Történelmi anyagok diákoknak, tanároknak, érdeklődőknek

Tananyag 9d Társadalomismeret - történelem [56]

2014. október 07. - Harmat Árpád Péter

1.óra: Ókori Hellasz

Az ókor hellén világ poliszokból épült fel, melyek önálló városállamok voltak. A polisz olyan vallási, politikai, kulturális közösség volt, melynek lakói egy városias jellegű település köré csoportosulva saját vezetők, törvények és szabályok szerint éltek, és magukat megkülönböztették más hasonló településektől. A két legjelentősebb polisz: Athén és Spárta volt. Berendezkedésük nagyon eltért. Míg Athén kereskedő állam volt és demokratikus berendezkedés jellemezte, addig Spárta katonaállamként működött királyok hatalma alatt. 

A görög poliszok világát az egymással és a Perzsa Birodalommal való állandó vetélkedés és háborúk kísérték végig. Ugyanakkor virágzott a kultúra, a művészetek, a sportok és a filozófia. A görögséget összekötötte a nyelv a vallás és az olimpiák szokása.

2.óra: Az ókori Hellasz és Róma

Athén jellemzői:

  • itt alakult ki először na demokrácia
  • A fő hatalmat a népgyűlés jelentette, itt születtek a törvények, tagja csak athéni polgár lehetett
  • Athénban a tisztségeket választással vagy sorsolással lehetett megszerezni
  • Az athéni demokrácia képviselői: Szolón, Kleiszthenész, Periklész

Róma jellemzői:

  • Alapítása: Kr.e. 8. század
  • Az etruszk elnyomás lerázása után hódításokba kezdett. Néhány évszázad alatt meghódította az itáliai félszigetet és a Földközi tenger partvidékét.

3.óra: A sportok és az olimpia

Circus Maximus, Amfiteátrumok, Colosseum Rómában. Gladiátori játékok zajlottak. Az olimpiákat az istenek tiszteletére rendezték meg 4 évente rendszeresen. Csak görögök vehettek részt rajta.

Kereszténység: fő tanításai, Jézus fellépése, Judea provincia

4.óra: A sport és az olimpia

Az olimpiákat az újkorban kezdték el megint megrendezni, 1896-tól.

5-6. óra: A korai középkor - A Római Birodalom összeomlása

  • A Római Birodalom kettészakadása: Kr.e. 395. Innentől a nyugati rész hanyatlásnak indul.
  • A Kr.e. 4. században megjelennek a hunok, vezetőjük Attila. Birodalmuk néhány évtized után összeomlik
  • A Nyugat-Római Birodalom bukása: Kr.u.476

7.óra: A korai középkor - A Frank Birodalom

  • Első nagy uralkodója és a birodalom megteremtője: Nagy Károly
  • A birodalom kiterjedt szinte egész Nyugat-Európára
  • Területe grófságokra és őrgrófságokra oszlott
  • A Frank Birodalomban korán kialakult a hűbériség rendszere. Az uralkodó hűbér-birtokot adományozott az őt fegyveresen szolgáló nemeseknek, ezek a főnemesek pedig a kapott birtokból tovább adományozta más nemeseknek földeket. Így kialakult a hűbéri lánc.
  • A Frank Birodalom felbomlása: Nagy Károly unokái felosztották egymás közt. Ekkor jön létre a Nyugati Frank Királyság (későbbi neve: Franciaország), Keleti Frank Királyság (későbbi neve: Németország), Itáliai Királyság.
  • Kr.u.962-ben jön létre, I. Nagy Ottó révén a Német Római Birodalom a Keleti Frank Királyság és az Itáliai Királyság egyesülésével.

Az Iszlám

  • A világ második legnagyobb világvallása, napjainkban 2 milliárd muszlim hívő él a Földön
  • Az iszlám vallás Kr.u. 7. században jött létre
  • Az iszlám vallás alapítója: Mohamed, aki Mekka és Medina városaiban, az Arab félszigeten teremtette meg a vallás alapjait.
  • Az iszlám alig egy két évszázad alatt elterjedt minden irányban: Észak Afrika, kis Ázsia területeire

8.óra: A korai középkor - Bizánc

A Római Birodalom keleti felén jött létre, 395-1453 közt virágzott. Központja: Bizánc városa (korábbi neve: Konstantinápoly, napjainkban: Isztambul)

Bizánc görög nyelvű magas szintű civilizáció volt. Majdnem egy évezreden keresztül uralta a Földközi tenger keleti medencéjét.

