Menü (11-es tananyag) 

• 1.) A felvilágosodás kora 
• 2,) Magyarok a Habsburg Birodalomban
• 3.) A forradalmak kora
• 4.) Polgárosodás és reformkor Magyarországon
• 5.) Az 1848/49-es események és megtorlás
• 6.) Nemzetállamok kora, gyarmatosítás
• 7.) A dualizmus kora
• 8.) Az I. világháború

VI. Népesedés és a nemzeti kérdés (180.old)

• A nemzetiségi ügyek a kiegyezés után az osztrák és magyar kormányok, illetve parlamentek hatáskörébe kerültek. Ugyanakkor a csehek és horvátok is kezdeményezték hogy a dualizmus helyett trializmus valósuljon meg, azaz osztrák-magyar vezetés helyett legyen osztrák-magyar cseh, vagy osztrák-magyar-horvát uralom. Ezek a kezdeményezések azonban nem teljesültek.

• A nemzetiségi törvény (1868): Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter munkája. Lényegében csak az oktatás és vallás területén, illetve az egyesületek és az alsófokú közigazgatás tekintetében tette lehetővé a nemzetiségeknek a szabad nyelvhasználatot. Mégis a korabeli Európában haladó és engedékeny nemzetiségi törvénynek számított.
• Nemzetiségi sérelmek: A nemzetiségek sérelmezték, választójoguk csorbítását, hiszen a választókörzetek úgy lettek kialakítva, hogy minnél kevesebb nemzetiségi jelölt kerüljön a parlamentbe. Másrészt sérelmezték hogy a közép és felső oktatásban, egyetemeken nem használhatták saját nyelvüket. A sérelmeket okozuó döntések a magyarosítást jelentették.
• Asszimiláció: A nemzetiségek egy része tiltakozott a magyarosítások ellen, másik része viszont az önkéntesd beolvadást választotta, ezt nevezzük asszimilációnak. Ez azonban leginkább a németeknél és zsidóknál volt jellemző. A románok, szerbek, horvátok, szlovákok esetében nem volt tömeges.

VII. A politika világa (184.old)

Az ország vezetés főbb szervei:

• Közös osztrák-magyar uralkodó, a Monarchia feje, Ferenc József császár
• Közös minisztertanács és delegációk, a közös ügyekben döntve
• Magyar kormány, melyben a magyar miniszterelnök és a 9 minisztérium feje (miniszterek) foglaltak helyet. Legfőbb minisztérium: belügyminisztérium (közigazgatás + csendőrség)
• Magyar országgyűlés: volt alsóháza (képviselőház) és felsőháza (főrendi ház)
• Önkormányzatok: megyék, városok azaz törvényhatóságok szervei. Volt saját költségvetésük, és hozhattak saját rendeleteket is. Megyék élén a fősipánok álltak, akiket az uralkodó nevezett ki és az alispánok, akiket a megyei képviselők választottak maguk közül. Megyei és városi képviselők fele a legtöbb adót befizető polgárok közül került ki, ők voltak avirilisták.
• Választások: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. A dualizmus alatt, az 1874-es döntéssel a választásra jogosultak körét csökkentették, 5,9% -ra. Jellemző volt a nyílt szavazás, vagyis a vooksolóknak a szavazóbizottság előtt kellett nyilvánosan közölniük, hogy kire szavaznak. Így a hatóságoktól való félelem miatt jellemzően a kormánypártra mertek csak szavazni. Ráadásul a szavazókörzetek határait úgy állapították meg, hogy a kormánypárti területek több képviselőt küldhessenek a parlamentbe.
• Pártalakulások: A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Deák-párt és a Balközép párt volt. A Deák-párt támogatta a kiegyezést, a Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával. Végül 1875-ben egyesült a két párt és létrejött a Szabadelvű Párt. Az egyesüléssel egyet nem értő Balközép-képviselők a kiegyezést tagadó Szélsőballal egyesülve hozta létre a Függetlenségi Pártot. Innentől, vagyis 1875-től 1890-ig Tisza Kálmán miniszterelnök vezette az országot!

VIII. A dualizmus korának műveltsége (188.old)

Népiskolai törvény (1868): Eötvös Károly idején fogadta el az országgyűlés. A törvény kötelezővé tette az elemi elvégzését (első 4 osztály). Így a korszakban 50% -ról 85% -ra nőtt az iskolába járók száma, és 75% -ról 30% -ra csökkent az írástudatlanok (analfabéták) aránya. A századfordulóra 100 ról ezerre nőtt az újságok száma.

