a 300 fős szenátust alkották. A szenátus megfelelője a görögöknél az Areioszpagosz (Árész dombi tanács). A szenátus határozatokat hozott (melyek egyenértékűek volt a népgyűlés törvényeivel).
  • Néptribunusok: a népgyűléseken és a szenátusban is a plebejusok érdekeit képviselték vétójoggal
  • Praetorok: legfőbb bírók, a consulokat is helyettesíthették. Később egy-egy provincia vezetői
  • Censorok: ők döntötték el, hogy a vagyonbecslések alapján kik lehettek szenátorok
  • Diktátorok: különleges helyzetekben (háborúkban) maximum fél évre diktátort választottak, aki egyedül dönthetett mindenben (azért csinálták, hogy meggyorsítsák a döntéseket)
  • Quaestorok: a pénzügyekért felelő tisztségviselők voltak
  • Pontifex Maximus: a legfőbb főpap Rómában

Patrícius – plebejus harc (Kr.e. 494-367)

Miközben Róma terjeszkedni kezdett és háborúkat vívott a környező városokkal, a plebejusok is követelni kezdték, hogy ők is betölthessék a vezetői tisztségeket (consul, praetor, censor … stb). Kr.e. 494-ben kivonultak Rómából azzal a követeléssel, hogy ha nem lehet néptribunusok a gyűléseken, úgy saját várost alapítanak. Mivel a patríciusok rászorultak a plebejusok segítségére, hisz ők alkották a hadsereget, fokozatosan engedtek követeléseiknek,. Lassan fokról fokra lehetővé vált, hogy az egyes tisztségekben plebejusok is lehessenek.

Néptribunusok lehettek jelen a népgyűléseken, és a szenátusban

Lehetővé vált a patrícius – plebejus házasságkötés

A plebejusok consulok is lehettek Kr.e. 367 –től

A plebejusok Kr.e. 300-ra az összes többi tisztséget is betölthették

Írásba foglalták a törvényeket (Tizenkét táblás tv-ek: Kr.e.451)

Licinus és Sextius törvénye (Kr.e.367): maximálta, hogy mekkora föld bérelhető az államtól. Az ager publicus (közföld) elvben mindenkié, de sokáig csak a patríciusok részesedtek belőle, óriás birtokokat szerezve. A földtörvény lehetővé tette a plebejusok közföldekhez jutását is, mivel előírta: maximum 500 jugerum (230 hold) adható egyetlen polgárnak és mindenkinek joga van földet kapni.

Létrejött a nobilitas (nemesség) a gazdag plebejusok és a patríciusok rétegeiből

Hódító háborúk

A római terjeszkedés

I.1.Róma alig 200 év alatt (Kr.e.343 - 167) birodalmat hozott létre, meghódítva a Földközi-tenger egész partvidékét. A hódítások 6 nagy háború nyomán zajlottak:

  • 1.) Háború az etruszkok, kelták, gallusok ellen: Kr.e. 500-400 közt.
  • 2.) Háborúk a Samnis városszövetség ellen: Kr.e. 343-290 közt
  • 3.) Háború a rivális latin törzsek és városállamok ellen: Kr.e. 340-338
  • 4.) Háború a dél-itáliai görög poliszok és Tarentum ellen: Kr.e. 275
  • 5.) Háború a punok ellen: Kr.e. 264-201 közt.
  • 6.) Háború a görögök-makedónok ellen: Kr.e. 215-167 közt.

A pun háborúk

Az Észak-Afrikában fekvő Karhago városát - a későbbi Pun Birodalom fővárosát - a föníciai Türosz hajósai alapították Kr.e. 814 –ben. Felemelkedése ezt követően kezdődött, és a Krisztus előtti 3. századra a Földközi-tenger legnagyobb kereskedő birodalma lett. Jól működő kapcsolatokat épített ki a görög városállamokkal, Egyiptommal, Föníciával és a Mediterránum szinte minden tengerparti államával. A punok államát egy kereskedő - ültetvényes réteg uralta. Országuk nagyhatalmi státuszát egy fizetett zsoldos hadsereg tartotta fenn. Leginkább tengeri haderejük volt jelentős, hiszen jelentős kereskedelmi kapcsolataik miatt komoly flottával rendelkeztek.

A pun háborúk a Krisztus előtti 3. századra létrejött ókori nagyhatalmak: Róma és az Észak-afrikai Karthagó népe - a punok - közt zajlottak. Az első pun háború tétje Szicília, Korzika és Szardínia szigeteinek birtoklása volt. Róma erős szárazföldi hadsereggel rendelkező köztársaság volt, mely az első pun háború kezdetére meghódította Itália egészét, és további hódításokra készült.

Az első pun háború (Kr.e. 264-241): A Róma és Karthago közt fekvő Szicília szigetének egyik része a punoké volt, a másik a rómaiaké. A furcsa helyzet önmagában hordozta egy közelgő háború lehetőségét. A háború Kr. e. 264-ben kezdődött és 23 év után nagy római győzelemmel zárult. Oka: Róma a háború végére a tengeren is fölénybe került. A harcok végére Rómé lett Szicília, Korzika és Szardínia is!

A második pun háború (Kr.e. 218-201): LINK A karthágói sereg Kr. e. 237-től Hamilcar Barcas, majd Hasdubal parancsnoksága alatt jelentős hódításokat hajtottak végre Hispániában. A karthágói sereg új főparancsnoka, Hannibál azonban átlépte az Ebro folyót is, mely afféle egyezményes  határvonalt képezett egy Rómával aláírt  megállapodás szerint. Kr. e. 219-ben elfoglalta Hispániában a Rómával szövetséges Saguntum várost, ami  végleg Róma megsértését jelentette és egy új háború kirobbanásához vezetett.

Hannibál Kr. e. 218-ban 100 000 főnyi seregével és 37 harci elefántjával Hispániából a Pireneusokon és az Alpokon át Itáliába vonult. A római sereg visszavonulásra kényszerült, majd súlyos vereséget szenvedett. Ezek közül a legnagyobb a cannaei csata veresége volt Kr.e. 216-ban! A római hadvezér Cornelius Scipio ekkor cselhez folyamodott: átkelt Afrikába és a punokat saját hazájukban támadta meg. Válaszul a punok hazarendelték Hannibált. Végül Kr.e. 202-ben Zámánál a rómaiak döntő győzelmet arattak! Karthagó hadisarcot kellett, hogy fizessen, és elvesztette Afrikán kívüli birtokait. (Végső legyőzése: a harmadik pun háborúban történt: Kr.e. 146-ra elpusztult birodalmuk.)

Róma terjeszkedése:

Róma a görögökkel majd 50 éven keresztül harcolt, 3 nagy háborút végigküzdve. Végül a harmadik makedón háború két nagy csatájában döntő győzelmeket arattak. A két nagy csata az első és a második Pydnai ütközet volt Kr.e. 168-ban és 146-ban. A rómaiak megtalálták a falanx harcmodor ellenszerét, a falanx feltörését és a görögök közelharcra kényszerítését. A görögök legyőzése után a rómaiak legyőzték a kis-ázsiai Pergamont (Kr.e. 133) majd a többi Hellenisztikus államot: Szíriát (Kr.e. 64) Egyiptomot (Kr.e. 30)!