9. óra - Honfoglalás és államalapítás

Honfoglalás:

A honfoglalás 895-900 közt zajlott. Egy vándorlás eredményének tekinthető. A hét magyar törzs a dél-orosz sztyeppén vándorolt, miközben más népekkel is harcolt. A besenyők támadásai miatt indultunk meg nyugatra, Európa felé. Végül egy bolgár-besenyő közös támadás hatására nyomultak a Kárpát-medencébe.

Államalapítás:

  • Géza fejedelem döntése: kereszténység felvétele
  • Géza fia Vajk (Szent István) 997-ben fejedelem, 1000 -ben keresztény király lesz
  • Az államalapítás három tényezője: egyházi közigazgatás (10 db püspökség alapítása), világi közigazgatás (30 db vármegye létrehozása), lakosság megtérítése (tv-ek)
  • Szent István gondjai: törzsfőkkel való viszály, kereszténység felvetetése a lakossággal (10 évbe telt), öröklés kérdése (fia meghal, így leánytestvérének fia lesz örököse: Orseolo Péter)

Dolgozat témakörök

  • 1.) A Római Birodalom összeomlása
  • 2.) A Frank Birodalom
  • 3.) Az iszlám
  • 4.) Honfoglalás és államalapítás

12. óra: Szent István és az Árpád-házi királyok

Augusztus 20 -án minden évben Szent István királyunkat és államunk megalapítását ünnepeljük. Szent Istvánnak köszönhetjük hogy hazánk beilleszkedett Európa országai közé.  Szent István után sorra következtek az Árpád-ház uralkodói, pl:

  • Szent László
  • Könyves Kálmán
  • II. András
  • IV. Béla

A magyar nép fontos harcokat vívott az Árpád-korban és  a tatárjárás idején 1241/42-ben. Ebben az időszakban majdnem el is pusztult a magyarság. A két milliós népesség negyede veszett oda. Az Árpád-ház 1301-ben III. András után halt ki.

13.óra: Magyar szimbólumok, nemzeti jelképek

 Nemzeti ünnepek:

  • március 15 (1848/49-es forradalom és szabadságharc)
  • augusztus 20 (államalapításunk ünnepe)
  • október 23 (az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe)

Nemzeti jelképek:

  • címerünk
  • zászlónk
  • a Szent Korona
  • himnuszunk

Nemzeti szimbólumok és hungarikumok: Olyan tárgyak, viseletek, fogyasztási cikkek, ételek, italok, szokások, hagyományok, melyek a magyarság jellemzőit identitását ragadják meg és hordozzák! Példák:

  • szürke marha, mangalica, magyar puli
  • Tokaji aszu
  • gulyás, bajai halászlé
  • magyar népviselet
  • magyar népzene

15.óra: A lovagok világa

Lovagok: Olyan személyek, akik a királytól nemesi címet és földbirtokot kaptak, amiért cserébe fegyveres szolgálatot nyújtottak. A lovagkorra a 8-14. század közt a lovagi kultúra és lovagi életmód volt jellemező. (Lovagi tornák, lovaggá avatás, lovagi költészet, ... stb)

Keresztes háborúk: A 11-13. század közt, a pápa kérésére a Szentföld visszaszerzéséért indított hadjáratok voltak. Átmenetileg keresztény kézbe juttatták a területet, de a 14. századra újra a muszlimok birtokába került.

Lovagrendek: A Szentföldön jöttek létre, például: Templomosok, Máltai Lovagrend, Német Lovagrend.

Hűbériség: A középkorra jellemző viszonyrendszer, mely nemesek közt, a hűbérúr és a hűbéres közt alakult ki.