Iskolatípusok:

• Gimnázium => 8 osztályos volt, lasszikus műveltséget adott és érettségit
• Reáliskola => 8 osztályos volt, de főleg a műszaki és gazdasági továbbtanulást tett lehetővé
• Felső leányiksola => lánytanulóknak volt, érettségit adott. 1895-től nők is tanulhattak egyetemeken
• Szakmai iskolák => felsőkereskedelmi iskola, állami ipariskola, agráriskola
• Polgári iskolák => továbbtanulni nem akarók számára

A magyar művészvilág a dualizmus elején: Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály

A magyar művészvilág a dualizmus 2. felében: Ady Endre, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Csontváry Kosztka Tivadar

Tisza Kálmán időszaka

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt és az Egyesült Ellenzék. Tisza-időszak jellemzői:

• Közigazgatás, azaz vármegyék átszervezése: kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása. (Előbbi a városokban, utóbbi vidéken)
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása, új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben), vasútépítések, folyamszabályozások.
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. (A polgárság utánozni igyekezett őket.) 
• Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.
• A valutareform és az új egyházpolitika: Tisza után Wekerle Sándor lett az új miniszterelnök (1890-1892) aki valutareformot hajtott végre: az ezüst-alapú forint helyett bevezette az értékállóbb aranyalapú koronát! Másik két fontos rendelkezés: bevezették a polgári házasságkötést 1894-ben (az egyházi esküvő másodlagos és fakultatív lett). Egyenjogúsították az izraelita (zsidó) vallást (1895).

A fellendülés időszaka (1870-1890):

• Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült
• Gabonakonjunktúra 1873 -ig éreztette hatását, majd egy pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt. Később pedig 1884-ben újabb válság: olcsó amerikai gabona, ausztrál gyapjú megjelenése miatt. Illetve a filoxéra tönkretette a szőlőtermést.
• A magyar mezőgazdaság átalakult: cséplőgépek jelentek meg, fellendült a szesz-, és cukoripar, elterjedt a vetésforgó
• Nagyarányú vasútépítések kezdődtek (MÁV, Magyar Államvasutak, 1868-ban alakult)
• Az iparban sikerágazatok jelentek meg: malomipar, élelmiszer-, és konzervipar, illetve a vasútipar Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
• Fejlődésnek indult a nehézipar, borsodi, szörényi iparvidék
• Kialakult a hitelszervezet, az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Magyar Általános Hitelbank (1867)

IX. Az Osztrák-Magyar Monarchia a századfordulón (192.old)

Balkáni helyzet: Monarchia terjeszkedése, okkupáció, annexió Boszniában. következmény: rossz viszony Szerbiával és Olaszországgal

Megalakulnak az első baloldali pártok. 1890: Magyar Szociáldemokrata Párt

Kormányzati válság (1905): A századfordulón a közjogi kérdések, vagyis az Ausztria-Magyarország közti viszony kapcsán komoly belpolitikia viták zajlottak a magyar parlamentben. Ezek 1896-ban az országos milleneumi ünnepségek idejére abba maradtak, ám utána újra fellángoltak.

Pártviszonyok a századfordulón:

Magyarországi Szociáldemokrata Párt: 1890-ben jön létre, csatlakozik a II. Internacionáléhoz. Fő célkitűzése: az általános és titkos választójog. Ám a másik két problémával a föld-, és nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozik.

Katolikus Néppárt: 1895. Ezen belül erős a keresztényszocializmus Prohászka Ottokár püspök vezetésével

Parlamenti válság 1904-ben: Az ellenzék sajátos módszert talált ki a parlament megbénítására, ez volt az obstrukció. Lényege: agyonbeszélés. Addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót -  míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben.

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Az ország és kormánya közt ellentét feszült. A kormány az általános választójog beígérésével próbálta meghátrálásra kényszeríteni az ellenzéket. (Kristóffy József belügyminiszter választójogi javaslata) Végül mégis a kormány hátrált meg: feladta követeléseit, behódolt a császárnak. 

Tisza István - korszak: 1910-ben új párt került az ország élére, ez volt a Nemzeti Munkapárt, Tisza István vezetésével. Az új kormányzópárt három legfőbb jellemzője:

• Konzervativizmus
• Császár és Monarchia - hűség
• A cenzusos választójog védelme és az általános választójog elutasítása

Tisza Kálmán fia, Tisza István előbb házelnök lett, majd később, 1913 és 1917 közt másodszor is miniszterelnökként vezette hazánlat. Házelnökként nevéhez fűződik a véderőjavaslat megszavaztatása, melynek révén a balkáni háborúk alatt megerősödött a Monarchia hadserege. Tisza politikája a kiegyezés teremtette dualista államot védte, ennek érdekében még a nemzetiségekkel is megpróbált jobb viszonyt kialakítani. A háború küszöbén azonban három feszültség alakult ki az országban, melyeken nehezen tudott úrrá lenni:

• Általános választójog kérdése
• A háború kérdése
• A Monarchiából való kilépés kérdése

8.) Az első világháború előzményei és eseménytörténete

Az ipari forradalaom hatásai a századfordulón:

1.)Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők.