A köztársaság válsága

A római társadalom tagozódása:

1.) Szenátor rend: Róma legelőkelőbb, leggazdagabb patríciusai tartoztak ide. 

2.) Lovagrend: többnyire pénzügyekkel foglalkozó római polgárok, akik nem viseltek hivatalokat, nem töltöttek be fontos tisztségeket, pl.: consul, néptribunus, censor, diktátor, quaestor, pontifex maximus, praetor.

3.) Nobilitas: az előző két rend együttesen alkotta => szenátori rend + lovagrend. Ők mindannyian birtokolták a római polgárjogot, amivel viszont a meghódított területekről érkezők és a provinciabeliek nem rendelkeztek.

Társadalmi változások a Kr.e. 3-2. században:

1.) Gyakori volt a lesüllyedés: kisparaszti tömegeknél, kézműveseknél, akik elszegényedtek. Földjeiket többnyire gazdag birtokosok szerezték meg, akik így óriásbirtokok gazdái lettek. Óriásbirtok = latifundium. Ezeken rabszolgákkal dolgoztattak.

2.) Tömeges rabszolgaság megjelenése. Kialakult a klasszikus rabszolgaság (a patriarchális rabszolgaság helyett) A rabszolgák fajtái: házi rabszolga (cseléd), nagybirtokon dolgozó rabszolga, műhelyben dolgozó rabszolga (akiknek szaktudásuk is volt), gladiátorok (élet-halál harcot vívtak egymással a patríciusok szórakoztatására). Jelentős rabszolgafelkelések voltak: a Kr.e. 2 században Szicíliában, majd a legnagyobb felkelés: Spartacus vezetésével Kr.e. 74-71 közt zajlott.

Reformok Rómában Kr.e. 2. században

1.) Tiberius Gracchus (Kr.e. 133): Néptribunus volt, aki szerette volna ha a földtörvényt betartják (Licinus és Sextius törvénye Kr.e.367) és a gazdagoktól visszavett földterületekből a nincsteleneknek adnak. Ám a földosztást nem támogatta a szenátori rend, és meggyilkoltatták Gracchust.

2.) Caius Gracchus (Kr.e. 123): Szintén néptribunus volt, akit a néppárt egyik alapítójának is tekinthetünk. A néppárt földosztást, a szegényeknek olcsó gabona osztását és a romai polgárjog kiszélesítését akarta elérni. A szenátori rend ezúttal is ellenállt és fegyveres harcokat kezdett a néppártiakkal. Ez volt a polgárháború kezdete. Caius Gracchust is megölték.

3.) Pártok: Rómában 2 párt kezd kialakulni: a néppárt és velük szemben a szenátori rend, mely később az optimaták pártját alkotja.

4.) Marius reformjai (Kr.e. 100): A néppárt vezetője volt ő is (mint Caius Gracchus). Hétszer választották consullá. Jelentős hadseregreformot hajtott végre: a leszerelt katonáknak, akiket veteránoknak hívtak 16 évnyi szolgálat után birtokokat adományozott. Felfejlesztette a római haderőt.

5.) Itáliai szövetségesek háborúja (Kr.e. 90-88): A Róma körüli, vele szövetséges kisállamok lázadtak, polgárjogot követeltek. FOLYTATÁS ITT

Tizenegyedikes anyag - harmadik rész [5]

Politikai küzdelmek a reformkorban (52.)

A parasztság helyzete: Az 1830 –as kolera-járvány miatt kirobbanó parasztfelkelés  rávilágított. arra, hogy a reformokat követelő nemeseknek hatékonyabban kell fellépniük a jobbágyfelszabadításért.

(A kolera Oroszországon és Lengyelországon keresztül érkezett Észak-Magyarországra. Mintegy negyedmillió magyar halt meg, és parasztfelkelés kezdődött. A lázadás oka: a kutakat a nemesi vármegye utasítására fertőtlenítették, amire a parasztok azt hitték, hogy a nemesek meg akarják mérgezni őket. A felkelést leverték.)

A reform országgyűlések: A reformkor 18 éve alatt, 1830 és 1848 közt 4 reformdiéta zajlott:

  • 1832-1836
  • 1839-1840
  • 1843-1844
  • 1847-1848

Ezek közül az első három nem hozott áttörő eredményeket a reformkövetelések terén, mert az udvarhoz hű konzervatív követek folyamatosan leszavazták a reformjavaslatokat.

Kossuth Lajos felbukkanása:

Kossuth Észak-magyarországi köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász. A Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni. A koleralázadás során ős csillapította le a zempléni parasztokat.

Az első reformországgyűlésen (1832/36) már jelen volt, mégpedig felsőházi tagok követeként (szavazati és felszólalási jog nélkül). Megbízói kérésére Országgyűlési Tudósításokat írt, melyet százak olvastak, és a diéta vitáit mutatta be. Tájékoztatta az embereket például arról, hogy a diétán nagy vita zajlott az önkéntes örökváltságról, melyet végül csak a következő, 1839/40-es országgyűlés fogadott el. (A gazdag-parasztok és városok megválthatták magukat.)

Az ellenzék vezérei ekkoriban: Kölcsey Ferenc (Himnusz: 1823) és Wesselényi Miklós voltak.

Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

III. Az Udvar támadása: Az Udvar 1835-re megelégelte Kossuth, Kölcsey és Wesselényi szerintük lázadó ténykedését és támadásba lendült:

A megyékben sorra lefizették a bocskoros nemeseket, hogy azok ne támogassák a reform gondolatokat.

Kölcsey 1835-ben képviselői megbízása lemondásárra kényszerült, mert megyéjében (Szatmár) a bocskoros nemesek konzervatív követutasítást szavaztak meg, mely ellentmondott reformer elveivel.

Letartóztatták Wesselényit majd Kossuthot (1835-1837). Három évet kapnak, Kossuth le is üli, Wesselényi viszont felmentést kap súlyos szembetegsége miatt.

IV. Az ellenzék átmeneti győzelme:

Mialatt Kossuthék börtönben voltak, összeült a második reform-országgyűlés 1839/40-ben. Az ellenzék vezére Deák Ferenc lett (Zala megyei jogász és birtokos), aki a képviselők élére állva addig nem szavaztatta meg a királynak az újoncokat, amíg az meg nem ígérte: szabadon engedi Kossuthot (és a politikai foglyokat). A király meghátrált, Kossuth 1840 júniusában szabadulhatott. (Szabadulása után nevezte Széchenyit a "legnagyobb magyarnak".)

A király elfogadta az önkéntes örökváltságot, ami azonban csak a parasztok 1% -án segített, a szabad gyáralapítási törvényt és a zsidók egyenjogúságát.

