Habsburg berendezkedés Magyarországon (1711-1740)

A magyar nemesség kivívott jogai a Rákóczi-szabadságharc után:

1. nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta meglévő jog, az Aranybulla alapján)
2. újonc megajánlási jog => a magyar nemesek dönthettek arról, hogy mennyi parasztkatonát adnak Ausztriának a háborúihoz
3. adómegajánlási jog => a háborús kiadásokhoz való hozzájárulásról szabadon dönthettek a magyar nemesek
4. saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
5. a nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezett

Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék közvetlen Bécs irányítása alá került. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)

Pragmatica Sanctio - gyakorlati rendezés (1723)

III. Károly adta ki ezt a jogszabályt, mely két fontos részből állt:

A Pragmatica Sanctio részei:

1. a) A Habsburgok nőági örökösödésének elfogadása. Mivel a királynak nem volt fia, szerette volna ha a magyarok elfogadják, hogy idősebbik leánya, Mária Terézia kövesse majd a trónon. (Korábban, 1687-ben csak a fiúági örökösödést fogadtuk el. Ez lett kibővítve.)
2. b) Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sancti elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./ Másik ok: III. Károly a nőági örökösödés elfogadásáért cserébe: megígérte, hogy hazánkat saját törvényei szerint fogja kormányozni.

[Folytatás: Mária Terézia]