2.)Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések

3.)Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése)

Európa szerepe a világban:

1.)A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a századfordulón

2.)A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai gyarmatosították a többi földrészt.

3.)A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország, Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.

Boldog békeidők kora:

1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti. Video: Natonal Geographic dokumentumfilmje

Szövetségek kialakulása:

1.)Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország)

2.)A főbb feszültségforrások a két tábor közt:

a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében.

b) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon

c) Rivalizálások: A francia-német határon Elzász-Lotaringia kérdése: vissza tudja e szerezni Franciaország? Flottaépítési versengés Anglia és Németország között.

Az I. világháború, gépek és tömegek háborúja

I. A háború kirobbanása:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

II. A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 5 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.

III. A főbb frontok és a háború első szakasza

1.)Az első világháborúban öt front alakult ki:

1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),

2.keleti front (Oroszországgal szemben)

3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)

4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)

5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

2.)A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

3.)A keleti fronton Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba, ám Hindenburg tábornok meg tudta állítani őket, majd 1915-ben a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. (Premysl váránál nagy harcok folytak.) Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni. Oroszországban a háború közepére pattanásig feszült lett a helyzet. Küszöbön állt a háborús veszteségekért okolt cár forradalommal történő leváltása.

4.)A többi front:  Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.

IV. A háború első felének mérlege:

1.)Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült, az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött, Oroszország pedig kilépett a háborúból (Breszt-Litovszki béke) a forradalma miatt.

2.)A harcok a tengereken is zajlottak, Jütlandnál (Dánia) volt a legnagyobb tengeri csata (döntetlen).

3.)A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

4.)A hátországokban nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

Az antant győzelme és békéje

I. A fordulatok éve:

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

II. A központi hatalmak összeomlása:

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

3.)A háború főbb hadvezérei, tábornokai: Paul von Hindenburg, a német csapatok főparancsnoka, Ferdinand Fochmarsall, francia tábornok, a nyugati erők főparancsnoka, Franchet d'Esperey tábornok a balkáni front erőinek antant-parancsnoka. Alekszej Bruszilov orosz tábornok, az 1916-os orosz támadás vezetője.

• Jelenkor és társadalomismeret
• 136. A jelenkor globális folyamatai
• 137. A globalizáció
• 138. Az ENSZ szerepe, működése
• 139. Az állam működése, az állam-, és közigazgatás szervei
• 140. Politikai ideológiák és a pártok, választások szerepe
• 141. A munka világa, munkaerőpiac, munkakeresés
• 142. A munkavállaló és munkáltató jogai, kötelességei
• 143. Összefoglalás
• 144. Ellenőrzés

Társadalomismeret

ENSZ szerepe, működése:

1.) Az ENSZ megalakulása: 1945 június 26.

2.) Az ENSZ székhelye: New York (USA)

3.) Teljes neve: United Nations (UN) Egyesült Nemzetek Szervezete

4.) Az ENSZ három legfőbb célja: a) A világbéke biztosítása a Földön b) Az emberi szabadságjogok garantálás a Földön c) A szabad kereskedelem szavatolása

5.) Az ENSZ tagjai és vezetése: Tagok: a Föld 193 országa, vezetése: ENSZ Biztonsági Tanács. Ennek 5 állandó tagja: USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország,

6.) ENSZ békefenntartók

7.) Az ENSZ főbb szervei: közgyűlés, Biztonsági Tanács, Nemzetközi Bíróság. Szakosított intézmények: FAO (Mezőgazdaság-élelmezés), UNESCO (oktatás, kommunikáció), IMF (Nemzetközi Valutaalap), WHO (Egészségügyi Világszervezet), UNICEF

Globalizáció: Olyan gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák ... stb.

Olyan világméretű egységesedési folyamat, mely a kultúra és nyelv területein közös értékrendszert teremt, miközben gazdasági téren a világ legjelentősebb érdekcsoportjai és multinacionális nagyvállalatai által létrehozott termékek, szolgáltatások és brandek megvásárlására, illetve a fogyasztói társadalom fenntartására ösztönzi a lakosságot.