Kossuthnak megengedte Metternich kancellár, hogy a Pesti Hírlap főszerkesztője és újságírója legyen. Úgy vélte: így jobban ellenőrizheti, mintha Kossuth titokban írna. Amellett titokban megegyezett Kossuth főnökével, Landerer Lajos kiadóval, hogy azonnal kirúgja Kossuthot, ha túl veszélyessé válik. A Pesti Hírlap révén Kossuth országosan híres lett, 3 éven át írta cikkeit (1841-1844). Ismertette az országgal a reform gondolatokat, főleg a kötelező örökváltság és közteherviselés fontosságát. Végül Metternich megelégelte és kirúgatta. De addigra a legnépszerűbb ellenzéki politikus lett (3 évvel később, 1847-re belőle is képviselő válhatott) Miután Kossuthot eltávolították a Pesti Hírlaptól, az Iparegyesület Hetilapjában kezdett írni.

Január 4. => 57. óra Népek tavasza (59-68.szabadságharc)

Népesség és nemzetiségek (53.)

I. Régi és új nemzetfelfogás: Hagyományos, régi nemzetfelfogás: magyar nemzet = magyar nemesség. Új, liberális nemzetfelfogás: magyar nemzet = nyelvi - etnikai - történelmi közösség

II. A magyar nyelv ügye: Az ellenzéki nemesség Magyarország hivatalos nyelvévé a magyar szerették volna tenni a latin helyett. II. József nyelvrenedelet idején a nyelvkérdés a Habsburgokkal való szembenállás egyik szimbóluma lett. A reformkor harmadik reform-diétán, 1844-ben sikerült elérni, hogy a hivatalos nyelv a magyar legyen

III. A nemzetiségek problémája:

A reformkorra a Magyar Királyság lakosságának fele nem magyar ajkú volt, hanem pl.: román, szerb, horvátok, szlovák, 

Kossuthék terve: ha reformjaik megvalósulnak (pl. jobbágyfelszabadítás, közteherviselés) akkor a nemzetiségek örömmel lesznek majd tagjai a "magyar politikai nemzetnek" és nem fognak küzdeni saját nemzetiségi elkülönülésükért.

A nemzetiségek Kossuthékkal szemben önálló nyelvük, vallásuk, kultúrájuk és teljes elkülönülésük végrehajtását követelték.

A bécsi udvar kihasználta a nemzetiségek és Kossuth ellentétét és a nemzetiségeket a magyarok ellen uszította.

IV. A magyarosítás: Az oktatás és államigazgatás területein mindenhol a magyart írták elő kötelezően, még a nemzetiségi területeken is. A nemzetiségek ellenálltak. Asszimiláció: amikor a nemzetiségek kisebb része elfogadta a magyarosítást és beolvadt. 

V. A nemzetiségi mozgalmak: A nemzetiségek a reformkorban (1830-1848) kezdték el komolyabban kutatni saját múltjukat és gondozni nyelvüket. Különböző pártokat, mozgalmakat egyesületeket hoztak létre annak érdekében, hogy a magyarokkal szemben érvényesítsék érdekeiket. Mozgalmaik élén többnyire egyházi értelmiségiek (egyházi vezetőik) álltak. A magyar reformnemesség és a nemzetiségek közt az 1840-es években már komoly ellentétek feszültek.

Az ellentétek kiéleződése

I. A hatalom második támadása magyar reformerek ellen: A bécsi Udvar 1845 -ben újra támadásba lendült. (Az első támadásuk Kossuthék letartóztatásakor volt, 1837-ben.) A második támadás során új alkancellárt neveztek ki Magyarország élére, mégpedig gr. Apponyi Györgyöt, Erdélyben pedig: Jósika Samut. Feladatuk lett a reformerek visszaszorítása. Közben bevezették az adminisztrátori rendszert is, vagyis a megyékbe hivatalnokokat küldtek, akik megvesztegetésekkel befolyásolták a közgyűléseket konzervatív irányba.

II. A galíciai felkelés és a jobbágykérdés: A Habsburg Birodalom egyik közeli tartományában, Galíciában a helyi nemesség lázadását (1846-ban) úgy verte le az udvar, hogy saját parasztjaikat fordította uraik ellen. Az eset felhívta Kossuthék figyelmét arra, hogy javítani kell a magyar jobbágyság helyzetén, különben itt is hasonló helyzet alakulhat ki. Kossuth megírta a "Teendők legfőbbikét". A reform nemesség számára fő cél lett a jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri örökváltság.

III. Az ellenzék megszerveződése: 1846 és 1847 közt megszerveződött az egymással szemben álló két tábor. Előbb 1846-ban létrejött a Konzervatív Párt Dessewffy Emil és Somssich Pál vezetésével, majd létrejött az Ellenzéki Kör (1847-ben)! Az ellenzék (liberális reformerek) kiadták az Ellenzéki Nyilatkozatot. Alkotók: Kossuth, Deák, Eötvös József, Szemere Bertalan. Ebben leírták céljaikat. Közben létrejött a radikálisok szervezete is, akik főként pesti értemiségiek voltak (művészek, tanárok, diákok), pl.: Petőfi, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Irányi Dániel. A pesti Pilvax kávéházban tartották üléseiket, ahol forradalmat terveztek és nemzeti függetlenséget.

IV. Az utolsó rendi országgyűlés: 1847- novemberében ültt össze az országgyűlés. Kossuth és Széchenyi is követ lett, mindketten az alsóházban. A diéta fele udvar-hű volt (konzervatív) fele Kossuthékat követte. A gyűlés egészen a párizsi forradalom híréig kevés eredményt hozott de megfogalmazta a reformkor 8 legfőbb követelését:

Közteherviselés bevezetése, a jobbágyfelszabadítás, az önálló, magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormány megteremtése, az Erdéllyel való unió, a királyi városok egyenlő szavazati joga, a sajtószabadság, és a feudális kötöttségek – mint az ősiség, a 9-ed, 10-ed és robot – végleges eltörlése.

Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc

 

A márciusi forradalom (1848)

I. Az utolsó reform-országgyűlés Pozsonyban:

1.) Az első nagy eredmény: Az országgyűlés 1847 november és 1848 március 1 közt nem ért el semmilyen komoly eredményt. A diéta konzervatív része mindig leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ebben szerepelt a reformkor 7 fő követelése közül három:

  • Kötelező úrbéri örökváltság
  • Közteherviselés
  • Felelős kormány

2.) A felsőház ellenállása is megtörik: Az alsóház után azonban a felsőház ellenállt és csak az időt húzta. Nem hagyta jóvá a javaslatokat. Közben Kossuthot felkereste Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör nevében Irányi Dániel, akivel egyezség született: 12 pontba foglalva petíciót készítenek, mely tartalmazza majd a reformjavaslatokat. Így 1848 március 11-én megszületett a 12 pont. Készítője Irinyi József. A 12 pontból 5 tartalmazta a reformkor főbb követeléseit: sajtószabadság, felelős minisztérium, úrbéri örökváltság, közteherviselés, unió Erdéllyel. A többi hét pont a radikális pesti forradalmi ifjak követeléseiről szólt: évenkénti diéta, törvény előtti egyenlőség, nemzeti őrsereg felállítása, esküdtszékek felállítása, nemzeti bank létrehozása, katonaság átalakítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása.