16-20. óra: Virágzás-hanyatlás, Anjouk, Luxemburgok, Hunyadiak

Anjouk: Az Árpád-ház kihalása után Magyarország tartományurak kezébe került, majd a nápolyi Anjou család került a trónra. Az Anjouk két legnagyobb uralkodója: Károly Róbert és Nagy Lajos volt.

Károly Róbert és Nagy Lajos: megerősítették az országot, visszaszerezték a királyi hatalom befolyását. Nagy Lajos bővítette is az országot (Dalmácia). Pártolta a városfejlesztéseket.

Luxemburg Zsigmond: 1396-ban nagy vereséget szenvedett Nikápolynál a törököktől. De a csata után a mongolok támadták az Oszmán Birodalmat, így hazánk több évtizedre mentesült az oszmán rohamoktól. A megnyert idő alatt: végvárrendszer épült.

Hunyadiak: 15. századi magyar főnemesi család, mely nagy törökverőként szerzett hírnevet magának. Hunyadi János: 1456-ban Nándorfehérvárnál megvédte az országot. Hunyadi Mátyás: erőskezű uralkodóként magas adókat vetett ki. Csehországot és Ausztriát is meghódította egy időre.

II. Lajos és a mohácsi csata: Elesett a magyar király, 150 évre török kézre került az ország!

Nagy földrajzi felfedezések

1.) A felfedezések megindulásának okai: Új útvonalak keresése Ázsiába, aranyéhség, új találmányok keletkezése (iránytű, térkép, karavella)

2.) Felfedezik Amerikát és Ázsia partvidékét, majd megindul a gyarmatosítás.

3.) Gyarmatosítás: Inkák, aztékok, maják leigázása. Amerikát spanyol és portugál seregek igázták le és gyarmatosították  a 16. században

4.) A sikeres gyarmatosítás okai: a tűzfegyverek, ágyúk, puskák alkalmazása a 8-10 szeres fölényben lévő, de csak íjakkal, késekkel felfegyverzett indiánokkal szemben.

5.) Amerikából származó termékek: dohány, paradicsom, paprika, kávé, kakaó, burgonya, kukorica

Átalakuló Európa - Reformáció

  • Luther Márton 1517 javaslatok az egyház és a hitélet átalakítására
  • Munkássága nyomán megkezdődött a reformáció, külön egyházak jöttek létre: lutheránusok (evangélikusok), reformátusok (kálvinisták), anglikánok, baptisták.
  • A megszülető egyházak összefoglaló neve: protestáns egyházak
  • A korszak új jelenségei: polgárság megjelenése, nagyvárosok, könyvnyomtatás
  • Kapitalizmus megjelenése Angliában => polgári forradalom (1640-1688) ennek nyomán kialakul az alkotmányos monarchia, melyben a királyi hatalom jelképes csupán.
  • Franciaországban: 14. Lajos abszolutizmust valósít meg

Birodalmak - Török idők

  • 1526 - Mohácsi csata. Magyarország veszít, így a Török Birodalom magáénak tekinti hazánkat.
  • A magyarok két királyt választanak: Ferdinándot és Szapolyait
  • Végül 1541-ben a török 150 évre bevonul Budára és az ország három részre szakad.

A három részre szakadás:

  • Habsburg terület, Magyar Királyság, központja Pozsony
  • Hódoltság: török megszállás, központ Buda
  • Erdély, központ Gyulafehérvár

Török magyar harcok: 1541-1568, várháborúk, Fontos ostromok: 1552 -Eger, 1566- Szigetvár (Zrínyi Miklós önfeláldozása)

Török kiűzése - Rákóczi szabadságharc: 150 év után az osztrákok 1699-re kiűzik a törököket. Ausztria szállja meg az országot. Elnyomás kezdődik, mely ellen 8 éven át tartó szabadságharc folyt, II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezetésével, 1703-1711 közt.