Világméretű problémák:

1.) Demográfiai gondok

2.) Éhezés

3.) Háborúk

4.) Terrorizmus

5.) Kábítószer kereskedelem

6.) Környezetszennyezés

7.) Bűnözés

Demográfia

Egy-egy társadalom vagy közösség népességszámával, létszámadataival népességeloszlásával és szerkezetével foglalkozó tudomány. Demográfiai problémák:

• túlnépesedés
• népességfogyás
• a társadalom elöregedése

Magyarországi probléma: Hazánkban az elmúlt évtizedekben megnőtt az inaktív, azaz nem munkából élők aránya. Ide tartoznak a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a különböző segélyben-ellátásban részesülők (leszázalákoltak, közmunkások ... stb). Az aktív keresők száma a 9,5 milliós népességen belül, alig 4 millió. Ez az egyre csökkenő csoport évről-évre nehezebben tudja eltartani a többséget alkotó inaktívakat.

Túlnépesedés: Bizonyos országokban a születések száma meghaladja az elhalálozások számát, és a lakosságnövekedés jelentős problémákat okoz. Jelentősen túlnépesedett ország például Banglades, melynek területe alig másfélszerese Magyarországénak, miközben 160 millióan lakják (hazánkat pedig 9,5 millióan.) Nagy népességnövekedés figyelhető meg Indiában, Nigériában és az arab országokban is.

Korfa: olyan grafikus ábrázolás, mely egy-egy közösség - többnyire társadalom - nemenkénti népességszámát korcsoportonként szemlélteti. Két típusa a fiatal és az elöregedő társadalmat ábrázoló és a fejlődő országokra jellemző korfa.

Éhezés és terrorizmus

Éhezés: Van minőségi és mennyiségi éhezés. Az előbbi a fejlett országokban is gyakori, és elegendő mennyiségű, DE egyoldalú táplálkozást jelent. Az utóbbi, a mennyiségi éhezés főleg az elmaradott államokban fordul elő.  A világ bizonyos régióiban például Afrika egyes területein (Etiópiában, Szudánban, Kenyában, Angolában, Közép-Afrikában, Mozambikban és Ázsia egyes területein pl. Indiában tömeges méretű az éhezés. TÉRKÉP

Az éhezés sújtotta országokban a következő 5 probléma okozza a rossz élelemellátást:

Kevés és rossz minőségű a termőterület

Szakember hiány mutatkozik, kevés a mezőgazdasági szakember és s gazdasági szakértő

Túlnépesedés jellemzi az adott országot

Helyi háborúk sújtják az adott területet

Természeti csapások, katasztrófák fordulnak elő (áradások, aszály, földrengés)

Megoldás: Jelenleg a WHO, a Vöröskereszt, az ENSZ és különböző jótékonysági szervezetek (pl. Baptista egyház) próbál segíteni az éhezés sújtotta övezeteken. Tartós megoldás: szakember képzés, politikai rendezés lehetne a világ összefogásával.

Terrorizmus: Valamely szervezet által politikai okokból végrehajtott erőszakos, félelemkeltő akciók sorozata. Más megfogalmazásban: a terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai eredmények elérése, vagy a hatalom megtartása.

Terrorszervezetek: A legnagyobb gondot, a dzsihadista terror hálózatok jelentik, melyek az iszlám vallás erőszakos terjesztését és többnyire valamilyen terület vagy állam elismertetését esetleg terjeszkedését akarják elérni. Ilyen szervezet például az 1988-ban létrejött Al-Kaida, mely leghíresebb akciójában lerombolta New-Yorkban a Világkereskedelmi központ épületeit 2001-ben. Ugyancsak kiterjedt és veszélyes szervezet az Iszlám Állam, mely 2014 nyara hajt végre pusztító akciókat. Utoljára Brüsszelben (2016)

Az állam működése, közigazgatás

Állam: Olyan politikai szerveződés, mely egy adott földrajzi terület felett politikai hatalommal bír, magába foglalja a törvényhozást, végrehajtó hatalmat illetve közigazgatást és nemzetközileg elismert határok veszik körül.

Állam működése: Egy-egy állam működését alapvetően meghatározza államformája alaptörvénye, választási rendszere és jogrendje.

A magyar állam működése:

Magyarország államformája köztársaság

Magyarország alaptörvénye államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)

Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti.

Választási rendszer: Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Így a 199 tagú parlamentbe 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2014-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2018 -ban lesz. (Választások)

Költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

A munka világa

Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.

Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállallkozás, ezek halmaza a versenyszféra.Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.

Munkavállalói jogok - kötelességek: A dolgozónak vagy munkavállalónak joga van fizetést kapni, illetve például fizetett szabadságra menni. Ám az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.

A munkakeresés: Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:

• profession.hu
• workania.hu
• Jobline.hu

 FOLYTATÁS ITT (12-es tananyag)