Végül március 14-én a felsőház is meghátrált és elfogadta a javaslatokat, amikor Bécsben is forradalom tört ki. Másnap, március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal is szentesítsék a javaslatokat. A hajón kibővítették követeléseiket azzal, hogy a király haladéktalanul nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnöknek, és a magyar reformokat támogató István nádort ( a király unokatestvérét) helytartónak.

II. Pesti forradalom:

  • Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
  • Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
  • a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
  • Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
  • a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
  • A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

III. Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány március 23-án alakult meg. Képviseltette benne magát minden irányzat, például helyet kaptak benne a centralisták Eötvös József révén, az újkonzervatívok Esterházy Pál miatt és persze a liberálisok Kossuth és Klauzál Gábor révén.(9 fő) A felsoroltak közül Batthyány, Kossuth és Széchenyi mellett még legalább 2 miniszter nevét kell megtanulni!!

  • Batthyány Lajos - miniszterelnök
  • Szemere Bertalan - belügyminiszter
  • Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
  • Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
  • Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
  • Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
  • Széchenyi István - közlekedési miniszter
  • Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
  • Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

IV. Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

  • Magyarországot ezentúl saját kormány irányította, mely az országgyűlésnek felelt, nem a királynak
  • A jobbágyokat felszabadították, mégpedig állami kárpótlással és kötelezően. 600 ezer parasztcsalád (2 millió ember) lett telke tulajdonosává.
  • Bevezették a közteherviselést, a nemesek adózását
  • Az országgyűlés ezután népképviseleti lett. Vagyis választójogot kapott (bár vagyoni cenzussal) mindenki. Nemes és nemtelen egyaránt! A korábbi 1,6% helyett, már 8% szavazhatott.
  • Erdélyt visszakaptuk
  • Hazánk alkotmányos monarchia lett.
  • Megvalósult a sajtószabadság.
  • A pénzügyi, katonai és nemzetiségi kérdések  tisztázatlanok maradtak: nem volt önálló magyar pénzügy illetve hadsereg, és a nemzetiségeknek nam adtunk különleges jogokat!

V. Miért volt törvényes a forradalom? Mert a császár elfogadta az átalakulás javaslatait, aláírta azokat és szentesítette a reform-törvényeket is. Később, amikor Bécs úgy érezte úrrá lett az európai forradalmakon és elmúlt a közvetlen veszély, megszakította az együttműködést Kossuthékkal és elzárkózott a további reformkérdések megoldásától. A szabadságharc EZÉRT tört ki, alkotmányunk és törvényeink védelmében TÖRVÉNYESEN!

Felkészülés a szabadságharcra és a nemzetiségek

A végső szemben állás Béccsel: Amikor Kossuth és Deák az önálló magyar hadseregről és pénzügyminisztériumról próbált tárgyalni az Udvarral és nem álltak velük szóba, kiderült: Ausztria a magyar reformok visszavonására készül. Oka: látta már a császár, hogy az európai forradalmak sorra elbuktak, így tudta, hogy elbírnak a magyarokkal is.

  • Az osztrák hadsereg mozgósítását megkezdték, de időre volt szükségük. Így időnyerés céljából a nemzetiségeket uszították a magyarok ellen.
  • A szerbek Karlócán nagygyűlést tartva fegyvert ragadtak és 1848 júniusában megtámadták Péterváradot meg a déli magyar városokat.
  • A románok Balázsfai gyűlésükön döntöttek a magyarok megtámadásáról, Nemzeti Komitét alakítottak és 1848 októberébena  székelyekre támadtak.
  • Horvátország élére Josip Jelassicsot nevezte ki az udvar, aki 1848 szeptemberében Magyarország megtámadására készült

Kossuthék felkészülése a harcra:

A magyar diéta gyorsított eljárásban megkezdte a jobbágyfelszabadítást, nehogy az udvar saját parasztjainkat lázítsa ellenünk.

Népképviseleti választások után új diéta ült össze 1848 júliusában, melyen 10 honvédzászlóalj felállításáról döntöttek és Kossuth kérésére 200 ezer katona behívására. Emellett megszavaztak 42 millió hadihitelt is a háborúhoz.

Kossuth toborzóútra ment az Alföldre, hogy még több katonát gyűjtsön a kezdődő harcokhoz.

Az 1848/49-es szabadságharc első része

Hadiesemények 1848-ban

I. A hadiállapot beállása: Mikor az udvar 1848 augusztus 31-én visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét, majd szeptember 25-én Lamberg Ferenc altábornagyot küldte Pestre, hogy a császár nevében átvegye a hatalmat az ország felett, hadiállapotba kerültünk Ausztriával. Kossuthék válaszul hatálytalanították Lamberg kinevezését, és a parasztságot harcra hívták. Viszonzásul eltörölték a parasztok szőlődézsmáját. Ezt követően október 2-án a Batthyány kormánytól a harcok idejére az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kezébe került a végrehajtó hatalom. (Elnöke: Kossuth)

II. A pákozdi csata: A horvát sereg 1848 szeptember 11-én lépte át a határt és indult meg Pestre. Ám Pákozdnál és Ozoránál a magyarok kettős győzelmet arattak felettük. A pákozdi csatában szeptember 29-én Móga János magát Jellecsicsot verte meg, az ozorai csatában pedig Görgey Artúr és Perczel Mór a horvát segédhadak felet arattak diadalt.

III. A schwechati vereség: Jellacsics a veresége után Bécs felé menekült csapataival, ahol a 3. bécsi forradalom zajlott. Terv: bécsi forradalmárok és a magyar csapatok egyesítése volt. Móga János üldözte, de az osztrák határhoz érve vonakodott átlépni azt. Közben Windischgratz herceg le tudta verni a bécsi forradalmat, majd a magyarok ellen indult és Schwechatnál 1848október 30-án győzelmet aratott.

IV. Az osztrák támadás:

Ferenc József trónra lépése: A Habsburg család félreállította Ferdinándot és helyette 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár.

A támadás irányai: Osztrákok főserege Windisgratz vezetésével a Duna mentén tört Pestre, a második erő északról Schlick tábornok vezetésével Kassa felé. Erdélyben Anton Puchner indult meg.

Pest eleste: A túlerőben lévő osztrákok visszaszorították Görgeyt, aki vitába keveredett Kossuthal. A vita lényege: Kossuth katonai kérdésekbe is beleszólt nem értve, hogy Görgey miért hátrál. Végül Kossuth Perczel Mórt utasította arra, hogy bármi áron állítsa meg Pest előtt az osztrákokat. Így következett a Móri csata (1848 december 30-án) melyet a magyarok elvesztettek, az osztrák sereg pedig elfoglalhatta Pestet. A diéta és az OHB Debrecenbe menekült és egy új haditerv született. A magyar vezetők közt volt egy békepárt, akik még ekkor is hittek az osztrákokkal való megegyezésben. Küldöttséget indítottak Windischgratzhez, Deák és Batthyány vezetésével, ám ez eredménytelenül végződött. Felső-tiszai csapatösszevonás elrendelése: minden magyar erőt a Felső-Tiszához rendeltek egy magyar ellentámadás előkészítéséhez.