A francia forradalom és Napóleon

  • A 18. század első felében jelent meg a felvilágosodás  => egyház központú beszűkültség helyett tudományok felé nyitottság
  • 1789 nyarán forradalom kezdődött Franciaországban. A lakosság polgári része saját kezébe akarta venni az állam irányítását.
  • A forradalom első éveiben kivégzik 16. Lajost, jakobinus időkben másik 40 ezer embert
  • 1799 -ben az irányítás Napóleon kezébe kerül, aki tüzértisztből lett tábornok, majd császár
  • Napóleon 10 éven keresztül harcolt Európa országaival, bukását egy széleskörű összefogás hozta: Oroszország, Ausztria, Anglia és Poroszország részvételével.
  • Döntő csata: Waterloonál zajlott, Napóleont ezt követően száműzték Szent Ilonára. Franciaországba visszatértek a Bourbon család uralkodói.

A Habsburg Birodalom, Mária Terézia és II. József

  • A Habsburg dinasztia 1526 és 1918 közt uralkodott Magyarországon
  • Az első 150 évet a három részre szakadás jellemezte
  • A törököket az osztrákok űzték ki 1699-re
  • A 18. század Habsburg uralkodói a török pusztítást próbálták helyreállítani. A két legjelentősebb uralkodó: Mária Terézia és II. József volt.
  • Modernizálták az országot, kiépítették az oktatási rendszert. Ratio Educationis
  • Mária Terézia idején betelepítések: tótok, rácok Alföldre
  • II. József rendeletekkel uralkodott mellőzve a magyar nemességet

Modern világ megteremtése, ipari forradalom

  • James Watt - gőzgép - 1769. Ezzel a kézi erővel történő munkát felváltotta a gőz alkalmazása. Gőzhajó - Fulton - 1807, Gőzmozdony - Stephenson - 1814
  • Átalakult a társadalom megerősödött a polgárság, megjelent a sok milliós munkássság.
  • Egyéb találmányok: távíró, fecskendő, dinamit, telefon

A reformok százada

A napóleoni háborúk után Magyarországon gróf Széchenyi István munkássága nyomán megfogalmazták a reformokat, melyek az ország modernizálásához szükségesek. Reformkor: 1830-1848

Reform követelések: feudális törvények eltörlése, sajtószabadság, felelős magyar kormány létrehozása.

A reformkor küzdelmei: A reformerek élén Kossuth Lajos állt, illetve Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc.

Forradalom és szabadságharc: Mivel az osztrák császári udvar nem volt hajlandó az összes reform javaslat teljesítésére, sőt a meglévő reformokat is visszavonták, 1848 március 15-én kitört a forradalom Pesten.

Az 1848/49-es szabadságharc

A szabadságharc kirobbanásának legfőbb oka az volt, hogy a császári udvar nem volt hajlandó teljesíteni az 1848-as forradalomban kiharcolt engedményeket. Például gátolta az önálló magyar pénzügyek és haderő létrehozását.

A császár először a magyarokkal ellenséges nemzetiségeket bátorította harcra, majd 1848 decemberében megindította támadását Magyarország ellen. Az ország élén kezdetben Batthyány Lajos kormánya állt, majd Kossuth Lajos vette kezébe az ország vezetését

Harcok: 1848 végén osztrák kézre került Pest, és az ország nagy része. A magyar ellentámadás 1849 tavaszán azonban kiűzte a császáriakat. Fordulatot hozott, hogy Ferenc József császár szövetségesétől Miklós cártól kért segítséget, és 200 ezer orosz katona érkezett a szabadságharc leverésére. A túlerő legyőzte a szabadságharcot, az utolsó csaták Szeged-Arad környékén zajlottak. Utolsó csata: TEMESVÁR -nál 1849 augusztus 9-én, magyar vereséggel zárult!

DOLGOZAT vagy beadandó (Házi dolgozat: I. világháború, Kiegyezés, Trianon) Dolgozat: ipari forr, reformkor, 1848/49)

Az első világháború (1914-1918)

Az első világháború kirobbanásának oka: Az 1900 utáni évekre Európában az országok két szövetségi táborra oszlottak: az egyik volt az antant (Anglia, Franciaország, Oroszország) a másik pedig a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország). A két tábor elsősorban a gyarmatok kérdésében rivalizált: a Hármasszövetség tagjai a másik tábor által megszerzett területeket akarták.