A Felvidéki hadjárat: Görgey serege 1849 januárjában Vácon és a Felvidéken keresztül vonult a Hernád völgyéhez, Kassa alá. Ezzel lekötötte Windischgratz erőinek egy részét, melyek az üldözésébe kezdtek ahelyett, hogy Debrecent támadták volna (ahol a diéta volt). A felvidéki hadjárat fontos csatája volt a Branyiszkói csata (1849 február 5.) melynek hőse Guyon Richárd áttört a branyiszkói hágon és egyesülni tudott Kassán Klapka György csapataival.

A kápolnai vereség: A Felső-Tiszánál összevont sereg élére Kossuth Henrik Dembinszkyt nevezte ki, mert megingott bizalma Görgeyben. A bizalomvesztés oka: Görgei váci kiáltványa volt. Ezt Kossuth úgy értelmezte, hogy serege függetlenedni akar tőle. A Dembinszky vezette sereg azonban Kápolnánál vereséget szenvedett az osztrákoktól, 1849 február 27-én. Windischgatz teljes győzelmet jelentett az Udvarnak, ki Bécs kiadta az Olmützi alkotmányt, mely felszámolta a vármegyerendszert és egy 5 tartományú, központosított birodalmat hozott létre.

Tiszti-lázadás: A kápolnai csata után a tisztikar felmondta az engedelmességet Dembinszkynek és Kossuth a helyszínre sietve Görgeit sejtette a lázadás mögött. Szemere tisztázta a helyzetet így Kossuth újra Görgeit nevezte ki főparancsnoknak.

V. Erdélyi harcok: Erdélyben a magyarokkal szemben ellenséges románság a balázsfai gyűlés után (1848 május 15-17.) összefogott Anton Puchner tábornok osztrák csapataival és megtámadta az erdélyi magyar csapatokat. November közepén kezükre került Kolozsvár is. Félő lett, hogy Erdély megszerzése után kitörnek majd az Alföldre is, hátba támadva a magyarországi erőket. Ám a székelyek összefogtak, felkelést hirdettek és meggátolták ezt. A székelyeket leverték ugyan, de 1848 decemberében Jozef Bem került az erdélyi magyar csapatok élére, aki a csucsai szorosból ellentámadást indított. 1848 karácsonyára visszavette Kolozsvárt, majd 1849 február 9-én Piskinél is nagy győzelmet aratott, sőt 1849 március 11-re visszavette Szebent is. 1849 júniusára gyakorlatilag kiűzte a császáriakat Erdélyből.

A tavaszi hadjárat - az ország felszabadítása

I. A tavaszi hadjárat csatái: 1849 márciusában az egri haditanácson született meg a terv: nagyarányú ellentámadást indítanak a magyarok a Tiszától, és ennek során bekerítik Windischgatz erőit is. Az offenzíva 1849 április 2 és május 21 közt zajlott és sorozatos győzelmeket hozott. A hadjáratot Görgey vezette, de részt vett benne: Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György is. A magyar sereg Gödöllőnél, majd Komáromnál sem tudta bekeríteni az osztrákokat, ám a nagysallói diadal után (április 19.) lehetővé vált a bekerített Buda visszavétele.

 Az 1848/49-es szabadságharc második része

II. A függetlenség kimondása: A sorozatos győzelmek után Kossuth két dologtól kezdett tartani: egyrészt attól, hogy a képviselők egy része (békepárt) egyezkedni kezd Béccsel, és esetleg békét köt a háta mögött, másrészt attól, hogy a szabadságharc elszigetelődik és nem lesz ország mely támogatná a magyarok harcát. Mindkettő megoldást kínált a Habsburg-ház trónfosztásának és a függetlenségnek a kimondása. Erre 1849 április 14-én került sor a debreceni nagytemplomban. Itt született meg a magyar Függetlenségi nyilatkozat is, április 19-én!

Az új berendezkedés: Kossuthot kormányzóvá választották és új kormány alakult:

  • Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter
  • Görgey Artúr hadügyminiszter
  • Batthyány Kázmér külügyminiszter (távoli rokona Batthyány Lajosnak)
  • Duschek Ferenc pénzügyminiszter
  • Vukovics Sebő igazságügyminiszter
  • Horváth Mihály közoktatási miniszter
  • Csány László közlekedési miniszter

III. Buda felszabadítása: A függetlenség kimondása után Buda visszavétele sürgős lesz, hisz milyen független állam az, melynek fővárosa idegen kézen van. Ám a visszavétel elhúzódott, három hétig is eltartott és csak 1849 május 21-re sikerült!

A vereség

I. Ferenc József segítséget kér az oroszoktól:1849 májusára Ausztria vereséget szenvedett a magyar szabadságharctól, egyetlen esélye a győzelemre az lett, ha szövetségesétől, Oroszországtól kér segítséget! Így Ferenc József 1849 május 1-én a Szent Szövetségre (1815) és a Münchengratzi Szerződésre (1833) hivatkozva fegyveres segítséget kért I. Miklós cártól, aki május 9-én 200 ezres hadat indított a magyar szabadságharc leverésére!

II. Az orosz-osztrák támadás: 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona zúdult hazánkra, több irányból. Az oroszok főereje Ivan Paszkevics hercig vezetésével északról, a Kassa-Miskolc útvonalon közeledett, az osztrákok pedig Julius von Haynau táborszernagy vezetésével a Duna mentén törtek Pest felé. Erdélyben az orosz-osztrák seregeket Alexandr Lüders irányította a Tömösi szoroson át Brassó felé haladva. A magyarok egyetlen esélye az időhúzás volt, amíg valamelyik európai nagyhatalom be nem avatkozik. Ám ez sajnos nem történt meg.

III. Kísérletek a megbékélésre: A magyar vezetés 1849 nyarán megpróbált megegyezni a nemzetiségekkel, hogy legalább velük ne kelljen harcolnia.

1.) Először a szerbekkel tárgyaltak, de a szerbek nem elégedtek meg a nyelvhasználati jogokkal, területi autonómiát akartak. Így a tárgyalások velük nem vezettek eredményre.

2.) Másodszor a románokkal tárgyaltak a magyarok: előbb Ian Dragos tárgyalt Buteanuval, de közben Arudbányán kiújultak a román-magyar harcok és meghalt Dragos. Később Nicolae Balsescunak sikerült kiegyezni a magyarokkal július 14-én. Ennek figyelembe vételével született meg 1849 július 28-án (túl későn) a nemzetiségi határozat! Széleskörű nyelvhasználat, de hangsúlyozza: magyar az államnyelv és senki nem kaphat területi autonómiát!

IV. Viták a haditervről: Két haditerv született. Görgey haditerve Komárom térségében tervezte összevonni a magyar erőket. Ennek előnye, hogy a komáromi vár magyar kézen volt, és ha itt összpontosult volna a magyar seteg, akkor Ausztriát is fenyegetni tudtuk volna. Bécs közelsége miatt az osztrák seregek egy része Bécset kelle volna, hogy védje. Dembinszky haditerve a Szeged-Arad térségbe vonta volna össze a magyar erőket. Itt azonban a várak ellenséges kézen voltak, és Ausztriát sem tudtuk fenyegetni. Sajnos Kossuth Dembinszky tervét fpgadta el.