A háború jellemzői:

  • Ideje: 1914-1918
  • Frontok: 5 db front volt, keleten, Franciaországban, Isonzónál (Olaszországban), a Balkánon és Mezopotámiában.
  • Sok helyen állóháború alakult ki, lövészárok harc formájában
  • Legnagyobb csaták: Verduni és Somme -i csata
  • A háború győztese az antant lett, melyhez 1917-től az USA is csatlakozott!
  • A harcok végén a vesztes hatalmakkal békék születtek, a magyarokkal Versailles Trianon nevű kastélyában írták alá a békét, 1920 június 4-én.

A Horthy-korszak (1920-1944)

Horthy Miklós: 1920 és 1944 között irányította a magyar bel-, és külpolitikát, így kormányzóként neve egy egész korszakot fémjelzett, ez volt a Horthy-kor. A korszak magyar politikájának jellemzői:

  • Revizionizmus: a trianoni békediktátum megváltoztatása, a régi nagy-Magyarország visszaállítása
  • Német orientáció: A hitleri Németországhoz való közeledés és szövetségre lépés a 30-as években
  • Konzervatív, jobboldali, keresztény berendezkedés, a baloldali pártok visszaszorításával (betiltásával)
  • A Horthy-korszak kormányfői: Teleki Pál, Bethlen István, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós
  • A korszak során sodródott hazánk a II. világháborúba, Adolf Hitler szövetségeseként.

Magyarország a II. világháborúban:

  • Hazánk 1941 -ben részt vett a fasiszta hatalmak Szovjetunió elleni támadásában
  • Az 1942-es hadműveletek során következett be a doni katasztrófa, melynek során a túlerőben lévő orosz csapatok lerohanták a II. magyar hadsereget. 120 ezer magyar katona esett el, az 1943 január 12-én bekövetkező támadásban.

A II. világháború vége:

  • Miután a németek döntő vereségeket szenvedtek például Sztálingrádnál és a szövetségesek partra szálltak Normandiában, Hitler hadserege a kétfrontos küzdelemben, mindenhol visszavonulásra kényszerült.
  • A II. világháború legpusztítóbb évei azonban csak 1943 -ban 1944 -ben érkeztek el. A nácik haláltáborokban több millió zsidót öltek meg, mert Hitler szónoklatai alapján úgy gondolták, hogy a zsidók alsóbbrendű és kiirtandó emberek.
  • Magyarországon Horthy Miklós 1944 őszén kísérletet tett a háborúból való kilépésre, ám próbálkozása kudarcot vallott.
  • A front 1944 ősze és 1945 tavasza közt haladt át Magyarországon. Budapest ostroma 50 napon keresztül zajlott. Összesen 600 ezer magyar pusztult el a harcokban és az üldöztetésekben.
  • A második világháború Európában 1945 május 7-én ért véget.

A hidegháború kora (1946-1991)

Fogalom: Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó versengés.

A vetélkedés területei: ideológiai rivalizálás, fegyverkezési verseny, kulturális és gazdasági vetélkedés. A hidegháború nagy konfliktusai:

  • Berlini válság
  • Koreai háború: 1950-1953 => a kommunista észak és kapitalista dél közt
  • Vietnámi háború: 1954-1975 => a kommunista Észak Vietnám
  • Kubai rakétaválság 1962

A rendszerváltás Magyarországon

Fogalma: A Magyarországon 1988 –tól megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

A rendszerváltozás főbb eseményei és alakjai:

  • Rendszerváltó törvények megalkotása 1989-ben. Két legfontosabb: a szabad pártalakításról szóló, egyesülési törvény és a piacgazdaságot rögzítő törvény.
  • Első szabad választások: 1990 tavasza
  • A köztársaság kikiáltása: 1989 október 23. Szűrös Mátyás által
  • A rendszerváltás alakjai: Németh Miklós (miniszterelnök a rendszerváltáskor), Szűrös Mátyás a parlament elnöke, Pozsgai Imre, Horn Gyula (külügyminiszter), Lezsák Sándor.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora.blog.hu/api/trackback/id/tr716766203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.