V. Az utolsó csaták és a világosi fegyverletétel:

A Dembinszky terv szerint a magyar csapatok két útvonalon haladtak a Szeged-Arad összevonási pontra:

Görgey 30 ezres serege a Felvidéken át az oroszok lekötésével, a Debrecen-Arad útvonalon haladt. (Tokajnál kelt át a Tiszán.)

A Dembinszky vezette főserege 55 ezeres fővel a Duna-Tisza közén keresztül vonult Szegedre (Buda alól).

Görgey Debrecennél ütközött meg a Paszkievics vezette oroszokkal, kisebb vereséget szenvedve, Dembinszky pedig Szeged alatt, Szőregnél veszített Haynautól (1849 augusztus 5.). A magyar fősereg a szőregi csata után Temesvárra vonult, ahol a főparancsnokságot Dembinszkytől Bem József vette át. Bem erdélyi csapatait néhány nappal korábban 1849 július 31-én a segesvári csatában verték szét (itt esett el Petőfi is), majd Nagycsűrnél (aug.6.)

Az utolsó nagy csata: A szabadságharc utolsó csatája Temesvárnál zajlott, ahol Haynau 1849 augusztus 9-én legyőzte a Bem vezette magyar főerőket. Mivel a főerők veszítettek, így a Görgey vezett másik magyar sereg, mely Aradnál állomásozott feladta  aharcot. Kossuth augusztus 11 -én lemondott, a hatalmat Görgeyre ruházta és elmenekült az országból. Görgey 1849 augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt tette le a fegyvert.

A szabadságharc vereségének legfőbb okai:

Az osztrák-orosz szövetség megléte, mely lehetővé tette azt, hogy Ferenc József segítséget kérjen az oroszoktól.

A magyar szabadságharcnak mindvégig ellenségei voltak a nemzetiségek.

A magyarok harca elszigetelt maradt, nem találtunk szövetségeseket!

VI. A Görgey kérdés: Az elmenekült Kossuth bejárta a világot és mindenhol Görgeyt tette felelőssé a szabadságharc leveréséért. Oka: könnyebb elfogadni, hogy elárultak, mint azt hogy megvertek bennünket.

D O L G O Z A T

Megtorlás és ellenállás

I. A magyarok megbüntetése: A Ferenc József által vezetett Osztrák Birodalom bosszúra szomjazott 1849 nyarán, amiért csak nagy nehezen és csak orosz segítséggel tudta leverni a magyar szabadságharcot! Az ifjú császár Julius Jacob von Haynau táborszernagyot bízta meg azzal, hogy példásan megbüntesse a magyarokat, nehogy újra kedvük támadjon fellázadni.

Aradi vértanúk: 1849 október 6-án Aradon 13 magyar honvédtábornokot végeztek ki: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Sweidl József, Lázár Vilmos, Poltenberg Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly, Láner György, Damjanich János, Knézics Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Vécsey Károly.Ugyanazon a napon Budán pedig Batthyány Lajost is kivégezték.

Haynau rémuralma: Az osztrák tábornok 11 hónapon keresztül folytatott kivégzéseket, pereket, letartóztatásokat Magyarországon, egészen 1850 júliusáig. 150 embert végeztek ki összesen. Végül a császár menesztette Haynaut a nemzetközi figyelem miatt.

Nemzetállamok és imperializmus kora 

I. A krími háború

V. A krími háború (1853-1856): Oroszország 1850-re szemet vetett a gyengülő Török Birodalom egyes területeire, így Moldovára, Havasalföldre, a tengerszorosokra és a Kaukázusra. Ezért I. Miklós cár (1825-1855) egy követeléssel fordult szultánhoz, Abdul Medzsidhez. Ebben arra hivatkozva, hogy a cár feladata a görög-keletiek védelme, protektori jogokat követelt ezen területek felett. Törökország elutasította ezt, így háború tört ki, melybe Anglia és Franciaország is beavatkozott a szultán oldalán.

A hadműveletek: A Krím félszigeten angol-franca erők szálltak partra és 4 éves harcban legyőzték az oroszokat, akik a Kaukázusban is vereséget szenvedtek. Közben meghalt a cár (tüdőgyulladásban) és fia II. Sándor (1855-1881) már békekötésre kényszerült.Az 1856-os párizsi béke értelmében az oroszoknak ki kellett vonulniuk Moldvából és Havasalföldről. A két fejedelemség autonómiét kapott (1859), majd létrejöhetett Románia belőlük (1862).

II. Nemzeti egységmozgalmak Itáliában és Németországban

Olaszország születése

I. Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:

észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)

észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság

délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak

középen a Pápai Állam feküdt

II. Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig. 

III. A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.

IV. Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.

V. Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.

VI. Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.

A német egység létrejötte

I. A német gazdaság:

A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)

Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar

A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.

A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.

II. A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:

Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel

Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel

A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.

Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)

Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)

Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.

III. A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.

IV. A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.

A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.

Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.

Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.

V. A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.

III. Polgárháború az USA -ban (1861-1865)

 

Polgárháború: Az Egyesült Államok iparosodott északi államai és a déli rabszolgatartó államok közt zajló 4 éves hárborút, mely 1861 és 1865 közt dúlt, amerikai polgárháborúnak nevezzük!

I. Az USA kialakulása és terjeszkedése:

Az USA független államként 1783-ban jött létre, miután a függetlenségi háborúban (1775-1783) legyőzték az angolokat. Az USA saját fővárost (Washington) és saját alkotmányt hozott létre (1787). 

Később, 1783 és 1849 közt az USA az Atlanti óceántól egészen a Csendes óceánig terjeszkedett és sorra alakultak ki államai.

Az 1800 -as években gyors fejlődés zajlott: vasútépítések, iparvárosok jelentek meg a keleti parton! Az USA fejlett országgá változott, ám közben északi és déli államai közt ellentétek alakultak ki.

II. Észak és Dél különbségei:

III. Ellentétek kialakulása: Három területen alakult ki viszály észak és dél között: 

Az északi államok szabályzott vámpolitikát akartak bevezetni, mely korlátozta volna a külföld és Amerika közti kereskedelmet és pártolta volna, hogy észak és dél egymással üzleteljen. Ellenben a déliek szabad kereskedelmet akartak, mert továbbra is fő partnerükkel, Angliával akartak üzletelni (gyapotkereskedelem).

Második vita: rabszolgaság kérdése. Az északi államokban élők ellenezték a rabszolgaság intézményét, annak dacára, hogy az 1800-as években az amerikaiak jelentős harcokban pusztították az indián törzseket. A legutolsó nagy indián vezető Geronimo volt, aki az 1870-es években vívott háborút az apacsok élén az amerikaiakkal. (1886-ban fogták el.)

Harmadik vita: új államok kérdése. Az újonnan kialakuló államok milyen berendezkedést kövessenek? Erre megoldást kínált a Missouri Kompromisszum (1820). Lényege: a 36. fok 30 perc szélességi körtől északra tiltották, ettől délre engedélyezték a rabszolgaságot + az unióba azonos számban vettek fel rabszolgatartó és szabad államokat.

Az abolicionista mozgalom:

FOLYTATÁS

Tizedikes anyag - első része [4]

Tizedikes történelem tananyag (25 old.)

Nagy földrajzi felfedezések

I. A nagy földrajzi felfedezések okai:

  1. Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.
  2. Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.
  3. Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált. 

II. A felfedezők:

A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:

  • Barolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
  • Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
  • Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én (Hispaniola szigetén kikötve). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. 1504-ig még három utat tett Amerikába.
  • Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
  • Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben

A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén). 

III. Gyarmatosítások jellemzői:

  1. Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában). 
  2. A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Összesen 300 éven keresztül érvényesült spanyol-portugál uralom Amerikában, mely idő alatt a kontinens átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet és a katolikus vallást. 
  3. A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be, harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket. 

A leigázott kultúrák:

  • Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
  • Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
  • Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.

A gyarmatositások vezetői:

  • Alvarado: maják legyőzője
  • Cortez: aztékok leigázója
  • Pizarro: az inka birodalom meghódítója

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei:

  1. Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika
  2. A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
  3. Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
  4. A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika - Európa - Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
  5. Amerika felfedezésével végetért a középkor és kezdetét vette az újkor.

D O L G O Z A T

---------------------------------

A reformáció

Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán.

I. Luther Márton fellépése

1.) Luther paraszti származású, Ágoston rendi szerzetes volt, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát (Lipcse közelében). 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. A búcsúcédulák olyan papok által kiadott iratok voltak, melyek azokat oldoztak fel bűneik alól, akik megvásárolták azokat. Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. (Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára.)

2.) Luther tanainak 6 legfőbb pontja:

  1. A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. A többi öt katolikus szentség elvethető, így a bérmálás, házasság, bűnbocsánat, utolsó kenet és az egyházi rend.
  2. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg. Csak a Biblia „sola scripta” szükséges a hit gyakorlásához.
  3. Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
  4. A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani (nem kell latinul celebrálni)
  5. A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
  6. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre

II. A pápa és a császár tiltakozása

X. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta, a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. (Luther itt fordította le németre a Bibliát.)

Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt.

III. A lutheri tanok következményei

A lutheri tanok két komoly következménnyel jártak:

1.) A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimodta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.

2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. Ugyanis a német parasztok félreértették Luther tanait és úgy gondolták: egyenlőek a nemesekkel. Megtagadták a feudális kötelezettségeik teljesítését. Ám a német fejedelmek leverték felkelésüket.

IV. A reformáció ágai:

1.) Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett. Hívei fegyvert ragadtak a katolikusok ellen. Zwingli elesett a harcokban.

2.) Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. Tanaik 4 legfőbb lényege:

eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk)

a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani

dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges

az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek)

3.) Anti trinitáriusok: Tagadták a szentháromságot, mert szerintük Jézus ember volt. Vezetőjük: Szervét Mihály.

4.) Anabaptisták: Szerintük csak felnőtt korban kell megkeresztelkedni, amikor már méltóvá válunk rá.

A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása.

V. Az ellenreformáció

Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.

A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken megalapította hazánk első olyan egyetemét, mely tartósan is működni tudott!

D O L G O Z A T

A spanyol abszolutizmus

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár és spanyol király.

II. Fülöp Spanyolországa: I. Károly után fia, II. Fülöp foglalta el a spanyol trónt. Ezzel kettészakad a Habsurg dinasztia: Károly testvére és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, mig Károly fia (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása alatt (1556-1598) Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt.

Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás.

Sikeresen zajlott a spanyol gyarmatosítás és még az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571).

Hanyatlás: A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta.

Németalföldi szabadságharc:

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött.

A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát.

Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Anglia és a tőkés termelés: 

 

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

II. A Tudorok megjelenése:

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család. Első tagja: VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

Amikor VIII. Henrik el akart válni első feleségétől Aragóniai Katalintól és ezt a Szentszék nem engedélyezte, akkor önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát.

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát.

IV. Első Erzsébet uralkodása:

  1. VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária, I. Erzsébet
  2. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott
  3. Ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával - aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) - Erzsébet pártolta a protestantizmust!
  4. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
  5. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
  6. Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 
  7. A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Az angol polgárháború

A Stuart-házi uralkodók politikája: I. Jakab idején, szemben Erzsébettel elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:

Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket

Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet

Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. I. Erzsébet alatt Anglia lakosságának jelentős része lett puritán. Két águk volt:

presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak

independensek => független egyházközösségeket hoztak létre (Tk.169)

III. A király és a parlament konfliktusa: 1.) I. Jakab gátolta a szabad kereskedelmet, kegyenceinek adta az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. 2.) Magas vámokat - adókat vetett ki. Ezzel a király megsértette a parlamentet alkotó nagypolgárság érdekeit, hiszen nem ők kapták a jövedelmező üzleteket. A képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a "Jogok Kérvényét". Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.

IV. Polgárháború (1642-1649): A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet, ám 1640-ben muszáj volt, mert közben a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az összehívott képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt. LINK

  • A polgárháborúban az egyik oldalon a királyhű, régi nemesség és a kegyencek harcoltak (gavallérok), míg velük szemben a parlamenti nemesség és vállalkozói nemesség állt.
  • A parlament eltörölte az új adókat
  • Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
  • Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
  • Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly északra menekült.
  • Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben. Gúnynevük: "gavallérok".
  • Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmet aratott a király serege felett: Marston Moor -i csatában és a Naseby -i csatában.
  • A polgárháborúban a fő ellentét az új típusú kereskedő-vállalkozó életmódot folytató új nemesség és a feudális régi nemesség közt.

V. A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!

VI. A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény - 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.

VII. A restauráció és a dicsőséges forradalom: Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték arra, hogy a vallásszabadságot, az új tulajdonviszonyokat, illetve a parlament jogait tiszteletbe tartsa. II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.

Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg. 

Jognyilatkozat (1689):

  1. Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette
  2. A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.
  3. A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog

D O L G O Z A T

A francia abszolutizmus

 

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

Aharcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi edistumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

  • A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.
  • A királyok mellett nagyhatalmú bizalmasok kormányiztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.
  • A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

XIV. Lajos uralkodása:

  • Mindenki Napkirályként emlegette
  • Híres mondása: "Az állam én vagyok" (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
  • Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
  • Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.
  • Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros - tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.
  • Terjeszkedő politika: XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:
  • A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
  • A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
  • A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.

Spanyol örökösödési háború: 1701 és 1714 között a spanyol trónért XIV. Lajos unokája, Fülöp herceg és Habsburg Károly herceg indított háborút. Miután Anglia a vesztésre álló franciák mellé állt, kompromisszumos béke született: a spanyol trón a franciáké lett, de a Habsburgok jelentős birtokokat kaptak Itáliában és Németalföldön. Kikötés lett azonban, hogy a francia és spanyol trón nem kerülhetett egy kézbe. (Utrechti béke és Rastatti béke.) (

  • 134-135. Közép és Kelet Európa a XVI-XVII. században
  • 136-137. A Habsburgok felemelkedése
  • 138-139. Az Oszmán Birodalom

Közép-kelet Európa a 16-17. században

I. Kelet-Európa jellemzői:

Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek. 

Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.

II. Lengyelország:

  • A lengyel nemesség nagy számú volt és a királlyal szemben különleges jogokkal bírt. Az uralkodó semmiben nem dönthetett önállóan, a nemesek mindent megvétózhattak. Ezt a Pacta Conventa rögzítette 1573-ban, mely a Jegallók kihalása után Valois Henrik lengyelországi uralkodása alatt született.
  • Lengyelország fénykora: 1576-ban a lengyel nemesek Báthori István erdélyi fejedelmet hívták meg trónjukra. Az ő idején erős volt Lengyelország, még az oroszokat is legyőzte és megszerezte Livóniát (tengerpart)
  • Lengyelország válsága: Bár 1569-ben Lengyelország és a szomszédos Litvánia egyesültek és hatalmas birodalmat alkottak, a XVII. századra államuk válságba került. A svédek elvették Livóniát, majd a kozákok 1648-as lázadása után Ukrajna egy része is elszakadt. (Kozákok = fegyveres, szökött jobbágyok)

III. Oroszország:

Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.

IV. Iván (1547-1584) idejére létrejött Oroszország, Moszkva vezetésével. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait! 

IV. Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.

Nagy Péter cár:

Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét felfejlesztette

Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.

A Habsburgok felemelkedése

  • A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)
  • A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
  • I. Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
  • Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
  • A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
  • Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború:

  • Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
  • Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
  • Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.
  • Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza: cseh, német, dán, svéd és francia. Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezett Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A harminc éves háború következményei:  

  • A német területekenb óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
  • Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldossregek harcoltak egymással.
  • A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
  • A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
  • A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

Az Oszmán Birodalom

I. Török hódítások a XVI. században:

  • Az Oszmán Birodalom az 1400-as években hódította meg a Balkánt, és jutott el a Magyar Királyság határáig!
  • A törökök az 1500-as évek elejére I. Szelim szultán uralkodása alatt már Ázsia egy részét is meghódították, így Szíriát, Egyiptomot és a Közel-Keletet.
  • Nagy Szulejmán (1520-1566): a legnagyobb török szultán volt, az ő időszakában lett a legerősebb az Oszmán Birodalom. 1526 -ban Mohácsnál legyőzte a magyarok haderejét (meghalt II. Lajos magyar király is), majd 15 évvel később három részre szakította Magyarországot, mely részekből kettő a fennhatósága alá került. A Hódoltságot megszállta seregével, Erdélytől csak adót kért minden évben. Közben Ázsiában kiterjesztette birodalma határait a Perzsa-Öbölig és a Vörös tengerig.

II. A Török Birodalom válsága:

Szulejmán után, az 1500-as évek végére meggyengült a Török Birodalom: a spanyol flotta megállította a törökök Földközi-tengeri terjeszkedését és 1591-1606 közt a Habsburgokkal szemben is több vereséget szenvedtek a 15 éves háborúban. Az 1600-as évek közepén Köprülü Mehmed lett a nagyvezér, és szinte teljhatalmat szerzett. Megpróbálta reformokkal megerősíteni a gyengülő Török Birodalmat. Reformok: takarékosság + új adórendszer + Erdély megbüntetése, amiért tőle független külpolitikát folytatott.

1683-ra a törökök azt gondolták elég erősek egy újabb nagy terjeszkedéshez, és Kara Musztafa vezetésével Bécsre támadtak. Ám rosszul mérték fel erejüket és az osztrák ellentámadás a Szent Liga segítségével 1699-re kiűzte a törököket Magyarországról!

Kína - India:

Kínában a Mind dinasztia után a mandzsu törzsek vették át az uralmat és a Csing dinasztia majd 300 évre hatalomra került. A XVII. századra Kína megerősödött, birtokolta Tajvant, Koreát és Mongóliát is, fejlett hivatali rendszerrel. Indiában a muszlim Mogul Birodalom az 1600-as években virágzott. Ám közben vallási széthúzás zajlott a hinduk és muszlimok közt, így az európai hódítók, angolok, franciák fokozatosan területeket tudtak szerezni.

Életmód és a tudományok

  • Megszaporodtak a városok Európában, és a legnagyobbakban már tudatosan tervezték és előre megtervezték az utcák kialakítását (pl.: Párizs, London)
  • Még mindig gyakoriak voltak a járványok, éhinségek de már felismerték a higiénia fontosságát.
  • Megerősödött a polgárság (kereskedők, iparosok, értelmiségiek) főleg a reformáció után.
  • Angliában Hollandiában alkotmányos monarchiák működtek, Franciaországban, Spanyolországban abszolutizmus volt a jellemző, Közép-Európában rendi monarchiák voltak, Kelet-Európában despotikus rendszerek működtek

A tudományok fejlődése a 15-16. században: Az újkor 1492-ben, Amerika felfedezésével vette kezdetét. Az 1400 -as évek végén és az 1500-as évek elején sorra jelentek meg tudományos felfedezések is, a világ átalakult.

  • Kopernikusz lengyel csillagász mondta ki először, hogy a világegyetem központja nem a Föld, hanem Nap. Ez volt a heliocentrikus világkép (héliosz=nap) A földközpontú világkép = geocentrikus. 
  • Galileo Galilei (1564-1642) bizonyította, hogy a Föld forog a tengelye körül. Az egyház ezt elutasította és inkvizíciós bíróság elé állította, mely tanai visszavonására kényszerítette.
  • Giordano Bruno -t az egyház élve elégettette Róma főterén 1600-ban, mert azt mondta: a világ végtelen és lehetnek benne más értelmes lények is.
  • Isaac Newton: a gravitáció és tömegvonzás törvényeinek megalkotója.
  • Francis Bacon (1561-1626): az empírizmus vagyis a tapasztalati megismerés elvének megalkotója.
  • René Descartes (1596-1650): A világ az ész és ráció szerint működik. Cogito ergo sum = gondolkodom, tehát vagyok.
  • John Locke (1632-1704): Minden ember veleszületett, természetes jogokkal bír, melyekből lemond a társadalom működőképessége érdekében.

Egyéb változások az újkor hajnalán: Elterjedt a vetésforgó, megnövekedett a városok száma, javult az emberek életszínvonala.

D O L G O Z A T

A Jagelló kor

II. Ulászló uralomra kerülése: A magyar nemesek Mátyás után olyan királyt akartak, aki gyenge kezű, a nemesekre hagyja a kormányzást, de ugyanakkor saját költségén megvédi az országot a törököktől. Ennek leginkább Mátyás régi ellenfele, II. Ulászló felelt meg leginkább. (Nagy Lajos unokájának unokaöccse.)

Ulászló királlyá választásának okai:

  • Vállalta, hogy saját költségén - a cseh királyi jövedelmeiből - megvédelmezi hazánkat a töröktől
  • Felesküdött arra, hogy nem szed rendkívüli hadiadót.
  • Felesküdött arra, hogy mindenben a nemesekkel együtt dönt.

II. Belső széthúzás az országban (1490-1516):

FOLYTATÁS ITT